Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-04 / 182. szám
2016. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK Mészáros B. Zoltán szerint nem könnyű az idén a dinnyetermelök helyzete, pedig szép a termés, jó „ minőségű a szedresi dinnye Alig egy hónapja, hogy elkezdődött a hazai dinnye szezonja, és már jelentősen estek az árak, főleg a nagyáruházakban. Míg tavaly nyár végén került 88-99 forintba a dinnye, idén már a szezon közepén enynyiért adják. Igen ám, de tavaly silány volt a termés, idén pedig van belőle jócskán. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Nagyon várták a dinnyések, hogy végre elkezdődjön a hazai szezon, de arra álmunkban sem gondoltak, hogy három hét múlva már 30- 40 forintot kínálnak a felvásárlók a dinnye kilójáért. Igaz, ebbe a sok eső is besegített, hiszen akkor fogy sok ebből a gyümölcsből, ha tartósan nagy meleg van. Mészáros B. Zoltán szedresi termelő szerint áll a piac, amióta az egyik budaörsi bevásárlóközpont 50 forint alá nyomta a vásárlói árakat. Ezt követően a termelők több mázsa dinnyét szórtak le a bejárathoz, hiszen ha a bolti ár kilója 49 forint, akkor a termelő még a 20 forintot sem kapja meg. A szedresi termelő szerint a gondokat tetézi, hogy vannak olyan kereskedők, például Szekszárd határában is (ők nem termelők, csak kereskedők), akik úgy árulják a dinynyét, hogy az is kétséges, hogy az honnan származik.- Míg engem, mint termelőt, szinte naponta ellenőriznek, hol az adóhivatal, hol a Nébih, kíváncsi lennék rá, őket ki ellenőrzi. Vagy mert sehol nincsenek bejelentve, ezért őket békén hagyják? - tette fel a kérdést több termelő is. Az egyik árus például arra hivatkozik, csak nála lehet igazi szedresi dinnyét venni, holott a szedresiek nem is ismerik az említett kereskedőt. Áll a nagybani piac is, nincs forgalom, ki tudja, miért. Nyilván arra várnak a felvásárlók, hogy minél jobban lenyomják az árakat, hiszen miközben áll a piac, a dinnye érik, és el kellene adni. Ebben a helyzetben nem csoda, ha a termelők egymás alá ígérnek, ha összefognának, nem lehetne kikezdeni őket, mondta Bognár János szedresi dinnyés. Medgyesegyházán, a dinnye „hazájában” is katasztrofális a helyzet, mondta Lipták László, helyi termelő. Úgy, ahogy mentek a kamionok a lengyel piac felé egészen addig, amíg a már említett budaörsi eset nem kapott nyilvánosságot. Ezt követően a lengyelek is úgy gondolták, nem adnak anynyi pénzt az áruért, így jelenleg 20-30 forintért veszik a dinnye kilóját. Gond az is, hogy az idén a sok eső, és a reggeli pára miatt a dinnye „ragyás” lesz, és ha a vevő - legyen az külföldi vagy helyi nagyáruházi - talál benne akár csak pár darab nem megfelelőt is, visszaküldi a teljes tételt. Ezt pedig egyre kevesebb termelő vállalja, sokan egyszerűen kiszántják a területüket. Kedvet csinálnak a magyarhoz Magyar dinnye promóciós programot indított kedden hat kereskedelmi lánc. Az Aldi, az Auchan, a CBA, a Lidi, a Metro és a SPAR is arra akarja felhívni a vásárlók figyelmét, hogy kiváló minőségűek a hazai görög- és sárgadinnyék. Kóstolókat is tartanak. A 88 forintos fogyasztói ár 70 forintnál néhány fillérrel kisebb áfa nélküli árat jelent, ezen kell osztozniuk a dinynyetermelőknek és a kereskedőknek. A korábbi években a dinnyeszezon első szakaszában ez az árszint éles viták forrása volt, mivel a kelleténél alacsonyabb termelői árakat jelentett a dinnyetermelők számára már induláskor. A Dinnyetermelők Országos Egyesületének adatai szerint idén a 6000 hektáron mintegy 240 ezer tonna termésnek kellene megteremnie. Szabott árak az unióban A termelők azt mondták, áll a budapesti nagybani piacon a dinnye forgalma. Ez azt jelenti, nem vesznek szinte semennyit ebből a gyümölcsből, a kereskedők így próbálnak nyomást gyakorolni a termelőkre. Mészáros B. Zoltán szerint a bécsi nagybani piacon - de ugyanez van az unió többi városában is - szabott heti árak vannak. Nem a kereskedők döntik el aznap. hogy mennyiért vásárolnak. A szabott árakat ellenőrzik, aki ezt megsérti, azt több ezer euróra büntetik, illetve adott hónapra kitiltják a piacról. A szabott árak teszik kiszámíthatóvá a termelést, és ez akadályozza meg azt. hogy tönkremenjenek a gazdálkodók. Úgy tűnik, a magyar terméknek a saját országában nincs ekkora becsülete, mondta a szedresi termelő. MEGYEI KÖRKÉP g Ha itt a kánikula Ihárosi Ibolya ibolya.iharosi@partner.mediaworks.hu Hét végére megint kitör a kánikula, pedig most sincs éppen hideg. Márpedig a sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy a döglesztő melegben semmi sem esik igazán jól. Rémes kimenni a forró levegőre, de bent se jó, mert megfájdul az ember feje a klímaberendezés zúgásától. Ha túl nagy a hőmérséklet-különbség, könnyen megfázik az ember, márpedig nincs rémesebb, mint egy makacs nyári nátha. Ha nincs klímaberendezés, éjjel nem tud az ember aludni, reggel annál inkább tudna, de akkor meg fel kell kelni. Napközben nem esik jól a falat, s nincs annál nagyobb méreg, ha éjféltájt meg előveszi az embert a zabálhatnék. Megárthat az UV-sugárzás, a hideg sör, a fagyi. Támadnak a pollenek, felélénkülnek a máskor békés szimbiózisban leledző baktériumok. Ártalmas, ha kevés vizet iszunk, baj lehet abból is, ha túlságosan sokat Kánikulában még a szokásosnál is érzékenyebbek az emberek. Kedves olvasónk panaszolta el telefonon, hogy roszszul lett, s ha már ott volt az ügyeletén, elmondta azt is, hogy viszket lába, amire az orvos nagyjából azt találta mondani, hogy akkor vakarja. És meg sem nézte. Igaz, ami igaz, panasza nem éppen az ügyeletre tartozik, arra ott van a háziorvos. De azért, mégis. Szerencsére nem a fentiek szellemében járt el gyógyszerész, és adott megfelelő kenőcsöt olvasónknak, aki már jobban is van, olyannyira, hogy a segítőkészséget is közkinccsé akarta tenni. Ha hűvösebbre fordul az idő, talán a lelki sérelmét is elfelejti. Ráadásul kedvenc nagyanyám alighanem azt mondaná a kánikulai panaszra, hogy te sem tudod már, mit csinálj jó dolgodban, hiszen valamilyen időjárás mindig van. Kánikulában még a szokásosnál is érzékenyebbek az emberek Szobrot állítanak II. Géza királynak BÁTASZÉK Rendkívüli testületi ülést tartott kedden a bátaszéki képviselő-testület, melynek témája többek között a II. Géza király szobor állítására vonatkozó pályázat benyújtásának jóváhagyása volt. Dr. Bozsolik Róbert polgármester elmondta, pályázatot kívánnak benyújtani a Nemzeti Kulturális Alaphoz egy II. Géza király szobor elkészítésére és felállítására, amit 2017-ben, a település alapításának 775. évfordulója alkalmából szeretne a város felavatni. Három művészt kémek majd fel a napokban, hogy készítsék el a pályaművet, részükre a város tiszteletdíjat kíván majd fizetni. A szobor elkészítéséhez három millió forint önerőt az önkormányzat biztosított, az alkotás teljes bekerülési költsége 10 millió forint, az önerővel együtt. Az elkészült alkotást a Romkertben, a Nagyboldogasszony templom szomszédságában szeretnének majd felállítani. Azért II. Géza királyt választották a képviselők, mert a település alapítása az első ciszterci rend idejében az ő nevéhez kötődik. Kevesen tudják, hogy II. Géza 1130-ban született Tolnán, apja II. Béla király volt. 1142-ben ciszterci szerzeteseket telepített le Cikádoron, a mai Bátaszéken. Magyarország első ciszterci apátságát alapította itt, a Nagyboldogasszony templom udvarán végzett ásatások eredményeit, az apátság maradványait a romkertben láthatjuk. II. Géza csupán 32 évet élt, és Székesfehérváron van eltemetve. A rendkívüli testületi ülés jóváhagyta a nagysallói évfordulós ünnepségen való bátaszékiek részvételét is. Nagysalló első írásos emlékének 860. évfordulóját idén ünnepük a testvértelepülés lakói. Ezen az ünnepségen vesz majd részt a Bátaszéki Felvidéki Néptánc Együttes, valamint a Heimat Német Nemzetiségi Tánccsoport dr. Bozsolik Róbert polgármestervezetésével. M. I. Országos problémára világított rá a Tolna megyei gazda panasza, amellyel a Jobbikhoz fordult Gondot okoznak a kóbor kutyák és a tolvajok KISVEJKE Tolna megyei gazdálkodó keresett meg minket az ügyével, és hamarosan kiderült, hogy országosan jellemző problémával állunk szemben - kezdte tegnapi kisvejkei sajtótájékoztatóját Szabó Balázs, a Jobbik Magyarországért Mozgalom szekszárdi városi elnöke, megyei sajtófőnöke, önkormányzati képviselő. Mint elhangzott, a juhokat és kecskéket tartó gazdák egyelőre szélmalomharcot vívnak a csapatosan támadó kóbor kutyákkal és a menetrendszerűen bekövetkező lopásokkal. Szabó Balázs Magyar Zoltánhoz, a lobbik szakpolitikusához fordult, aki dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszterhez továbbítja majd észrevételeiket és javaslataikat. A panaszt tevő kisvejkei gazda, Szentes Zoltán elmondta, évek óta tizedelik juhállományát a hordában támadó kóbor kutyák. Az önkormányzatnál már többször járt ebben az ügyben, folyamatosan tette a bejelentéseket, de változás egyelőre még nem történt. A folyamatos lopásokkal együtt már több mint milliós kára van a kisvejkei gazdának, és mivel sem a kóbor kutyák tulajdonosait nem sikerült azonosítani, sem a tolvajokat elfogni, semmiféle kártérítésre nem számíthat. Mint mondja, nem érti, a jogszabályok miért a bűnözőket, a nemtörődöm embereket védik, és nem a családi gazdálkodókat. Véleménye szerint az önkormányzatoknak jelezniük kellene, hogy a rendelkezésre álló hatósági eszközök nem elegendőek. Jó lenne az is, ha ilyen esetekre lenne egyfajta kompenzációs lehetőség.- Évek óta fennáll ez a probléma a faluban szabadon kóborló kutyák miatt. Mivel nem chipelt állatok, nem lehet megállapítani, hogy ki a gazdájuk, illetve hogy van-e egyáltalán gazdájuk, aki ellen eljárást lehetne indítani. Ugyanis ebben az esetben a közterületen kóborló eb gazdája szabálysértést követ el. Felvettem a kapcsolatot a járási hivatal vezetőjével a problémát illetőTizedelik a kisvejkei juhnyájat en, és reményeink szerint még a nyár folyamán - a járási főállatorvos közreműködésével - megkezdődhet a gazdátlanul kóborló ebek begyűjtése és menhelyre szállítása. A konkrét üggyel kapcsolatban a helyzetet bonyolítja, hogy az érintett magántulajdonú legelő külterületen van, tehát nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a faluból, vagy más településről valók a kutyák. A károsult tulajdonos tehet bejelentést, kérhet birtokvédelmet és ennek keretében kára megtérítését, ám ehhez tudni kell, hogy ki - vagy kinek a kutyája - okozta a kárt - tudtuk meg dr. Erményi Gyulától, a közös önkormányzati hivatal aljegyzőjétől. Venter M. Vadászható Szabó Balázs felvette a kapcsolatot Hajdúk Péterrel, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatójával, és továbbította neki az állattenyésztők panaszait. A főleg az ország déli részén gondot okozó aranysakál-támadásokkal kapcsolatban a szövetség az Országos Magyar Vadászkamarához fordult. Az ügyben már meg is született a döntés, az aranysakéi kilövését egész évre kiterjesztették. Magyarországon főleg Bács-Kiskun, Baranya és Somogy megyében terjedt el. de láttak már Tolna megyében is.
