Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-29 / 202. szám
g BELFÖLD-KÜLFÖLD 2016. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ HÍREK Csütörtöktől drágul a cigi BUDAPEST Szeptembertől emelkedik a dohánytermékek jövedéki adója a júniusban elfogadott törvény alapján. A cigaretta adója továbbra is ezer darabonként 15 700 forint és a kisker eladási ár 25 százaléka, de legalább 28 400 forint - ezer darabonként - a korábbi 28 000 forint helyett. A szivar és szivarka adója továbbra is alapvetően kiskereskedelmi ár 14 százaléka, de az ezer darabonkénti adó minimumjáta korábbi 4000 forintról 4060 forintra emelik. A finomra vágott és egyéb fogyasztási dohány adója a mostani kilónkénti 14 000 forintról 15100 forintra emelkedik. EU-előírás: 2017 végéig 29 százalékkal meg kell emelni a dohánygyártmányok adóját. A szeptemberi emelés az első lépcső, idővel még kettő követi majd. MTI Kétszázezer cég adatai az MNB-nél BUDAPEST Mintegy 200 ezer vállalat adatainak felhasználásával készítette el a Magyar Nemzeti Bank a mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelkockázatának becslésére alkalmas modellt - mondta Banai Ádám, az MNB főosztályvezetője. A jegybank anonim adatokat kap, ugyanakkor a vállalati sokaság információi alapján le tud vonni bizonyos következtetéseket, így például ha valamely vállalat árbevétele három éven keresztül csökken, nagyobb a csőd valószínűsége. Erről pedig informálni tudja a bankokat. A modell segítségével a bankok sokkal több információt láthatnak az adott vállalatról, pontosabban fel tudja mérni a hitelezés kockázatát, ezáltal jó döntést tud hozni. A szolgáltatás augusztus 31- től indul, 2016 végéig minden szerződött partner díjmentesen használhatja. MTI Eurostat: tavaly kevesebb nélkülöző volt, mint két éve Tízből ketten szegények Tíz éve nem volt ennyire kevés a szegény Magyarországon, ám még mindig Európa leginkább nélkülöző nemzetei között vannak a magyarok. A visegrádi országokban is gazdagabbak élnek. Várkonyi Iván kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Nemcsak a bűvös hárommillió alá csökkent, hanem soha nem látott alacsony szintet ért el a szegénységgel érintettek száma Magyarországon tavaly. Ez a mérőszám nemcsak azokat gyűjti össze, akik súlyosan rászorulónak számítanak, hanem azokat is, akik dolgozói szegénységben élnek - vagyis a jövedelmi középérték 60 százalékánál kevesebbet vittek haza illetőleg azokat, akik alacsony munkaintenzitású háztartásban élnek. (Ez olyan háztartásokat jelent, ahol az aktív korú felnőttek az elmúlt évben kevesebb mint 20 százalékát használták ki saját munkaképességüknek.) A szegénységben érintettek száma tavaly az Eurostat kimutatása szerint 2 millió 735 ezer fő volt, ami a legkisebb érték az elmúlt tíz évben Magyarországon, idézi a Világgazdaság. Két éve még 3,4 millió embert érintett a probléma, a szegénység leküzdésében a reálkeresetek gyors emelkedése játszhatott szerepet, de akár a közmunkaprogram jövedelememelő hatása is meglátszódhat a számokban. A magyar szegénységi ráta 28,2 százalékra esett vissza, ami a válság előtti értéket jelenti - 2008 óta nem volt ilyen alacsonyan a mutató, amely egészen 2013-ig folyamatosan emelkedett, és akkor majdnem elérte a 35 százalékot. ló hír, hogy ezzel párhuzamosan csökkent a súlyosan rászorulónak minősített háztartások száma, aránya is. A mélyszegénységben élők azok, akiknek az életkörülményeit a pénzhiány már jelentősen befolyásolja, vagyis kilenc deprivációs jellemzőből legalább négy igaz rájuk. Ez alapján három éve még a magyar népesség 27,8 százaléka küzdött mindennapi megélhetési gondokkal, míg az arány a múlt évre - vagyis alig két esztendő alatt - 19,4 százalékra csökkent. Eszerint tíz magyarból kettő nélkülözőnek számít, ami rendkívül magas arány az Európai Unióban, ahol a rászorulók aránya átlagosan 9,1 százalékos. A nélkülözők aránya a skandináv országokban a legalacsonyabb, Norvégiában 1,3, Izlandon 1,6 Finnországban 2,2 százalékos. A szegénység Bulgáriában a legnagyobb: az ott élők 34 százaléka tartozik a nélkülözők közé, míg Románia a második a maga 22,7 százalékos arányával. A lista végére most csúszott le Görögország (22,2 százalékkal), míg Magyarország a gyors javulással együtt is a negyedik legrosszabb helyen szerepel. A szegénységben érintettek arányában a lista hasonló: Bulgáriában a népesség 41,3, Romániában 37,3, Görögországban 35,7 százaléka tartozott ebbe a körbe. A versenytárs államok között - a visegrádi országokon belül - hazánk szerepel a legrosszabb mutatókkal. A legkevésbé szegény államnak Csehország számít, ahol a szegénységben érintettek aránya és a mélyszegénységben élőké is bőven az uniós átlag alatt van: utóbbi alig haladja meg az 5 százalékot, előbbi pedig 15 százalék alatt van. (A szegénységgel érintettek az uniós társadalom egynegyedét teszik ki.) Szlovákiában és Lengyelországban átlagosnak mondható a szegények aránya, bár északi szomszédunknál az érintettek azért valamivel kevesebben is vannak, mint az az EU-ban megszokott. A lengyel és a szlovák rászorulók is a társadalom alsó tizedét teszik ki, míg a szegénységben érintettek aránya Lengyelországban 24,7 százalékos, Szlovákiában pedig 18,4 százalék. Mélyszegénységi mutatók Ha valaki kilenc tényezőből négyben magára ismer, akkor mélyszegénységben él. Ők azok, akik már • nem tudják fizetni a lakás bérleti díját vagy a közüzemi számlákat • nincs kocsijuk • nem engedhetik meg maguknak, hogy befűtsenek • a váratlan kiadások fedezése számukra megoldhatatlan • nem esznek húst. halat vagy ezzel egyenértékű fehérjét legalább kétnaponta • nem engedhetnek meg maguknak egyheti nyaralást • nincs mosógépük • nincs színes tévéjük vagy telefonjuk Szegénységgel érintettek számának alakulása Magyarországon (millió tő) 3.50 3,25 3Ü!t\ ,X \ 2,75 n/ 2,50 U—2005 2015—H VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT Szegénységi mutatók a térség országaiban (százalék) 00 • A SZEGÉNYSÉGI KOCKÁZAT ADATA 2014-ES: •• 2014-ES ADATOK VG-GRAFIKA FORRÁS: EUROSTAT HIRDETÉS Fizessen elő, vagy hosszabbítsa meg Népszabadság-előfizetését, és egy Erkel Színház-bérlettel ajándékozzuk meg! Előadások: C ZsuraöO (? Giacomo Puccini: Bohémélet 2.0 }<•► Giacomo Puccini: Tosca Gaetano Donizetti: Lammermoori Lucia 6 hónapos előfizetésért 1 db, kétszemélyes bérletet adunk ajándékba. Mit kell tennie a bérletekért? 1. Az akció időtartama* alatt hosszabbítsa meg meglévő előfizetését legalább fi hónappal, vagy rendeljen meg egy új, legalább fi hónapos Népszabadság-előfizetést. 2. Telefonáljon ügyfélszolgálatunknak (06-40) álo-510, és jelezze bérletigényét! 3. Fizesse be az előfizetési díjat, hiszen a bérleteket a befizetések sorrendjében biztosítjuk előfizetőink részére. * Az akció a 2016. augusztus 2!)-e után beérkező előfizetési díjakra, a készlet erejéig, de legkésőbb 2016. szeptember 21-ig érvényes. Megrendelés és további információ: (06-40) 510-510, nol.hu/erkel NEPSZABADSAG Finn kísérleten a világ szeme HELSINKI A feltétel nélküli alapjövedelem intézményét a finn kormány jövő év januárjától egy kísérlet keretében próbaképpen bevezeti. Lényege, hogy a finn kormány havi 560 eurót, azaz mintegy 170 ezer forintot ad egy „reprezentatív statisztikai szelekció során kiválasztott csoportnak”. Juha Sipilä, a tavaly hivatalba lépett miniszterelnök egyik választási ígérete volt a társadalmi kísérlet. Ő a szociális juttatások rendszerének egyszerűsödését és a munkaerőpiac élénkülését várja az intézkedéstől. Hanna Mäntylä, a szociális és egészségügyi tárca vezetője elmondta, hogy szeptember kilencedikéig felmérést végeznek a törvénytervezetről, amelynek értelmében jövőre kétezer, munkaképes korú lakos kötelezően részt venne az alapjövedelem juttatásának hatásait vizsgáló kísérletben. A mindenkinek alanyi jogon járó alapjövedelem a támogatók szerint egy csapásra felszámolná a szegénységet és a munkanélküliséget, az ellenzők pedig a munkakedv csökkenéséről beszélnek. Mint minden komoly kísérletben itt is lesz egy kontrollcsoport. Ők az alapjövedelemben részesülőkhöz hasonló tulajdonságokkal rendelkező emberekből állnak csak éppen nem kapnak semmit a juttatásból. így kell boldogulniuk. Juha Sipilä miniszterelnök a kísérlet kapcsán elmondta, a vállalkozási hajlandóság növekedését várja az alapjövedelem bevezetésétől. Finnország az első európai ország, amelyik komolyan foglalkozik a feltétel nélküli alapjövedelemmel (amelyet egyébként a magyarok létpénz néven is emlegetnek.) Ahhoz, hogy működjön a rendszer, szakértők szerint némileg a munkáról való gondolkodásnak is meg kell változnia. A létpénz birtokában ugyanis már nem azért dolgozik az ember, hogy ne haljon éhen vagy ne legyen hajléktalan. Épp ezért a juttatás a munkavállalók tárgyalási pozícióját is javítja a munkavállalás során. Csejk M.
