Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)
2016-08-01 / 179. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 1„ HÉTFŐ Kórustalálkozót rendeztek Tolnán TOLNA Nem tudni, mennyire voltak autentikus darabok, mindenesetre számos legyező is előkerült a Tolnai Német Nemzetiségi Baráti Kör által szervezett kórustalálkozón, amely szombaton délután zajlott a Tolnai Kulturális Központban (lovarda). Szerencsére a nagy melegben a résztvevők lelkesedése nem párolgott el, összesen hat hagyományőrző csoport adott műsort az eseményen: a békásmegyeri, a szakadáti, a fekedi, a tököli és a tolnai kórus, valamint a békásmegyeri táncosok. A rendezvényt Freund György, a tolnai német baráti kör új elnöke nyitotta meg, de jelen volt a tolnai szervezet korábbi vezetője, Hoós Ernő is, aki egyben a megyei német önkormányzatot is képviselte a rendezvényen. A műsorközlő Világh Éva Boglárka volt. A résztvevőket Krémer György, a megyei német nemzetiségi önkormányzatok szövetsége titkára köszöntötte, aki többek között a német kultúra dalkincse ápolásának, megőrzésének fontosságáról és az éneklés „ránctalanító” hatásáról beszélt. Egyben köszönetét mondott a tolnai német baráti körnek az esemény megrendezéséért. A kórustalálkozó a művészeti csoportok fellépései után vacsorával folytatódott, majd a hoszszúhetényi Show-Haj zenekar közreműködésével svábbállal zárult. S. K. Színpadon a véméndi német hagyományőrző kórus Negyedszázados Gáti Mariann Mesegalériája FADD A Gáti Mariann által alapított faddi Mítosz-Mesegaléria augusztus 2-án ünnepli 25. születésnapját. Időközben az alapító szép elismerésekben részesült. Megkapta „A Tolna megyei művészetért” kitüntetést, Megyei príma-díjas lett, majd a Magyar Kultúra Lovagja elismerést vehette át. Vezetésével a Faddi Meseház Alapítvány 2013-ban „Az év Tolna megyei Civil Szervezete” külön díját kapta. Két alkalommal sikerrel mutatkozott be a Los Angeles-i és a San Diegó-i Magyar Házban. A Galéria az eltelt évek során múzeummá nőtte ki magát. A hely nem csupán művészeti és néprajzi látványosság, hanem országosan elismert és keresett lélekápoló, lélekfejlesztő, továbbképzési hely is, ahonnan mindenki annyit visz el, amennyit értelmével elbír. Az Gáti Mariann évforduló alkalmából az alapítvány saját költségén megjelentette immár harmadik könyvét Kékmadaras dal címmel, tudatta Hamvas Panna, a Faddi Meseház Alapítvány elnöke. B. K. Tetkó, piercing, extrém hajfestés - mindezek sok szülő számára fejfájást okozó tiniőrületek, amelyekről nehéz a lázadó kamasszal higgadtan beszélni. Gyakran a szülő tudta nélkül ugrik bele a fiatal, főleg ilyenkor, nyáron. Az még a jobb megoldás, ha hivatalos helyen végzik el a beavatkozást. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE A bátaszéki 16 éves Ildikó a köldökébe szeretett volna már régóta beletettetni egy kis testékszert egy szép kővel. Hónapokig készült rá, a múlt nyáron úgy gondolta, itt az ideje, a pénze is megvolt rá. - Nem mertem megmondani anyukámnak, mert biztos voltam benne, lebeszélne. A barátom beszélt rá, sőt, a szükséges pénz (úgy tízezer forint körül) többségét is tőle kaptam. Egy pécsi piercingeshez mentünk el, aki nem fülbelövővel, hanem tűvel lyukasztotta ki a köldökömet. Fájt a szúrás, de ez semmi ahhoz képest, amit később éreztem, napokig. Egy hét után kénytelen voltam szólni anyának, mert már annyira fájt. Üvöltött velem, de amikor kitombolta magát, azonnal vitt az orvoshoz. Antibiotikumot kaptam, és ki kellett venni a köldökömből. Hetek teltek el mire rendbe jöttem. Azóta nincs piercingem. Nyilván nem mindenki jár ilyen rosszul, de az biztos, hogy nem mindegy, kivel végeztetjük el a beavatkozást - mondta az általunk megkérdezett bőrgyógyász. Péter 15 éves volt, amikor a szemöldökébe tetetett egy piercinget, de pár hét után ki kellett venni, mert állandóan begyulladt. Mivel mindenképpen ragaszkodott egy testékszerhez az orrába is belövetett egyet. Ez már jobban sikerült, de amikor a nagymamájához ment, mindig kivette a követ, így kevésbé látszott, hogy ki van lyukasztva az orra. Mindez több mint tíz éve történt, Péter már semmilyen testékszert nem hord. Neki is van két gyermeke, a nagyobbik ősszel elkezdi az iskolát, már most aggódva figyeli, vajon milyen őrület keríti őket a hatalmába, ha elérik a kamaszkort. Mit tehet a szülő - már ha beavatja a gyermeke - engedje vagy lebeszélje inkább? A megkérdezett pszichológus elmondta, a tinik gyakran gondolják úgy, hogy mindenképpen szeretnének tetoválást, ám később örülnek, hogy nem csináltatták meg. Nemcsak a divat, de a testük és a személyiségük is változik. Mindenképpen hangsúlyozzuk ezt, és javasoljunk végleges megoldás helyett (ami egész testre kiterjedő allergiát is okozhat, különösen, ha az illető fémallergiás) ideiglenes tetoválást, mint a lemosható változat vagy henna festék. Ha ez sem győzi meg, próbáljuk rávenni, hogy olyan helyre tetováltasson, amit később eltakarhat. Ugyanez vonatkozik a piercingre is. Ha nem sikerül lebeszélni a gyereket arról, hogy kilyuggassa a testét, keressenek fel egy professzionálisan is ezzel foglalkozó stúdiót. Ezenkívül mondja el a szülő, hogy a túl sok piercing nemcsak az egészségére lehet veszélyes (allergiás reakciók, gyulladás, ráadásul a nyelvbe és szájba fúrt testékszerek idegi sérüléseket is okozhatnak), hanem a későbbi munkavállalására is. Tudjuk, hogy nem a külső számít, ám a munkaadók többsége is hajlamos az első benyomás alapján dönteni. Lyuk, melyben az ékszer van A piercing angol eredetű szó. magyar neve: testékszer, A szó eredeti jelentése „áthatolás". így szigorú értelemben a piercing az a lyuk, amibe az ékszert helyezik. A testékszer nem a modern kor találmánya, több ősi kultúrában is megtalálhatjuk, különösen a primitív népeknél. A legelső ékszerek növényi és állati nyersanyagokból készültek, ezeket követték a sárgarézből és nemesfémből megmunkáltak. A természetes, készen talált alapanyagokat véséssel, karcolással tették még szebbé. Ma az ékszerek anyaga szövetbarát orvosi fém, titanium vagy nemesfém. Kialakításánál arra törekednek, hogy az ékszer bőr alatti részei egyforma vastagságúak legyenek. így jobban belesimulnak a testbe. A hölgyek körében a legelterjedtebb a köldökpiercing, mert kihangsúlyozza a csípőt és a hasat. Idén másodszor rendezték meg Bátaszéken a Táncolj velünk! Népcsoportok utcafesztivált Countryval kezdték, sramlival zárták BATASZEK Idén második alkalommal rendezte meg a város a Táncolj velünk! Népcsoportok utcafesztiválját. Az idei program július 8-án kezdődött a country esttel, és 29-én, pénteken ért véget a svábesttel. Az elmúlt hetekben így színes programokkal várták péntekenként az Árpád utcába a bátaszékieket. Emlékezetes maradt a július 15-i skót est is, amikor az érdeklődőket az esős idő az Iparos Kávézóba szorított. Most pénteken este viszont kedvezett az idő az éneklésnek és a táncolásnak is. A fesztivál záró programján sváb dallamoktól volt hangos a bátaszéki Árpád utca. A Német Nemzetiségi Önkormányzat és RII«P Péntek este sváb dallamoktól volt hangos a bátaszéki Árpád utca, szép estével zárt a fesztivál a város közös rendezvényeként a szervezők német estre várták az érdeklődő közönséget, akik dacolva az emberpróbáló hőséggel, szép számmal eleget is tettek az invitálásnak. A zenei programot a Krain Six Band műsora nyitotta meg, akik zömében oberkrainer zenével (népzenei stílus, nincs benne dob) örvendeztették meg a jelenlévőket, de egyéb műfajok is szerepeltek repertoárjukban. Őket a Millich zenekar hangulatos műsora követte, és a koncert percek alatt utcabállá alakult a program. Szép estével zárult az utcafesztivál, melynek folytatására jövő nyárig várniuk kell a bátaszékieknek. M. I. Kajdacson daloltak a kölesdiek KÖLESD-KAJDACS A kajdacsi Sarlós Boldogasszony napi búcsú meghívott vendége volt a kölesdi Zönge Népdalkor. A szentmise 10 órakor kezdődött a felújított, páratlan szépségű barokk templomban. A hittanos gyerekek és a helyi kórus műsora után a kölesdieknek szeretet vendéglésben volt részük, majd zalai és bukovinai népdalokkal léptek színpadra. A búcsú további fellépői voltak a Kajdacsi Dalárda, a Völgység Dalkör magyaregregyi, vékényi és kárászi énekesekkel, a györkönyi Gyöngyvirág Néptánccsoport és a kajdacsi Gyöngyvirág Néptánc Egyesület. B. K.