Tolnai Népújság, 2016. augusztus (27. évfolyam, 179-204. szám)

2016-08-13 / 190. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT A diákok bebarangolták az osztrák fővárost SZEKSZÁRD-BÉCS A Nyitott Vi­lág Alapítványban tanuló diá­koknak minden évben lehető­ségük van arra, hogy egy he­tet Bécsben töltsenek. így gya­korolhatják a német nyelvet és az osztrák kiejtést, és meg­ismerhetik Ausztria fővárosá­nak nevezetességeit, a helybeli­ek életvitelét. így volt ez idén is - tudtuk meg Tóth Lászlónétól, a szekszárdi alapítvány vezető­jétől. A tanulók a városközpont­ban laktak, bécsi ételeket kap­lak, metróval, villamossal köz­lekedtek, naponta újságot ol­vastak. Osztrák idegenvezetők segítségével megismerhették a legfontosabb látnivalókat: a Ter­mészettudományi Múzeumot, ahol a Willendorfi Vénusz lát­ható, a Belvedere-t, ahol Gustav Klimt Csók című világhírű fest­ménye található, a város jelké­pét, a Stefansdomot, ahol a gó­tikával kapcsolatos szókinccsel gyarapodhattak a diákok. Érde­kes volt a parlamentben tett lá­togatás, illetve a Kaisergruft, a Habsburg császárok temetke­zési helye is. Emlékezetes ma­rad a Hundertwasserhaus és a modern ENSZ központ is. Bécs a zene fővárosa is: ma­radandó élményt nyújtott az esti Strauß-Mozart-koncert a Hofburgban. A fiatalok ezen­kívül megcsodálhatták a világ első állatkertjét Schönbrunn­­ban, a kastély hatalmas park­jában, és a világ első óriáskere­kéből a magasból is megtekint­hették a várost. A Bécs közelé­ben található Klosterneuburg 900 éves apátsága és az itte­ni legrégebbi osztrák borászat pincerendszere is joggal ejtette ámulatba a fiatalokat. Az esti németórákon renge­teg szó és kifejezés került a fü­zetekbe, rögzítve az aznap lá­tottakat. Bécs a legélhetőbb váro­sok listáján az első. Biztonság, szépség, multikulturalitás jel­lemzi az osztrák fővárost, ahol jól érzi magát az ember. En­nek köszönhetően a Nyitott Vi­lág Alapítvány diákjai is cso­dálatos élményekkel tértek ha­za, és örömmel nyugtázhatták, hogy német tudásuk gyarapo­dott, erősödött. Sz. Á. HIRDETÉS Pannon Biomassza A Q VGOUA csoport tagja Bálából jövedelem Szerezzen kiszámítható és biztos jövedelmet bálázott melléktermékeiből! Bála nemcsak a búza szárából készülhet - ideje másként gondolnia az egyéb hasznosítható növényi szármaradványokra. Az alábbi bálákat vásároljuk fel: • gabonaszalma: búza, rozs, árpa, zab, triticale • fűkaszálók • szója • nád • repce Részletekért látogasson el honlapunkra! biomassza.pannonpower.hu Nem csak búzaszalma alkalmas biomassza tüzelőanyagnak Bálákat vásárol a pécsi erőmű HIRDETÉS Az energiatermelésben jól hasznosítható érték a mezőgazdaságban keletkező melléktermék Mintegy 3,5-4 milliárd forint pótlólagos forráshoz juthat­nak a hazai gazdák a Pan­­nonpower 2016-os tüzelő­anyag-beszerzési kampánya keretében. A Pécsett szalmatüzelésű erő­­művi blokkot is üzemeltető vál­lalat a térségbeli agrárvállalko­zóktól szerzi be a biomassza-tü­zelésű erőmű működtetéséhez szükséges ( tüzelőanyagokat. A rugalmas technológiának kö­szönhetően a gazdák nemcsak a fölösleges búzaszalmáért, ha­nem gyakorlatilag valamennyi gabona (rozs, árpa, zab, tritica­le) szalmájáért és akár a bebá­lázott szója- és repceszárért, fű­kaszálókért vagy nádért is szá­mottevő pótlólagos bevételhez juthatnak. Elindította idei lágyszárú­­tüzelőanyag-beszerző kampá­nyát a Magyarország legna­gyobb biomassza-tüzelésű erő­művét működtető pécsi Pan­­nonpower. A Veolia Energia Magyarország csoporthoz tar­tozó Pannonpower idén mint­egy 200 ezer tonna mezőgaz­dasági melléktermék felvásár­lását tervezi, ami 10 százalék­kal haladja meg a tavalyi év­ben ténylegesen átvett meny­­nyiséget. A 2016-os tüzelő­anyag-beszerzési kampány bü­dzséjét 3,5-4 milliárd forintra tervezi a vállalat, ami fontos bevételi forrást jelenthet a me­zőgazdasági mellékterméke­ket beszállító gazdák számára. „A Pannonpower pécsi erő­műve mára a mezőgazdasági melléktermékek legnagyobb felhasználójává vált a régió­ban. Ráadásul a társaság nem­csak gabonaszalmát, hanem minden egyéb, az erőműben felhasználható, vagyis nagy méretű kockabálába tömörített mezőgazdasági melléktermé­ket átvesz. így tüzelőanyag le­het minden gabona, tehát a bú­za mellett a rozs, az árpa, a zab és a triticale bebálázott szár­maradványa, de szójából, rep­céből, fűkaszálékból és akár nádból is előállítható olyan nagy kockabála, amit megvá­sárolunk”- fogalmazott Lenti Ákos, a lágyszárú biomassza tüzelőanyag beszerzéséért fe­lelős szakértő. Ezzel a tüzelőanyag előállí­tása nem korlátozódik a búza aratását követő néhány hétre, hanem hosszabb ideig lehetsé­ges: a bálázási időszak az árpa és a repce betakarításával már megkezdődött, és egészen a szója őszi betakarításáig eltart. Ez egyben azt is jelenti, hogy nemcsak a jelentős búzameny­­nyiséggel rendelkező gazdák élhetnek a bebálázott tüzelő­anyag értékesítéséből szárma­zó többletjövedelem megszer­zésének lehetőségével, hanem azok is, akik más haszonnö­vényt termesztenek. Az elmúlt évben, vagyis 2015-ben a beszállított alap­anyagok mintegy 90 százalé­kát adták a gabonaszalmafé­lék, mint az őszi búza, árpa, zab, rozs és triticale. A fenn­maradó 10 százalék túlnyo­mó részét a repce tette ki, va­lamint energianád és szója is szerepelt a beérkező meUék­­termékek között. Az alapanya­gok felhasználhatósága szem­pontjából fontos azok nedves­ségtartalma is, ezért érdemes már közvetlenül a betakarítást követően gondoskodni a szal­ma szárazon tartásáról, beta­­karásáról. Felmérések alapján az erő­mű 100 kilométeres körzeté­ben minden évben mintegy 7 millió tonna mezőgazdasá­gi melléktermék keletkezik, ennek a mennyiségnek alig 3 százaléka elegendő a pécsi erőmű teljes évi működésé­hez. Eszerint a szalmatüzelé­sű blokk tüzelőanyag-ellátá­sa hosszú távon biztonságo­san megoldható. Emellett en­nek a mennyiségnek a felhasz­nálása nem veszélyezteti az ál­lattartás vagy a feldolgozóipar melléktermék-igényének kielé­gítését sem. „A felvásárlási kampánnyal a célunk - a zöld távfűtés erősíté­se mellett -, hogy támogassuk és ösztönözzük az energiater­melés és az agrárium közti szi­nergiák kiaknázását. Ez ugyan­is egyszerre segíti az energia­­termelés hatékonyságának ja­vítását és fenntarthatóságának erősítését, miközben kiszámít­ható bevételt biztosít a régióban tevékenykedő gazdák számára” - emelte ki Lenti Ákos. Mi lesz a bálákból az erőmű kazánjaiban? A beszállított mezőgaz­dasági melléktermékek hasznosítása mintegy 31 ezer lakás és 450 köz­­intézmény hőigényének kielégítését segíti, ame­lyeket az erőmű zöld táv­hővel lát el. Ezzel Pécs az első hazai megyeszék­hely, amely energiaellá­tása egészét megújuló alapokra helyezte. Emel­lett a szalmatüzelésű erő­mű mintegy 220 GWh vil­lamos energiát is előállít, ez a kogenerációs - azaz egyszerre villamos és hő­energiát is termelő - tech­nológia pedig Magyaror­szágon és Európában is egyedülállónak számít méretét tekintve. A pécsi erőmű különle­ges tüzelőanyagairól és az erőmű által kínált le­hetőségekről további ér­dekességeket olvashat a biomassza.pannonpower.hu weboldalon. Pannon Biomassza A Qvcoua csoport tagja

Next

/
Oldalképek
Tartalom