Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-20 / 169. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 20., SZERDA Sok kérdés feszíti a fiatalokat NAGYDOROG A bibliai családok és saját családjuk életét, sorsát vetették össze a Nagydorogi Református Házaskor már hagyományosnak mondható, többgenerációs táborában. Idén nem utaztak messzire, a Baja közeli Garán vertek tábort összesen harminchármán. A délelőttök a választott téma feldolgozásával teltek, amely során Surányi Réti Katalin lelkész beszámolója szerint ráébredtek, hogy a bibliai családok gyakorta idealizált élete, gondjai nem térnek el jelentősen a mostaniaktól. A tábor egyik fontos pillére az önismeret megerősítésé, de amellett, hogy igyekeztek közelebb kerülni önmagukhoz, arra is törekedtek, hogy közelebb kerüljenek családjukhoz és Istenhez. Amíg a lelkész a kilenc házaspárral közösen ezen dolgozott, addig az ifjúsági és gyermekcsoportban is elmélyedtek egy-egy témában. A kisebbekkel a tábor ma már; elmaradhatatlan résztvevője, Rangáné Katalin nyugalmazott óvónő foglalkozott, s ők a tízparancsolattal ismerkedtek. Az ifjúsági csoportban idén csak fiúk voltak, így a témát hozzájuk igazította Surányi Zoltán élmény- és drámapedagógus, ők a férfiak életútjával foglalkoztak.- Úgy vesszük észre, hogy nagyon sok kérdés feszíti ezzel kapcsolatban a fiatalokat, amire sajnos nehezen kapnak választ - fejtette ki Surányi Réti Katalin. Mint beszámolt róla, a délutánokat közös szabadidős programokkal töltötték el az egyhetes együttlét során. Jártak a bajai kalandparkban, kirándultak kisvasúton a Gemencben, strandoltak Dávodon, az utolsó estén pedig egy kellemes bowling bajnokságon kovácsolták tovább a közösséget. V. T. Sokfelé jártak kirándulni Színes és nagyon jó csapat jött össze a Szekszárdi Magasiskolában Tábor pátosszal, iróniával A pátosz és az irónia kérdésköre áll az idei, immár negyedik Szekszárdi Magasiskola írói alkotótábor programjának középpontjában. Eddig Szkárosi Endre volt a rektor, most Péterfy Gergely vette át tőle ezt a feladatot. Vele beszélgettünk. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu SZEKSZÁRD Péterfy Gergely elmondta, az iskola szellemisége alapvetően a Mészöly-díj köré szerveződik. A díjat a Mészöly Miklós Egyesület és Szekszárd önkormányzata, a megyei könyvtár, a múzeum közreműködésével évről évre átadja az arra méltónak tartott írónak. Ezek a szellemi erők minden esztendőben újragondolják ezt az iskolát, hogy ne ismételjék önmagukat, mindig tudjanak valami újat kínálni a jelentkezőknek.- Ahogy az idők változnak, úgy igyekszünk mi is egyre jobban és érdekesebben csinálni az alkotótábort - mondja Péterfy Gergely. - Az említett együttműködésnek köszönhetően többnyire megmaradtak azok a panelek, amelyek mindig is voltak: szemináriumok, előadások, a szekszárdi borászoknak köszönhetően borkóstolással, vacsorával, valamilyen kulturális eseménnyel összekötve kötetlen beszélgetések. Konkrét feladatainkon túl - mármint hogy írással foglalkozzunk, Mészöly Miklós munkásságáról beszéljünk, illetve hogy az ő példáján keresztül értelmezzük az irodalmat - természetesen azt is fontosnak tartjuk, hogy az egyik legcsodálatosabb magyar városban vagyunk, ahol virágzik a borkultúra, csodálatos a táj. A művészet és az irodalom egyik lényege az öröm, a gondolkodás, a megértés, a megismerés öröme - teszi hozzá az iskola rektora. A könyvtár, a szekszárdi múzeum - Liebhauser János, Ódor János - szervezésének, Pócs Margit áldozatos munkájának, valamint a PAD Egyesület részéről Jankovics Zoltán és Dicső Zsolt erőfeszítéseinek köszönhetően az idén is sokan jelentkeztek. A három szeminá-A József Attila-díjas Péterfy Gergely tavaly elnyerte az Aegon művészeti dijat is riumvezető - Tóth Krisztina, Cserna-Szabó András és Péterfy Gergely - megkapták a jelentkezők írásait, és konszenzussal kiválasztották azt a tizenöt embert, aki a legígéretesebbnek tűnt. Színes és nagyon jó csapat jött össze, akik nemcsak tőlük tanulnak, hanem egymástól is. Felolvassák az írásaikat, megbeszélik a problémáikat, s ezáltal is gyarapodnak.- Szerencsére itt van körünkben Totth Benedek is, aki az én mentoráltam - mondja a tavalyi Aegon-díjas író. Ugyanis az Aegon-díjas mindig kap egy mentoráltat, az az évi Margó-díjast. Totth Benedek első könyvesként tavaly megkapta a Margó-díjat, ezáltal Péterfy Gergely mentoráltsága alá került. Meghívták ide, mint a nagy sikert aratott Holtverseny című könyv szerzőjét. Az ő tapasztalatai nagyon értékesek lehetnek a pályakezdésük előtt álló írók számára, akik itt nemcsak az írás fortélyaival ismerkednek, hanem a praktikus információkra is nagyon éhesek. Olyanokra, mint például hogyan teremthetnek kapcsolatot kiadókkal, hogyan kell elküldeni egy kéziratot, egyáltalán: hogyan érvényesülhetnek az irodalmi életben. Jöttek kollégák a kiadók részéről is, például Mészáros Sándor, a Kalligram Kiadó vezetője, Podmaniczky Szilárd a Librariustól meg Kukorelly Endre - akik ez ügyben is tudnak segíteni, elmondják azokat az információkat, amelyekhez a résztvevők másként nehezen juthatnának hozzá. Az iskola vezetői a pátosz és az irónia hívószavakat azért tartják fontosnak, mert ezek egyrészt Mészöly életművében is fontos sarokpontok, másrészt az írás gyakorlatában a pátosz és irónia között feszülő energiák jól tárgyalhatóak, ezek révén jól körberajzolhatóak azok a problémák, amelyekkel az író szembesülhet. Nagyon sikeres ez a szekszárdi gyakorlat A munka gyakorlati része úgy zajlik, hogy a szemináriumon mindig egy vagy két ember szövegét tárgyalják. Egyrészt a hallgatók hozzászólásai. másrészt a kurzusvezetők véleménye alapján kialakul egy kép. s javaslatok születnek, hogyan lehet ezt a szöveget még jobbá tenni. A lehetséges hibákra felhívják a szerző figyelmét, és igyekeznek őt megerősíteni az erényeiben.- A visszajelzések alapján ez a gyakorlat nagyon sikeres, a hallgatók is elégedettek azzal a munkával, ami itt, Szekszárdon zajlik - mondja Péterfy Gergely. - Remélem, a résztvevők tehetségükben és tudásukban megerősödve mennek haza. Jó szervező volt a könyvtár és a múzeum Péterfy Gergely elmondta, hálásak a megyei könyvtárnak, személy szerint Liebhauser János igazgatónak, Ódor János múzeumigazgatónak, Szekszárd városnak, Pócs Margitnak, a PAD Egyesületnek, Jankovics Zoltánnak és Dicső Zsoltnak az egész éves szervezőmunkájukért. Neki ezen a téren nagyjából annyi dolga volt, hogy előadókat javasolt. így jött el Szekszárdra Totth Benedek, Cserna-Szabó András is. Több irodalmi dí] tulajdonosa Péterfy Gergely József Attila-díjas író. forgatókönyvíró, szerkesztő, egyetemi tanár. 1966-ban született. Tulajdonosa többek között a Márai Sándor-díjnak, a Déry Tibor-díjnak, a Mészöly Miklós-díjnak, legutóbb, tavaly pedig elnyerte az Aegon művészeti díjat. Az elmúlt években sokat változtak a pálinkára vonatkozó szabályok, és a főzetési kedv is megcsappant Pálinka Életműdíjat kapott Savanya Géza SZEKSZÁRD Pálinka Életműdíjat kapott Savanya Géza, az indoklásban az áll, hogy a Pálinka Nemzeti Tanács a magyar pálinka érdekében végzett kiemelkedő munkáját ismerte el ezzel. A kiváló szakembert főleg a termelők ismerik jól a megyében, hiszen ők azok, akik a lehullott gyümölcsöt összeszedik, a szüret után a törkölyt lefőzetik. Savanya Géza, mint mondta, érettségi után Budafokra került, a borászati technikumban szerzett tudást és mesterséget. Édesapja borász volt, így nem véletlen a pályaválasztás. Innen a szegedi élelmiszeripari főiskolán tanult tovább, ahol élelmiszeripari üzemmérnökként diplomázott. Műszakvezetőként helyezkedett el a szőregi szeszüzemben, négy évvel később pedig a Tolna Megyei Szesz- és Üdítőital-ipari Vállalat szeszüzem-vezetője, majd a két cég egyesülése után, a Pannónia Sörgyár szekszárdi üzemének műszaki vezetője lett. Jó pár évet töltött el itt, amikor 1986-ban saját vállalkozását - Sióagárd Leányvárban - elindította családja segítségével. Mint mondta, ez egy olyan időszak volt, amikor mindenki megbecsülte a lehullott gyümölcsöt és hirtelen sok lett a munkájuk. A növekvő igényekhez igazodva, 1993-ban megvásárolta a Szekszárd decsi-szőlőhegyi pálinkafőzőét is, így a bérfőzés az-Savanya Géza mellett jobbra az életműdíj és a modem berendezés óta is párhuzamosan folyik a két üzemben. A nyolcvanas évek végén még nem korlátozták, ki, mennyi pálinkát főzethetett, de értékesíteni nem lehetett belőle. Azóta sokat változtak a szabályok, úgy tűnik pár éve a pálinkafőzési kedv is megcsappant, mondta a szakember. Tavaly a felére csökkent a főzetés, a pálinkafőzdékben megnőtt az adminisztráció, gyakori az ellenőrzés is. A vállalkozások többsége előre menekül, így tett Savanya Géza is, három éve létesült a harmadik pálinkafőzdéje, mely modem technológiával felszerelt és a bérfőzés mellett helyet kapott itt a kereskeddfmi főzés is. Három gyermeke - két fiú, egy lány - közben felnőtt lett. A nagyobbik Pécsen dolgozik, a kisebbik Németországban, a lánya viszont segít a vállalkozásában. Hat unokája is van. Savanya Géza több országos szakmai szervezet munkájában is részt vesz. A Pálinkafőzők Országos Érdekvédelmi Szövetségének alelnöke, tagja a Magyar Élelmiszer-tudományi és Technológiai Egyesületnek. Alapító tagja a Magyar Pálinka Lovagrendnek. Ügyvezetője, majd később alelnöke a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületei Országos Szövetségének, majd beválasztották a 2009-ben alakuló Pálinka Nemzeti Tanács tagjai közé.
