Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-23 / 172. szám

2016. JULIUS 23., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Nem időszerű a közös pénz, de tálán 2045-ben s távol az euró ABUX index alakulása (pont) 27 900------------------------­Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) MÓL 17 670 0.83 MTELEKOM 446 0.45 ANY 1030 0.19 ELMU 24050 0.06 ZWACK 17 280 0.06 EMASZ 22170 0 PLOTINUS 5 400 0 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ar (Ft) Változás (%) CIGPANN0NIA 170 •2.3 FHB 528 •1.68 APPENINN 209-0.95 RICHTER 5 898-0.71 GSPARK 2385-0.33 PANNERGY 376-0.27 RABA 1227-0.24 OTP 6843-0.09 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. július 22.) Datum Ujelsz. ar (Ft) MALMI BÚZA 2016. augusztus 40,000 TAKARMÁNYBÚZA 2016. augusztus 40,000 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. november 42,500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. december 43,500 TAKARMÁNYKUKORICA 2017. március 46.500 TAKARMÁNYÁRPA 2016. augusztus 34,800 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. október 103,000 REPCE 2016. augusztus 104,000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. július 22.) □ €/ Ft 313,66-0,89 Ft □ </> N-n 284,40-1,17 Ft □ CHF/Ft 288,53-0,65 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. július 22.) Vételi Eladási I Budapest Bank 304,92 323,78 CIBBank 301,80 326,96 Citibank 303,58 329,73 Erste Bank 305,55 323,15 FHB Bank 305,23 323,47 K&H Bank 305,70 323,32 MKB Bank 303,54 322,96 OTP Bank 305,56 323,16 Raiffeisen Bank 311,70 318,00 Néhány napon belül másod­szor került a hírek közé az euró bevezetésének lehető­sége. Varga Mihály tárcave­zető a minap a 2020-as dá­tumot említette, pénteken azonban igazított az állás­ponton: lehetne, de mosta­nában mégsem lesz eurónk, mondta. Ha másért nem, azért, mert ez akkor reális, ha közel azonos fejlettsé­gű állam csatlakozik a töb­bihez. Ez feltétlenül napi­renden kívül helyezi az idő­pontot. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST Magyarország egyelőre nem kívánja sürget­ni az euró bevezetését, mert amíg a magyar gazdasági fej­lettség nem éri el a megfele­lő szintet, a csatlakozás vesz­tese lehet, tette világossá Var­ga Mihály pénteken. A nem­zetgazdasági miniszter sze­rint könnyen úgy járhatnánk, mint egyes mediterrán orszá­gok, amelyek a gyengébb ver­senyképesség miatt nem vol­tak képesek kihasználni az euróövezet lehetőségeit. „Le­het eurónk, de mostanában azért nem lesz” - nyilatkozta Tusnádfürdőn. Mint mondta, egy kivétellel teljesítjük a fel­tételeket, az pedig, hogy még nem kívánunk belépni a kö­tött árfolyamrendszerbe, sa­ját elhatározásunk - mondta a miniszter. Mik is ezek a feltételek? Az egyik az árstabilitás: a vizs­gált időszakban a magyar inf­láció 0,4 százalék volt, míg a ránk vonatkozó referenciaér-A legerősebb tagországok sem úszták meg kisebb-nagyobb drágulás nélkül az átállást - ez derül ki az Európai Közpon­ti Bank elemzéseiből. A 2002- ben az euróövezethez csatla­kozott 12 országban az év vé­gén megkérdezettek 84 száza­léka drasztikus, két évvel ké­sőbb 95 százalékuk egyértel­mű áremelkedésről számolt be. A tényleges drágulás 0,3 százalék volt, de ágazatonként eltérően: a pénzügy és a szá­ték 0,7 százalék. A hosszú le­járatú kamatok átlaga 3,4 szá­zalék, ennek a referenciaérté­ke négy százalék. A költségve­tési hiány a bruttó hazai ter­mék (GDP) három százaléka alatt van, itt is teljesül a fel­tétel. Az adósságunk a bruttó hazai termék 60 százaléka fö­lött van ugyan, de öt éve csök­ken, ami megfelel az elvárás­nak a tárcavezető szerint. Hoz­zátette azonban: gyenge ver­senyképességgel, rossz árfo­lyamon csatlakozni életveszé­lyes, többet árt, mint használ. Megerősítette ezt Róna Pé­ter közgazdász is, aki úgy nyi­latkozott az mno.hu-nak: sze­mítástechnika terén csökken­tek, a szolgáltatószektorban - éttermek, mozik, tisztítók, fod­rászüzletek - nagymértékben nőttek az árak. A vállalkozók felfelé kerekítettek. Leginkább az egy eurónál olcsóbb termé­kek drágultak, ami pszichésen erőteljesebb hatást váltott ki: az élelmiszerárak is megugrot­tak. A tapasztalatok nyomán Észtország 2011-es csatlako­zása szinte zökkenőmentesen ment végbe. rinte a magyar gazdaság ver­senyképessége nincs abban az állapotban, amely lehetővé tenné a belépést. (A Portfolió számításai szerint az elmúlt húsz év felzárkózási üteme alapján ezt a versenyképessé­gi szintet 2045 és 2070 között érhetné el hazánk.) „Magyarország jelenleg a multinacionális cégek tevé­kenységének és az uniós tá­mogatásoknak köszönhetően, illetve a forint folyamatos le­értékelése révén képes lénye­gében gazdasági növekedést felmutatni” - mondta Róna Péter. A közgazdász szerint a görög gazdaság versenyké­pességéhez mérve az eúró túl van értékelve, miközben a né­met versenyképességhez vi­szonyítva alulértékeltnek szá­mít. Ennek hatására a német gazdaság további verseny­­előnyre tesz szert a göröggel szemben, ami egyfajta ördögi körhöz vezet. Az sem mind­egy, milyen árfolyamon vált­ja át egy csatlakozni kívánó tagállam a nemzeti valutáját. A szlovénok túl erős árfolya­mon tették ezt, aminek megit­ták a levét, miközben a szlo­vákoknak sikerült gyengébb árfolyam mellett bevezetni az eurót, s ez versenyelőnyt je­lentett nekik. Eddig a keret kétszeresét igényelték hűtőcserére MAGYARORSZÁG A rendelkezés­re álló teljes, félmilliárdos keret kétszerese érkezett be igényként eddig az állami hűtőcsere-pályá­­zatra - közölte a Népszabadság a fejlesztési tárca adatai alap­ján. Eddig 30 ezer pályázatot re­gisztráltak, átlag 34,3 ezer forin­tos igénnyel, így eddig 1,03 mil­liárd forintra pályáztak. Az or­szág hét térségéből mindeddig ötben futott le a kiírás. A követ­kező hétre maradt a Közép-Du­­nántúl és Közép-Magyarország. Az eddigi öt térségre az össze­sen félmilliárdos keretből 300 millió jutott. A Népszabadság szerint tehát a túljelentkezés va­lójában nem kétszeres, hanem több mint háromszoros, így a program befogadott pályázói ösz­­szesen legalább 1,5-2 milliárdos igényt támasztanak majd a fél­­milliárdos kerettel szemben. A tárca közölte: mindenkinek igyekeznek forrást találni, a mo­sógépcsere- és társasház-felújí­­tási kiírásban is müüárdokkal fejelték meg a keretet. MW Támogatás jégkár sújtotta cégeknek BUDAPEST A jégkárt szenvedett gazdák után a fagykár sújtotta agrárcégek is részesülhetnek teljes támogatásban az Agrár Széchenyi Kártya konstrukció keretében - közölte tegnap a KA­­VOSZ Zrt. Az agrártárca a fagy­kárt szenvedett és Agrár Szé­chenyi Kártyával már rendelke­ző, a konstrukció keretében no­vember 30-ig hatályos hitelszer­ződést kötő cégeknek a jelenle­gi 4 százalékos kamat- és keze­si díjtámogatáson felül további, akár teljes hiteldíj-támogatást nyújt a július 22. után esedékes díjtételeknél az adott hitelügy­let teljes futamidejére. Az állam az „ültetvény” besorolású földte­rület után hektáronként legfel­jebb 500 ezer forint hitelkeretig teljes költségtérítést biztosít, az­az 100 százalékos kamat-, kezes­ségi díj-, illetve kezelési költség­támogatással és egyéb költségek megtérítésével segíti a károsult cégek akár nulla költségű sza­bad felhasználású finanszírozá­si forráshoz jutását. MW Tudta-e? Az euróövezet tagjai előtt négy kritérium áll. Az árstabilitás, vagyis az inflációs ráta legfel­jebb 1,5 százalékponttal ha­ladhatja meg a 3 legjobb telje­sítményt nyújtó tagállam érté­két. Rendezett és fenntartha­tó államháztartás: a költség­­vetési hiány legfeljebb a GDP 3 százaléka lehet, az állam­­adósság pedig nem haladhat­ja meg a GDP 60 százalékát. Az árfolyam-stabilitás is szük­séges: legalább két éven ke­resztül részt kell venni az árfo­lyam-mechanizmusban (ERM II) anélkül, hogy a leendő tag­állam pénzneme erőtelje­sen eltérne a középárfolyam­tól, vagy a középárfolyamát ugyanebben az időszakban lej­jebb szállította volna. A negye­dik kitétel: a hosszú lejáratú kamatláb legfeljebb két száza­lékponttal haladhatja meg az árstabilitás szempontjából há­rom legjobb teljesítményű tag­állam kamatlábát. Reális a drágulásveszély Ezermilliárddal fizetjük túl az adót Fedezet nélküli vállalati kötvényeket bocsátott ki a Hungária Hat ember ellen emeltek vádat BUDAPEST A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) március vé­gén 1160 milliárd forintos túlfi­zetést tartott nyilván, sokan az idő múlásával sem kérik visz­­sza a fölöslegesen lerótt össze­get, ami öt év után végleg az ál­lamkincstárnál marad - közölte a Magyar Idők. Az összeg legna­gyobb része, 1050 milliárd forint az itthon működő cégekhez kap­csolódott, a polgárok 110 mil­­liárddal fizettek be nagyobb té­telt az aktuális kötelezettségük­nél, 1,6 millió polgár és nagyjá­ból 370 ezer cég fizetett be több adót a szükségesnél. A társasá­gok leginkább áfából és társasá­gi adóból fizettek be többet, de gyakori, hogy az üzemanyag jö­vedéki adójából is többletet hal­moztak fel. A magánszemélyek a személyi jövedelemadóból és az illetékből, az egészségügyi hozzájárulásból fizettek be az elvártnál nagyobb összeget. A túlfizetésnek több oka le­het, egyesek „biztosra akarnak menni”, mások elszámolják ma­gukat, vannak, akik a rossz sza­bályértelmezés miatt fizetnek be több adót, vagy a munkáltató von le többet a kelleténél. A túlfizetést az érintettek visz­­szakérhetik öt éven belül, de az adófizetők figyelmetlensége, fe­­ledékenysége, esetleg nemtörő­dömsége nyomán - az elévülések miatt - évről évre több milliárd forint marad a NAV-nál. MW BUDAPEST Hat ember ellen emelt vádat a Pest Megyei Főügyész­ség a Hungária Értékpapír Zrt. ügyében - közölte tegnap a fő­ügyészség. Különösen jelentős kárt okozó csalás bűntette és más bűncselekmények miatt emeltek vádat a ceglédi székhe­lyű befektetési és értékpapír-ke­reskedelemmel foglalkozó cég tulajdonosai, vezetői és más al­kalmazottjai ellen. A hat vádlott közül hárman a vád szerint bűn­­szervezet tagjaként követték el a bűncselekményeket. A két tu­lajdonos és egy vezető beosztá­sú alkalmazott - a vád szerint bűnszervezetben követték el a bűncselekményeket - 2012-től a brókercég érdekkörében álló Az átvert károsultak többször is tüntettek az eltűnt pénzükért cégcsoportot hozott létre, az eh­hez tartozó gazdasági társasá­gok fedezet nélküli vállalati köt­vényeket bocsátottak ki 2012 és 2014 között. A kötvények kibo­csátásának céljaként ingatlan­kereskedelmet és különböző gazdasági tevékenységek finan­szírozását jelölték meg, a cégek azonban semmilyen gazdasági tevékenységet nem folytattak. A vádlottak 190 magánszemélyt és céget tévesztettek meg, 5-től 100 millió forintig terjedő össze­gű kárt okozva. Az önkormány­zatok közül Százhalombatta va­gyonát kétmilliárd, Fótét és Al­­sónémediét egy-egy milliárd, Ceglédbercelét 35 millió forint­tal károsították meg. MW

Next

/
Oldalképek
Tartalom