Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-19 / 168. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚLIUS 19., KEDD HÍREK A svábok mindennapjait őrzi a Téwich házaspár gyűjteménye Súlyos testi sértés történt a bálon KOPPÁNYSZÁNTÓ Garázdaság és súlyos testi sértés miatt indított eljárást egy 27 éves mezőszilasi lakos ellen a Tamási Rendőrkapitányság. A férfi július 17-én éjszaka a koppányszántói bálon többször is megütött egy törökkoppányi és egy nagykónyi férfit, akik megsérültek, tájékoztatta lapunkat a rendőrség. 1.1. Kisiklott egy személyvonat MÁGOCS Kidőlt fa miatt siklott ki egy személyvonat szombaton délután a Baranya megyei Szalatnak és Mágocs között. A balesethez a dombóvári hivatásos tűzoltókat riasztották, akik csak a mentesítő vonattal, a műszaki mentéshez szükséges eszközökkel felszerelkezve tudták megközelíteni a helyszínt. A tűzoltók út közben is több leszakadt faágat eltávolítottak, majd a sínekre dőlt fát is feldarabolták. A vonaton kilencen utaztak, egyikük sem sérült meg - derül ki a katasztrófavédelem tájékoztatójából. H. E. Árokba borult egy autó a 61-esen NAGYKÓNYI Árokba borult egy személyautó a 61-es főút 63- as kilométerszelvényénél, Nagykónyi közelében vasárnap délután. Boros Brigitta katasztrófavédelmi szóvivő elmondta, hogy a járművet a tamási önkormányzati és a siófoki hivatásos tűzoltók áramtalanították, majd állították kerekeire. H. E. Mindent beleadott, nem sikerült TAMÁSI Hiába dobott többször is új megyei csúcsot, a 65 métert nem sikerült megdobnia Savanyú Péternek, így nem utazhat a riói olimpiára. Az atléta arról számolt be az infotamasi.hu portálnak, hogy július 11-én, az utolsó határidős versenyen 62,10 méterre repítette a kalapácsot. A Tamási Tam-Bau AC sportolója június közepén Szekszárdon 64.15- öt ért el, így 85 cm-rel maradt el az olimpiai szinttől. Az atléta elmondta, szomorkodásra nincs idő, most már a jövő évi világbajnoki szint elérése az új kihívás. B. L. Kincseket rejt a szoba Először csak egy szobát rendeztek be, hogy méltó módon őrizzék a családi emlékeket, ám híre ment a svábok mindennapjait őrző gyűjteménynek, és az évek során mind többen keresték fel a Téwich házaspárt. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanoI@mediaworks.hu DOMBÓVÁR Sziszi kutya köszöntött bennünket a kapuban. A kedves berni pásztornak eszébe nem jutott volna morcoskodni velünk, csak éppen a szagmintavétel volt a belépés záloga a Téwich család pompás udvarára. Aztán házigazdánk, Téwich Viktorné, Éva fogadott bennünket, és vezetett körbe a hajdani svábok mindennapjait őrző gyűjteményben, amely a család házában kapott helyet. Éva elmondta, hogy kilenc évvel ezelőttre nyúlik vissza a gyűjtemény történetének kezdete. Először csak egy szobát rendeztek be, amelyben korábban a férje nagymamája lakott, és tőle maradt fenn sok minden. A mekényesi rokonok is segítettek, a rájuk maradt hagyatékból válogathatott a Téwich házaspár, akik számos kincsre bukkantak a ház padlásán.- Ami másnak kacat, az nekünk kincs - mondta Éva, hozzátéve, hogy sokszor keresgélnek, vásárolnak a kaposvári és a pécsi vásár bolhapiacán. Számukra öröm, ha találnak egy régi villanykapcsolót, egy ajtókilincset vagy egy porcelán lámpaburát, amely jól beleillik a gyűjtemény XIX. század végi, XX. század eleji hangulatába. És ami nagyon fontos: azt veszik meg, ami „megszólítja” őket.- Rengeteg felajánlást is kap-' tunk. A gunarasi rehabilitációs központban dolgozom, és a betegeim közül sokan nézték már meg a gyűjteményt, aztán tőlük is sok minden érkezett. Aki egyszer itt jár, úgy érzi, szeretne valamit hozzátenni a látottakhoz, így lett például bölcsőnk, amit régóta szerettem volna - folytatta Éva. Mint mondta, sokan a gyűjteményt elnézve jönnek rá, hogy elkótyavetyélték a saját értékeiket, ami pedig megmaradt, azt szívesen felajánlják, mert tudják, jó helyre, féltő kezekbe kerül. Éva és a férje maguk újít-Téwich Viktorné. Éva a régi mesekönyveket, tankönyveket mutatja a család gyűjteményében ják fel azokat a tárgyakat, bútorokat, amelyek fölött látszólag elszállt az idő. A gyűjteményhez hozzájárult három német hölgy is, akiket a háború után a közeli Nagyhajmásról telepítettek ki Németországba, de a határok megnyitása után húsz évig rendszeresen visszajártak. Ma már túl vannak a nyolcvanadik életévükön, rég nem jártak Magyarországon, de Téwichéknél a szekrények még őrzik lányként viselt kis, virágmintás mellényeiket. Szintén különlegesség az a ruha, amelyet a Téwich Viktor édesanyja viselt a konfirmációján, és amelyet az ő anyukája varrt neki. Az asztalokon lévő térítőkét szintén a felmenők hímezték. A férj édesanyjától kapott örökség egy likőrrecept is. A kellemes, édeskés italból mindig van a konyhaasztalon, hogy meg lehessen kínálni a vendégeket. A lakószobában és a konyhában egyébként minden használati tárgy megtalálható, amire a régieknek szüksége volt. Az udvaron a gazdálkodáshoz használt eszközök sorakoznak, „megbolondítva” piros zománc fazekakkal és kék véndőkkel, amelyek a Téwich család esetében nem a zsiradék tárolására szolgálnak, hanem virágtartóként. Mintha még laknák Éva kiemelte: nem múzeumi hangulatra törekedtek, hanem arra, hogy úgy rendezzék be a helyiségeket, mintha azokat még mindig laknák. Az edények előkészítve a vacsorához, a játékok között némi rendezetlenség. Iskolás csoportok is gyakran keresik fel a gyűjteményt. Főleg német nyelvet tanuló osztályok, akik így a hagyományokról is képet kapnak. A gyűjtemény előnye egy múzeumhoz képest, hogy a gyerekek óvatosan kézbe vehetik a tárgyakat, megkongathatják a rézmozsarat, megtekerhetik a darálót, belelapozhatnak a mesekönyvekbe. A gyerekek szívesen megkongatják a rézmozsarat Fizetségük a dicsérő szó A gyűjteményi eredetileg nem azzal a céllal rendezték össze, hogy a nagyközönség számára nyújtsanak látnivalót, csak a családi emlékeket szerették volna méltó módon megőrizni. Ám mindenki, aki megfordult ott. azon a véleményen volt, hogy másnak is meg kellene mutatni. Új kiáliítóteremmei bővült nemrégiben a lengyeli óvodamúzeum és néprajzi kiállítás Közkinccsé teszik a múlt értékeit LENGYEL - Küldetésemnek érzem, hogy ezeket a tárgyakat, emlékeket összegyűjtsem, megőrizzem, közkinccsé tegyem - mondta Fábián Andrásné lengyeli gyémántdiplomás nyugalmazott vezető óvónő -, mert látom, hogy az emberekben él még a népi kultúra iránti tisztelet és igény. A Lengyelben csak Teri óvónéniként ismert hölgy gyűjtéséből jött létre a kuriózumnak számító óvodamúzeum és néprajzi kiállítás, ugyanis Apponyi Sándor gróf jóvoltából a megyében itt nyílt meg faluhelyen az első óvoda, és sok korabeli berendezési tárgy, játék maradt fenn. Először az óvoda százéves évfordulójára, 1988-ban rendeztek kiállítást, az óvodamúzeumot pedig 1995-ben nyitották meg. Az általános iskola 2007-ben szűnt meg Lengyelben, azután költözött annak épületébe az óvodamúzeum, a székely és német néprajzi anyag, amelyek több volt tantermet foglalnak el. Nemrégiben egy új népművészeti kiállítótermet nyitottak meg a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával és egyéni adományok jóvoltából. Itt székely és német viseleteket és egykori óvodás ruhákat láthatunk. Hétfőnként 9-től 12 óráig tart nyitva a múzeum, de előzetes telefonos bejelentkezés után bármelyik napon 9. és 12 óra között megtekinthető. Á. A. Fábián Andrásné, Teri óvó néni a nemrégiben megnyitott új kiállítóterem tárlói előtt Pusztított a jégeső Magyarkeszin MAGYAR KESZI „Katasztrófa.” Ezzel a szóval jellemezte Kovács Erzsébet, Magyarkeszi polgármestere a múlt héten szerdán a településre zúduló jégeső pusztítását. A falu vezetője elmondta, hogy háztetőket vert szét, ablakokat, redőnyöket tört be a vihar, mely során dió nagyságú jégdarabok hullottak a községre. Az időjárás nagy károkat okozott a lakóknak, melyeket az önkormányzat próbál enyhíteni. Amit tudtak kicseréltek, cserepeket vittek a károsultaknak, mesélte Kovács Erzsébet. Azonban nem csak az épületekben, de a növényzetben, szőlőkben, gyümölcsösökben is hatalmas pusztítást végzett a jég. K. B. A gyűjteménynek híre ment, látogatói száma egyre nőtt. A Múzeumok Éjszakáján minden évben sok vendég érkezik, új érdeklődők és régi visszatérők egyaránt. A fizetséget a vendégkönyvben olvasható dicsérő szavak, a pozitív visszajelzések jelentik a Téwich házaspárnak.
