Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-16 / 166. szám

g BELFÖLD - KÜLFÖLD 2016. JÚLIUS 16., SZOMBAT A hatékonyságnövelés is csökkenti a munkaerőhiányt A béremelések évtizede jön- Ez a modell működőképes­nek tűnik. HÍREK Kúria: fotózhatok a közéleti szereplők BUDAPEST A Kúria döntése alapján a közéleti szereplőket (politikus, polgármester, önkor­mányzati képviselő) a hozzá­járulásuk nélkül is lehet fotóz­ni és a képet publikálni az el­lenük indított közéleti munká­jukkal kapcsolatos büntető­­eljárás bármely szakaszában - írta a Nol.hu. A Kúria a dön­tést a Hunvald György kontra HVG személyiségi jogi per fe­lülvizsgálati eljárásában hozta; Hunvald korábban azért perel­te a lapot, mert egy olyan „ve­zetőszáras fotót’’ közöltek róla, amelyen az arcát nem takar­ták ki. MW Könnyű testi sértés Bicskén SZÉKESFEHÉRVÁR Szóváltás után megsérült egy menekült csütörtök késő este a bicskei menekülttáborban - tájékoz­tatott pénteken a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság. Egy 25 éves afgán férfi szóváltás­ba keveredett egy 19 éves pa­kisztánival, majd a kérelmező státuszban lévő két férfi egyike könnyebben megsérült. MTI Feloszlatta magát a horvát parlament ZÁGRÁB A most pénteken fel­oszlott parlamentnek volt a legrövidebb ideig tartó mandá­tuma az ország történetében: 200 napig működött, és 57 nap aktív munka áll mögötte. Tihomir Oreskovic miniszterel­nöktől néhány hónapja vonta meg a bizalmat az a jobbolda­li Horvát Demokratikus Közös­ség, amely éppen hatalomra juttatta őt. Előre hozott válasz­tások lesznek, a zágrábi sajtó szerint a legvalószínűbb, hogy szeptember 11-én tartják meg a voksolást MTI Börtönbevágják az erőszaktevőket BELGRÁD A szerb büntető tör­vénykönyv módosításával szi­gorítják a családon és a társa­dalmon belüli erőszak bünte­tését is, valamint új, nemi sza­badság elleni bűncselekmé­nyek is bekerülnek a törvény­be -jelentette Aleksandar Vu­­cic miniszterelnök pénteken. Kiemelte, hogy az erőszakte­vők többé nem kaphatnak fel­függesztett börtönt, hanem le kell tölteniük a kiszabott bün­tetési időt. MTI „Csökken a népesség, a már megszületett gyere­kek száma ismert, ezért lát­ható, hogy tíz vagy húsz év múlva mire lehet számítani. Ez alapján egy nagyfokú és évről évre növekvő munka­erőhiány várható” - mond­ta lapunknak Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparo­sok Országos Szövetségé­nek (MGYOSZ) alelnöke. Já­rulékcsökkentésről, bér­emelésekről, vállalati ha­tékonyság növeléséről és a külföldi munkaerő becsá­bításáról is beszélgettünk vele. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu- Hány betöltetlen munkahely van ma Magyarországon?- Nincsenek teljesen pontos statisztikai adatok, mi úgy 100 és 200 ezer közé tesszük a szá­mukat.- Hogyan oszlik meg ez orszá­gosan?- A napokban jelent meg a KSH-nak egy statisztikája a be nem töltött álláshelyekről. Ez egy olyan szám, amely azokat a betöltetlen álláshelyeket tar­talmazza, amelyekről a hivatal tudomást szerez. Ez vélhetően a valós helyzet töredékét jelzi. A KSH 36-37 ezer üres állás­helyről tud, ebből a központi régió, Budapest és környéke a harmadát teszi ki, a többi meg­oszlik országosan, a különböző régiók gazdasági fejlettségével arányos.- Egy egész megoldáscsomag­gal állt elő az MGYOSZ. Ebből az egyik javaslat, hogy külföl­di szakképzett munkaerőt csá­bítanak az országba. Hogyan és kiket?- Mivel csökken a népesség, a már megszületett gyerekek számát lehet tudni, ezért látha­tó, hogy tíz vagy húsz év múl­va mire lehet számítani. Vagy­is egy nagyfokú és' évről év­re növekvő munkaerőhiány­ról van szó. A javaslataink te­hát együttesen kell, hogy has­sanak. Ebből az egyik a külföl­di szakképzett munkaerő Ma­gyarországra való csábítása. Elsősorban szakmunkások­ról van szó. Nyitottnak és ru­galmasnak kell lenni abban a tekintetben, hogy merre kere­sünk. A cseheknél és a lengye­leknél például sok ukrán dol­gozik, de lehet, hogy nálunk a nyelvi korlátok erősebben ér­vényesülnének.- Drága az albérlet hazánkban, az élet sem olcsó, vagyis nem olcsó munkaerőt keresnek. Vagy igen?- A keresésnek egy állami­lag összehangolt és államilag támogatott keresésnek kelle­ne lennie. Ezt elősegíthetik ál­lamközi egyezmények, külön­böző állami támogatások. Pél­dául arra gondolok, hogy ha egy cég munkásszállást bizto­sít a munkavállalójának, akkor annak járulékmentes juttatás­nak kellene lennie.- Hogyan lehet meggyőződni a munkavállaló alkalmasságáról, hogy nem fog kilógni a sorból?- Az a lényeg, hogy az egyén kultúrája és a vállalat kultúrá­ja összeilleszthető legyen. Egy felvételi során ma már meg tudják állapítani, hogy a mun­kavállalónak milyen az érték­­rendszere és az beleillik-e a vállalat értékrendszerébe.- A multicégek saját vállala­ti értékrendszert alakítanak ki, amelyet el kell sajátítania a dolgozónak. Ez meg már túl is mutat egy adott ország kul­túráján.- A betöltetlen állások nagy ré­sze milyen végzettséget igé­nyel?- Túlnyomó többsége közép­vagy felsőfokú végzettséget, il­letve szakképzettséget igényel. Vagyis viszonylag kevesebb betanított vagy szakképzetlen munkás kellene, ezért lenne szerencsés, ha a közfoglalkoz­tatottak egy részét, néhány tíz­ezer főt át lehetne irányítani a versenyszférába. Ami a munka­­vállalónak is előnyösebb lenne.- Mégis milyen területeken ke­resnek embert?- Például 22 ezer betöltetlen informatikai munkakör van hazánkban, kevés a kamion­sofőr, sok ezer szakmunkás hiányzik, az építőipari szak­mák nagy része is hiánycikk, az ápolónők, a vendéglátósok is kevesen vannak, a Balaton kör­nyékén sokan panaszkodnak, hogy nehéz egy jó szakácsot al­kalmazni.- A vendéglátás, az építőipar és az egészségügy területén a munkaerőhiányt nem az ala­csony bérek okozzák?- A munkaerőhiány egy ré­szét az alacsony jövedelmek is okozzák, éppen ezért javasol­tuk mi is, hogy vonzóbb bér­­színvonalra lenne szükség. Ez nem oldja meg a problémát, de az biztos, hogy lassítja a kiván­dorlást is. A nagy cégek mosta­nában béremeléseket hajtanak végre éppen emiatt. A bérfel­zárkóztatás terén azt várnánk a kormánytól, hogy csökkentse a béreket terhelő jelentős adó- és járulékterheket. Ahhoz, hogy a munkavállaló zsebébe egy fo­rint kerüljön most, a munkálta­tónak kettőt kell adnia.- Mekkora járulékcsökkentés lenne megfelelő?- Ahhoz, hogy egy forint­ja legyen a dolgozónak, 2 fo­rint helyett 1,8 vagy legalább 1,9 forint kiadás is már sokat segítene. Rövid távon ez talán megvalósítható lenne, elbírná a költségvetés. A kis- és közép­­vállalatok ezt a járulékcsök­kentést béremelésre tudnák fordítani.- Akkor most a béremelések évtizede várható?- Igen, béremelésre van szükség a munkások megtartá­sához. A munkavállalónak nyil­ván ez előnyös, a munkaadó­nak ki kell gazdálkodnia. Lesz olyan vállalkozás, amelyik nem tudja kigazdálkodni, de lehet, hogy a kevésbé hatékony vállal­kozások megszűnése az egyen­súly irányába mutat hosszú tá­von. Az egyensúly úgy is javít­ható, ha a munkaerőkeresletet tudjuk csökkenteni, vagyis a kis- és középvállalkozások ha­tékonyságát növeljük. Új tech­nológiákat és technikákat kel­lene alkalmazniuk és kevesebb embert.- Honnan lesz rá pénz?- Ebben is tudna segíteni a kormány. Az eddigi munka­helyteremtő programok he­lyett inkább a munkahelyek, vállalatok, vállalkozások haté­konyságát segítő pályázatok­kal. Kettős haszna lenne en­nek. A nemzetközi piacon is versenyképesebbé válnának a vállalkozások, és a hatékony­ság növekedése után kevesebb munkaerőre lenne szükség. Névjegy: Rolek Ferenc 1978-ban végzett a Marx Ká­roly Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen mint okleve­les közgazda, amit 1983-84- ben ugyanitt kiegészített egy egyetemi doktori fokozattal. Dolgozott az Országos Tervhiva­tal Tervgazdasági Intézetében, a Munkaügyi Minisztériumban helyettes, illetve közigazgatási államtitkárként. A versenyszfé­rába a GE Lighting Tungsram vezérigazgató-helyetteseként, illetve HR-vezetőjeként, majd a Budapest Bank vezérigazga­tó-helyettesi, illetve HR-vezetői teendőit is ellátta. Jelenleg az MGYOSZ alelnöke. Jövő héttől kezdve kiosztják az Erzsébet-utalványt Iskolai segítők kapják BUDAPEST Két alkalommal is kapnak 35 ezer forint béren kí­vüli juttatást a nem pedagógus végzettségű, nevelést és okta­tást segítő dolgozók az idei év­ben. Az első összeget még a nyáron megkaphatják - jelen­tette ki Sipos Imre helyettes ál­lamtitkár. A juttatás az állami iskolákban dolgozóknak jár, az Erzsébet-utalványok kiosztá­sát a jövő héten kezdik. A má­sodik juttatást ősszel kapják az érintettek. Sipos hangsúlyozta: a korábbi ígéreteknek megfele­lően 2017. január elsejétől 7+3 százalékos béremelést is bizto­sítanak, 7 százalékot e dolgo­zói kör minden tagja megkap, 3 százalékot differenciáltan le­het szétosztani. Sipos Imre sze­rint a kormány fontosnak tart­ja a pedagógusok tevékenysé­gét segítő kollégák munkáját, akik az iskolákban, óvodákban és kollégiumokban dolgoznak. Ezt köszönik meg a kétszeri bé­ren kívüli juttatással és a bér­emeléssel. A köznevelési kerekasztal áp­rilis 19-ei budapesti ülése után jelentette be: az Emmi azt java­solja, hogy a nevelést-oktatást segítő, nem pedagógus dolgo­zóknak idén két alkalommal 35 ezer forintos pluszjuttatás jár­jon, továbbá, hogy 2017-től 10 százalékos béremelést kapja­nak. A tárca javaslata legalább 15 ezer embert érint. MW Készer 35 ezer forintos juttatás Előzetesben marad a vád alatt álló Quaestor-főnök Tarsoly bocsánatot kért BUDAPEST „Bocsánatot szeret­nék kérni a munkatársaim ne­vében az összes károsulttól, akik kárt szenvedtek ebben az ügyben, de ezt nem mi okoz­tuk” - fogalmazott a tárgyalá­son Tarsoly Csaba a csütörtö­ki, késő estébe nyúló tárgya­láson a Quaestor-ügy büntető­perében, még mielőtt kiderült, hogy a Fővárosi Törvényszék fenntartja Tarsoly és a harmad­rendű vádlott előzetes letar­tóztatását, felesége házi őrize­tét. Hozzátette: bocsánatot kér „azok nevében is, akik ezt so­ha nem fogják megtenni, akik a Quaestor-csoportot szándéko­san tönkretették, és egyik sem ül itt a vádlottak padján”. A bíró az előzetes letartózta­tás meghosszabbításának in­doklásában utalt a legfőbb bírói fórum korábbi megállapítására, miszerint bűnszövetségben el­követett bűncselekmények ese­tén reálisan fennáll a szökés és elrejtőzés veszélye, ezért indo­kolt a legsúlyosabb kényszer­­intézkedés fenntartása. Hang­súlyozta, hogy a sok tízmilliár­dos csalással, sikkasztással és más bűncselekményekkel meg­vádolt vádlottakra 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés szab­ható ki. A végzés nem jogerős, az ügyészség tudomásul vette, a vádlott védői fellebbeztek. Tarsoly a tárgyaláson kije­lentette, nem tartja valósnak a vádiratban foglaltakat, a véde­lem minden erejével arra kon­centrál majd, hogy bebizonyít­sa ártatlanságukat. Az ügyész­ség képviselője mellett helyet foglaló sértetti jogi képviselők­nek Tarsoly Csaba azt mondta: közös céljuk, hogy a befektetők a pénzükhöz juthassanak. Ar­ról is beszélt, nincs titkolniva­­lója, titkos külföldi befektetése, strómanok által kezelt tulajdo­na, sem magánrepülője, jachtja az Adrián, minden pénz a cég­csoportban volt. Az LMP ismételten felszó­lította a kormányoldalt, járul­jon hozzá a brókerbotrányokat vizsgáló Országgyűlési bizott­ság létrehozásához. Cs. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom