Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)

2016-07-11 / 161. szám

2016. JÚLIUS 11., HÉTFŐ ß MEGYEI KÖRKÉP Emlékérmet kaptak a védelmi munkáért SZEKSZÁRD Tolna Megye Vé­delméért emlékérmeket adott át dr. Horváth Kálmán kor­mánymegbízott. A díjban azok a hivatásos, közalkalma­zotti, kormánytisztviselői ál­lományban lévők, illetve ter­mészetes személyek részesül­hetnek, akik a védelmi felké­szítési-, gyakorlati feladatok, valamint a védekezési felada­tok megvalósításában hivatá­suknál fogva vagy önkénte­sen kimagaslóan helyt állnak. Emlékérmet vehetett át Dr. Ba­lázs Gábor tűzoltó ezredes, a Tolna Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság igazgató­ja, Huszárné Lukács Rozália, Báta település polgármestere, Szabó Jenő tűzoltó ezredes, a Tolna Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság Dombóvári Katasztrófavédelmi Kirendelt­ség kirendeltség-vezetője, Sá­­rossy Gábor tűzoltó alezredes a Tolna Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság megyei pol­gári védelmi főfelügyelője és Tóth Csaba alezredes, a kato­nai igazgatás területi szervé­nek vezetője. v. M. Csók és rockzene özöne a világnapon SZEKSZÁRD Rapid randival és csóközönnel ünnepelték a Csók világnapját szombaton délután a megyeszékhelyen az első alkalommal megren­dezett Love is in the air elne­vezésű program keretében. A Béla király téren tartott ren­dezvény a rapid randival kez­dődött, amelynek során a hat vállalkozó kedvű hölgy, illetve úr -Kata (28), Marianna (33), Tímea (40), Tamás (21), Le­vente (39) és Iván (44) - hét­percenkénti váltásban ismer­kedett, beszélgetett egymás­sal, lehetőséget teremtve ar­ra, hogy kölcsönös szimpátia esetén újabb találka jöhessen létre. A későbbi csókcsatához pedig kellő inspirációt adott a templomból éppen kilépő if­jú pár - Asztalos Adrienn és Czinege Richárd - akik nagy tapsot aratva váltottak csókot a násznép és a közönség előtt. Este hét órakor kezdődött a csók-rekordkísérlet, a legki­tartóbb pár 75 percig nem sza­kadt el egymás ajkától. A csók­özönnel párhuzamosan kez­dődött az előzőleg pályázat­ként meghirdetett AlteRock különkiadás, Csináljunk fesz­tivált! címmel. A pályázatra magyarországi amatőr zene­karok jelentkezhettek, mely zenekarok közül Turcsán Ti­bor, Csigatej, No CFC, Mody Blues Band és a MoonBrea­­kerS léptek fel. A programot a Babits Mi­hály Kulturális Központ ren­dezte az önkormányzat tá­mogatásával, együttműkö­dő partnere az Új Nemzedék Közösségi Tér Szekszárd volt. Venter M. Stílszerűen ünnepelték a világnapot a megyeszékhelyen A fiatalok körében nem túl nagy a vállalkozási kedv, de azért már mutatkoznak biztató jelek a legfrissebb felmérés szerint. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu A Bridge Budapest legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy a negyvenes, nagyvárosi férfi­ak a legbátrabb és egyben leg­­tájékozottabb vállalkozók, ők határozzák meg leginkább az üzleti életet is. Az elszánt, de még a vállalkozás küszöbén kívül állók is 60 százalékban harmincas-negyvenes diplo­más férfiak. A felmérés során hagyomá­nyos éves ifjúságkutatását is elkészítette a Bridge Budapest. Idén is 20 és 35 év közöttieket kérdezett a jövőképükről, a si­kerhez való viszonyukról és a vállalkozói hajlandóságukról. A reprezentatív felmérésből kiderül, továbbra is tízből hat fiatalnak vannak saját üzleti vagy szakmai sikerességre vo­natkozó tervei. Az elmúlt évek­hez képest valamelyest javult a tendencia az itthonról elért sikerekbe vetett hitben: már csak kicsivel több mint felük gondolja, hogy nehezebb ha­zánkból érvényesülni, szem­ben a két évvel ezelőtti 65 szá­zalékkal. Bár a 20-35 évesek körében továbbra sem jellemző a vállal­kozásindítás, az okok változá­sa mégis reménykeltő: míg ta­valy 30 százalékuk a bizton­ságvágy és kockázatkerülés miatt döntött volna az alkalma­zotti lét mellett, mára ez a szám majdnem a felére, 18 százalék­ra csökkent. Jelentősen nőtt vi­szont azok aránya, akik a vál­lalkozási ismereteiket nem ér­zik elégségesnek: 19 százalé­kuk gondolja úgy, hogy nincs még kellően felkészülve az ön­álló vállalkozás indítására. A megkérdezettek 20 százalé­kában felmerült már, hogy vál­lalkozásba kezdjen, de egyelőre a biztosabb, átlagos jövedelem mellett döntött. Ők jellemzően az érettségizett, 18-29 év közöt­ti korosztályból tevődnek össze.- Tapasztalataim szerint ke­vesen vállalkoznak a fiatalok közül, akik mégis, azok is in­kább a városban élők közül ke­rülnek ki. Szintén saját tapasz­talatom, hogy inkább a kény­szervállalkozás jellemző, ke­vesen vannak, akik fejlődő­­képes, komoly perspektívával rendelkező céget hoznak létre, megelégszenek azzal, hogy ha a megélhetésre valót kihozzák belőle - mondja a szekszárdi Nagy Dávid, aki maga is fiatal vállalkozó. Mivel saját cégeinek működése révén más vállalko­zásokkal kerül kapcsolatba, van rálátása a jelenlegi helyzet­re. A kényszervállalkozók mel­lett a másik jellemző réteg az, amely nem induló vállalkozás­ban dolgozik, hanem a szülők, a család révén kerül egy cég élé­re. A legkevesebben azok van­nak, akik egy működő vállalko­zás vezető pozícióját generáció­­váltás révén nyerik el. Annak, hogy a fiatalok nem Szívesen vállalkoznak, Nagy Dávid szerint több oka is van. Az egyik az, hogy a társada­lomban nem éppen kedvező kép él erről a rétegről, így nem vonzó a számukra. A másik pedig az, hogy a legtöbben in­kább a kiszámítható dolgokra, a biztonságra törekednek, nem szívesen vállalnak kockázatot, inkább egy fix jövedelemmel járó alkalmazotti állást keres­nek maguknak. Kevesen akar­ják felvállalni a sikeres vállal­kozáshoz nélkülözhetetlen dol­gokat: a sok tanulást, tapaszta­latszerzést, a kemény munkát és a folyamatos fejlődést. Nem cserélné el a hivatását Jakab Kinga négy éve dolgozik fodrászként Szekszárdon. Mind mondja, a munka mellett még rengeteg mindennel kell foglal­koznia: az adminisztrációval, az üzlettel kapcsolatos teen­dőkkel, folyamatosan figyelne kell az anyag- és eszközárakat, tartani a kapcsolatot a köny­velővel, tájékozódni az őt érin­tő jogszabályok változásáról. Mindezzel együtt nagyon szere ti a szakmáját és a vendégek­től kapott pozitív visszajelzése­ket. így igyekszik a legjobban képben lenni minden tekintet­ben. Más munkát nem tudna elképzelni magának. Biztos, ami biztos Réka jogi egyetemet végzett, de tanulmányai befejezése után nem maradt a főváros­ban. Mint mondta, eleinte azon gondolkodott, hogy leteszi az ügyvédi szakvizsgát, és szeren­csét próbál ezen a szakterüle­ten, de később rájött, hogy sze­retne egy jobban kiszámítható állást. Letöltötte a gyakornoki évét egy ügyvédi irodában, de közben folyamatosan keres­te a lehetőségeket, küldte be a pályázatokat, járta az állás­interjúkat. Sikerrel járt, hama­rosan egy állami hatóság he­lyi szervezeténél kezdheti meg a munkát. Még a reggeli minősége és tálalása is beleszámított az aratóverseny végeredményének alakulásába Bogyiszlói! is őrzik ezt a szép hagyományt B0GYISZLÓ Az évente megren­dezett aratónappal kettős cé­lunk van. Egyrészt meg akar­juk őrizni-tartani ezt a szép ha­gyományt, másrészt szeretnénk megmutatni, hogy annak ide­jén milyen nehéz, embert pró­báló munka volt ez. Az idén va­lamivel kevesebben jöttek el a versenyre, mint máskor, de a je­len lévő hat csapat kitett magá­ért, az arató hagyományok leg­javát mutatta meg a közönség­nek és a zsűrinek - tudtuk meg Tóth Istvántól, Bogyiszló polgár­mesterétől. A résztvevő csapatok: Dusnok, Érsekcsanád, Törökfalu, és a há­zigazda Bogyiszlói Hagyomány­­őrző Egyesület Junior, Haladó és Szenior csapata voltak. Sorso­lás döntött arról, melyik brigád melyik aratóparcellán kezdheti meg a munkát. Általában öt-hat fő tesz ki egy aratóbrigádot: egy kaszás, két marokszedő, egy ge­­reblyés és egy kötélterítő. Nekik kell összedolgozniuk úgy, hogy zökkenőmentesen haladjon a munka. A zsűri öt szempont alapján értékelte a versenyzők munkáját. Számításba vették az aratóreggeli minőségét, mert ezt a kemény munkát csak megfele­lő alapozás után lehet jól végez­ni. A legnépszerűbb étkek a kö­rözött, a főtt tojás, a sonka, szalá­mi, kolbász, töpörtyű, zöldpapri­ka, paradicsom voltak, némi ara­tópálinka és egy üdítő fröccs tár-A rendezvény segít életben tartani az aratás régi formáját, amelynek egyedülálló a hangulata saságában. Emellett pontozták az öltözéket és a szerszámokat is, a learatott terület tisztaságát, a kévék minőségét és a kepék, valamint a papkereszt tájolását, amelyeknek mindig délinek kell lenniük. Mindezen szempontok alapján az idén a győzelmet a házigazdák vajdasági partner­településének, Törökfalunak ítélte a zsűri. A verseny helyszí­ne az önkormányzat búzatáblá­ja volt, az aratókat a Prima dí­jas Bogyiszlói Zenekar muzsi­kája buzdította. A programot ökumenikus istentisztelet zár­ta, amelyet ízletes ebéd követett: energiagazdag babgulyás, kug­lóf, sütemények és finom, hűtött italok. Venter M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom