Tolnai Népújság, 2016. július (27. évfolyam, 153-178. szám)
2016-07-09 / 160. szám
fi EGY NAP A VÁROSBAN - DUNAFÖLDVÁR 2016. JÚLIUS 9., SZOMBAT EMLÉKMŰVEK Természetesen Dunaföldváron is van jó néhány kültéri szobor, illetve emlékmű, amelyet érdemes útba ejteni, mert sokat elárulnak a város múltjáról. Ezek közül mutatunk meg négyet. A Hősök terénél az életveszélyessé vált szovjet emlékművénél csak távolról érdemes nosztalgiázni. Értelemszerűen, szintén a Hősök terén található a világháborús hősök tiszteletére állított emlékmű. Nagyon szép a Béke téri díszkút, bár azért a fémkoszorú egy kicsit rontja az összképet. A várudvarban áll Magyar László Afrika kutató bronz emlékműve, Mészáros Mihály alkotása. Duna-part, hangulatos utcácskák, szép várudvar és panoráma Dunaföldváron sokan utaznak át, de a település igazi báját csak az fedezi fel, aki időt szán a történelmi városrész és a Duna-part felfedezésére. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu DUNAFÖLDVÁR A kirándulásra készülve számba vettem a várossal kapcsolatos emlékeimet. Sokszor utaztunk át rajta a 6-oson vagy a hídon át Bács-Kiskunba tartva, és voltam a méltán híres dunaföldvári vásárban is, amely olyan nagy, hogy az autók a főút mentén is sorban állnak, és rendőri közreműködéssel kelnek át a gyalogosok az úttesten. Mindez azonban csak a 6-os, valamint az 52-es út környékét láttatja, ami nem a település legelőnyösebb oldala, és a felszín kapargatásának is kevés. Nem is számítottam rá, hogy olyan kellemes kirándulásban lesz részem, mint amilyenre a keddi túrám kerekedett. A héten először volt alkalmam turistaként egy kicsit jobban szemügyre venni a várost. A Duna-parton, a híd lábánál kezdtem a sétát. Bár a nap sugarai már ekkor is vakítóak voltak, a 9 órai időpont a strandoláshoz még korai volt, és a medencében még csak egy magányos úszót láttam. Hozzáteszem, délutánra sem duzzadt fel jelentősen a létszám, kényelmesen elfértek a vízben a hűsölni vágyók. A dunai panorámát, azt hiszem nem kell ecsetelnem, pazar. A Hősök terének parkja kellemes árnyékot adott a kibontakozó kánikulában. Két asszony szorgosan rótta a köröket a fűnyíró gépekkel. A szép állapotú játszótér - amely mellett felnőttfitneszpark is található - két kis családnak köszönhetően éppen akkor kezdett el élettel megtelni. A parktól egyáltalán nincs messze a várudvar, amely jó központi szerepet tölt be. Az addig tartó séta is kellemes, a vár körüli múltidéző kis utcácskák szépek, látszik hogy gondot fordítanak rájuk. Nem is beszélve arról, hogy itt találtam rá az egyik leghangulatosabb szálláshelyre, amelyet eddig láttam, és amely egyben helytörténeti gyűjteményként is funkcionál. Nincs messze a buszpályaudvar sem, így annak sem kell legyalogolnia a lábát, aki tömegközlekedési eszközzel, érkezik. A buszozók először a városközpontba a Béke térre lyukadhatnak ki, ahol szintén patinás mezővárosi épületek adják meg az alaphangulatot, szépen parkosított környezettel. Itt van a Marcipán cukrászda, ahol édes élvezetekre és hűsülésre lehet találni, valamint a díszkút, amelynek vize a város honlapja szerint korábban iható volt, de ott jártamkor tiltó tábla volt rajta. A szépsé- í gén és az árnyas <■* kis tér báján ez mit sem változtat. A közelben, a Kossuth Lajos és a Sóház utca találkozásánál található a szobor, amely Beszédes Józsefnek, a 19. század első felében élt kiemelkedő vízépítő mérnöknek állít emléket. Az ő nevéhez fűzhető többek között a Duna Baja és Báta közötti szakaszának szabályozása, és róla nevezték el a Duna-hidat is. Természetesen található a központban egy sor kisebb üzlet, vendéglátó egység is. Az egykori nagy áruház két szintjét pedig - sok más városhoz hasonlóan - kínai üzlet foglalta el. Bevásárlási lehetőségekben egyébként sincs hiány, a városban három négybetűs nevű nagy üzletlánc képviseleteit is sikerült felfedeznem. Persze nem ezektől, hanem elsősorban a Duna-parton, a várdombon és környékén látottaktól lesz szimpatikus a város, ahol én legnagyobb örömömre igazán jó élményeket szereztem. Több fontos funkciója is van a várnak a város szívében A várnak és a szépen elrendezett várkertnek több funkciója is van. Egyrészt a vármúzeum, ahol megtekinthető a Vak Bottyán emlékezete című tárlat, tekintettel arra, hogy a Rákóczi-szabadságharc idején, 1705-ben a legendás hírű kuruc generális elfoglalta az épületet, és az mint a dunántúli hadjárat hídfőállása vált híressé. Ugyanakkor itt állítanak emléket egy kiállítás keretében Sárdy Jánosnak, az egykori nagy sikerű énekes-színésznek azokból a tárgyakból, amelyeket még özvegye adományozott a múzeumnak. A neves előadó ugyan Nagyszékelyben született, de Dunaföldváron volt kántortanító, és a város vállalta a tárlat fenntartását. A várudvar Fafaragó Házában kapott helyet a néprajzi gyűjtemény, amely például egy régi konyha, egy jellegzetes dunaföldvári parasztszoba berendezését, a gazdálkodás eszközeit, egy mezővárosi csűr tartalmát mutatja be. Időszaki kiállításoknak is helyet ad a várudvar. Nekem például népművészek kerámiáiból, textiljeiből, bőrdíszművesmunkáiból, valamint fiatal rajztanárok alkotásaiból összeállított tárlatokat volt szerencsém megnézni. Ugyanakkor a várkert szabadtéri színház is, ahol például a Földvári Nyári Esték keretében július 22-ig több előadásra is sor kerül. Ottjártamkor éppen a Muzsikás együttes családi koncertjéhez rendezték át a terepet. Végül, de nem utolsósorban a torony kilátó is, amelyből nagyszerű panoráma nyílik a városra és a Dunára. Az Öregtorony A Dunaföldvárról készült leírásokban és tudományos munkákban Öregtorony, Csonkatorony vagy Töröktorony néven említett várépületet a XVI. század elején emelték. Név szerint először az 1543-as hadjárat történetét leíró török krónikás. Szinán Csausz említi az építményt. A visszavonuló törökök 1686 őszén felgyújtották a tornyot. 1705-ben Vak Bottyán foglalta el Földvárat, amely mint a dunántúli hadjárat hídfőállása vált híressé. A szabadságharc leverése után az épületet börtönként használták. Néhány, a rabok által a falra rótt képet a mai napig meg lehet tekinteni az egyik szűk cellában. A XIX. század elején a toronytesthez északnyugatról toldaléképületet emeltek, amelyet az 1974- ben Mendele Ferenc tervei alapján elkészült műemléki helyreállítás során is meghagytak. Beszédes Duna-híd DUNAFÖLDVÁR meghatározó közlekedési szerepet tölt be a 6-os és az 52-es főutat összekötő Beszédes József Duna-híd révén is. Az első átkelő 1928 és 1930 között épült, majd a világháborúban elpusztult. A jelenlegi hidat 1948 és 1951 között építették. A 2000-2001. évi teljes rekonstrukció óta vonatok nem, csak gépjárművek haladhatnak át rajta, illetve a híd egyik oldalára kerékpárút-konzol is került. Jól tartottak Dunaföldváron Tudjuk jól, hogy a magyar ember számára egy kirándulássorán is meghatározóak a kulináris élvezetek. Nekem azt javasolták, hogy Dunaföldváron a Kerék csárdát keressem fel. Persze jó pár étterem van a városban, és minden bizonnyal mindegyik érdemes a próbára, de szót fogadtam és elhajtottam a 6-os főúton a vendéglőhöz. Nem csalatkoztam. Menüt is kínálnak, de én is inkább bevállaltam egy bakonyi sertésbordát steak burgonyával. Tömören fogalmazva, isteni volt. Bővebben: mikor megláttam a hatalmas adagot, azt hittem nem bírok vele, de olyan jó volt, hogy befaltam mind. Ár tekintetében nem volt drágább, mint általában az a’ la carte fogások. Egy üdítőért és az ételért 2400 forintot fizettem. Az étterem hangulata kellemes, a kiszolgálás nagyon kedves volt. Az ebéd lefojtására szolgáló desszert elfogyasztásának helyszínéül a neves Tóth Cukrászdát választottam. Több ismerősömtől is hallottam, hogy nagyon finom sütijeik és fagyijaik vannak, és számos elismerést tudhatnak a magukénak. A kínálattól a bőség zavarába estem, de végül a díjazott fagyikra esett a választásom. Különleges volt a tokaji meggy és a sacher íze is, bár én továbbra is a klasszikus csoki, puncs, karamell, vanília négyes rajongója maradok. H. É. Varázs szálló Nem számítottam rá, hogy egy igazi elvarázsolt házikóra találok Dunaföldváron. Az épületet már kiszúrtam, amikor az utcán sétáltam. A várudvarban aztán összefutottam a Rozmaringos udvarház tulajdonosával, Albertczky Zsuzsa fazekassal is, aki körbekísért birodalmában, a mesélő tárgyakkal berendezett múzeumszállóban, amelynek a hangulata már a kertbe belépve magával ragadott.
