Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-04 / 130. szám

2016. JÚNIUS 4., SZOMBAT GAZDASÁG 7 Vargáné Králik Katalin szerint a jelmondat: „Együtt erősek lehetünk” Felgyorsultak az egyesülések a takarékszövetkezeteknél A hatékonyság és a verseny­­képesség növelése áll amö­­gött, hogy egyre több taka­rékszövetkezet egyesül ha­zánkban. Ma egy pénzinté­zet működtetése a piaci ki­hívások és a szabályozói kö­telezettségek miatt olyan szakembergárdát, tudást és adminisztrációt követel meg, amelyet egy kisebb szerep­lőnek jóval nehezebb ellátni - nyilatkozta lapunknak Var­gáné Králik Katalin, a négy másik takarékszövetkezettel egyesülő Veresegyház és Vi­déke Takarékszövetkezet el­nök-ügyvezetője. Mezősi Tamás/Világgazdaság kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu- Lassan három éve indult el a takarékszövetkezeti rendszer botrányoktól hangos átalakítá­sa. Tényleg szükség volt a radi­kális változásokra?- A botrányra nem volt szük­ség, de a változásokra igen. Az elmúlt évtizedben több kí­sérlet történt a takarékszövet­kezeti rendszer megújítására, de ezek az elképzelések rend­re elhaltak az önállóság féltése, az egymás közötti versengés miatt. A válság nyomán azon­ban kényszerhelyzetbe kerül­tünk, és 2013-ra végre egyetér­tés alakult ki a takarékok kö­zött arról, hogy lépni kell. Meg kell eró'síteni az együttműkö­désünket, az együttes piaci fellépésünket, mert a korábbi, szétaprózott rendszerben egy­re kevesebb esélyünk volt arra, hogy talpon maradjunk, hogy eredményesen vegyünk részt az erős piaci versenyben. Szá­munkra tehát a takarékszö­vetkezeti szektor megerősíté­se és korszerűsítése nem poli­tikai ügy, hanem üzleti, piaci kényszer, amit a túlélés érde­kében végig kell vinni. A most folyó átalakulás az egyik leg­fontosabb változás, ami a szek­tor több évtizedes történetében valaha bekövetkezett.- Ezt várták az átalakulástól? Tényleg ilyen lovat akartak?- A megvalósítás módjairól kezdetben komoly viták vol­tak, mert az ördög mindig a részletekben rejlik. Aztán me­net közben kiderült egy sor do­log. Például nagy szükség volt a takarékok átvizsgálására ah­hoz, hogy a szektort megtisz­títsuk a szabálytalanul műkö­dő tagoktól. Ez minden taka­réknak elemi érdeke volt, hi­szen egy-egy tag felelőtlensége az összes takarék hírét rombol­ta. Kiderült az is, hogy a garan­ciaközösség jó dolog, mert bár ebben a takarékok egymásért is felelősséget vállalnak, cse­rébe viszont olyan biztonságot tudnak kínálni az ügyfeleik­nek, olyan tőkeerőre és hitele­zési potericiálra tesznek szert, amelyről korábban álmodni sem mertünk volna.- Három év telt el. Hol tartanak a tervek megvalósításában?- Az alapok lerakásán már nagyrészt túl vagyunk, de az Vargáné Králik Katalin: az egyesülés léven nő a tőkeerő, ami még nagyobb biztonságot garantál üzleti építkezés egy hosszabb folyamatnak ígérkezik. Létre­jöttek az egységes működés feltételei, közös szabályozást vezettünk be. 2014 végére ki­épült a takarékszövetkezetek garanciaközössége. Közös üz­leti stratégiát fogadtunk el, és közös termékeket kezdtünk bevezetni. Tavaly már több te­rületen is jelentős, közös üzle­ti eredményeket értünk el. El­kezdődött az egységes infor­matikai rendszer kiépítése, ami vízválasztó lesz a szektor életében, hiszen az informati­kai rendszerek sokfélesége je­lenleg a versenyképesség növe­lésének egyik legnagyobb gát­ja. Az átalakítás célja, hogy a takarékok közösségéből négy­öt éven belül igazán erős és versenyképes piaci szereplő váljék.- Közben viszont erős központi irányítás alá kerültek, és kény­telenek voltak feladni koráb­bi önállóságukat. Nem fizettek aránytalanul nagy árat a meg­szerzett előnyökért?- Egy csapat csak akkor tud működni, ha közös szabályai vannak, amelyeket minden­ki betart, és ha a tagok belát­ják, hogy a csapatot valaki­nek irányítani is kell. Ezt kez­detben nehéz volt elfogadni, de mára megértettük, és már az előnyeit is látjuk. De az is fontos, hogy az integrációban részt vevő takarékoknak saját mozgásterük legyen, hogy ne váljanak olyanokká, mint egy nagy kereskedelmi bank fiók­jai. Mert ez is a versenyképes­ségünket erősíti. Továbbra is önállóan működünk tehát, ön­állóan tárgyalunk az ügyfe­lekkel, önállóan nyújtunk hi­telt és pénzforgalmi szolgál­tatást. Egyedül a nagyon ma­gas összegű hiteleket vizsgál­ják meg az integráció közpon­ti szervei, de ez a mi érdekünk is, hiszen a garanciaközösség életbe lépése óta a felelőssé­günk is közös.- Időközben az FHB is belépett a takarékszövetkezeti integrá­cióba. Meglepte önöket ez a lé­pés?- Nem vagyok sem politi­kus, sem újságíró. Én az FHB felvételét is csak abból a szem­szögből nézem, hogy mennyi­vel erősödik általa a takaré­kok versenyképessége. Kife­jezetten előnyös a takarékok számára, hogy az FHB belépé­sével számunkra egy csapásra megoldódott a jegybank által előírt kötelező jelzáloglevél-fi­nanszírozás problémája. A ta­karékok jelzáloghitelei mögött ugyanis eddig egyáltalán nem álltak jelzáloglevelek. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a takarékszövetkezeti integráció a tagok összesített mérlegfőösz­­szege alapján a hazai bankpia­con az egyik legnagyobb sze­replővé vált, amelynek így már a fővárosban is több fiókja van.- Egyre több a fiók, de egyre kevesebb a takarék: a nagyha­lak lassan önöknél is megeszik a kishalakat. Ki irányítja a ta­karékok összeolvadását?- Nem halak küzdelméről, hanem sokkal inkább szövet­ségekről van szó. Olyan szö­vetségekről, amelyeket józan, észszerű üzleti megfontolá­sok diktálnak. A szektorban két évtizede folyamatosak az egyesülések, 1990-ben még 260 takarék volt, ma már alig több mint nyolcvan. Most való­ban felgyorsultak az egyesülé­sek, ahogy a teljes hazai bank­szektorban is látványos kon­szolidáció megy végbe, mivel a válság a piac minden szereplő­jét stratégiájának, működésé­nek újragondolására késztette. Az egyesülések egyik fő oka a hatékonyság, a versenyképes­ség növelése. Ma egy pénzinté­zet működtetése a piaci kihívá­sok és a szabályozói kötelezett­ségek miatt olyan szakember­­gárdát, tudást és adminiszt­rációt követel meg, amelyet együtt jóval könnyebb ellátni. Az egyesüléseknek köszönhe­tően a takarékok megerősöd­tek, jövedelmezőbbek, eredmé­nyesebbek lettek. Megnőtt a tő­keerejük is, ami még nagyobb biztonságot garantál a beté­tesek számára. A Veresegy­Fúzió Pest és Nógrád megyében Jelentős pénzintézeti egyesü­lésre kerül sor Pest és Nóg­rád megyében, ahol július 31 ével ot takarékszövetkezet ol­vad össze. A fúzióban a Ve­resegyház es Vidéke Takarék­­szövetkezet, a Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet, a Drégelypalánk és Vidéke Ta­karékszövetkezet, az Érsek­­vadkert és Vidéke Takarék szövetkezet és a Szécsény és Környéke Takarékszövetkezet vesz részt. Az egyesülés nyomán CENT­RAL TAKARÉK Szövetkezet néven a térség egyik legjelen­tősebb pénzintézete jön létre, 28 milliárd forintot meghala dó mérlegfőösszeggel és 48 fiókkal. A takarékszövetkezeti szektor történetének mind ez idáig legnagyobb egyesülésé­re 2015. augusztus 31-én ke­rült sor. A B3 TAKARÉK Szövetkezet tíz takarékszövetkezet fúziójá­val jött létre, 123 fiókjával és 100 milliárdos mérlegfőösz­­szegével pedig a Közép-ma­gyarországi régió meghatáro­zó pénzintézetévé vált. ház és Vidéke Takarékszövet­kezet és négy Nógrád megyei takarékszövetkezet közgyűlé­sei, küldöttgyűlései épp a na­pokban döntöttek úgy, hogy egyesítik erőiket, a fúzió vár­ható időpontja július 31-e lesz. (A fúzióról bővebben keretes írásunkban olvashat.)- Demján Sándor keddi levelé­ben ismét hevesen bírálta az integráció átalakítását.- Megdöbbentett Demján Sán­dor levele. Egyrészt azért, mert a levél egy sor valótlanságot ál­lít a takarékszövetkezeti szek­tor eredményeiről és működé­séről. De megdöbbentett azért is, mert egy olyan szervezet el­nökeként írta alá, amely másfél éve semmilyen érdemi szakmai tevékenységet nem végez. Ez a levél sokat árt a takarékoknak, miközben nekünk nagy szük­ségünk lenne egy olyan szer­vezetre, amely mindenekelőtt szakmai kérdésekben segíte­ne bennünket. A helyzet azért is visszás, mivel erre a célra ko­moly pénzeket, sok százmillió forintot fizettünk be az OTSZ- be. Ez a pénz most is a Szövet­ségnél parkol, és nem tudjuk, hogy ezt az OTSZ vezetése mire használja. Ezt a rengeteg pénzt nem szabadna cél nélkül felél­ni, hanem a takarékok javára kell felhasználni. Vagy ha ez valamilyen oknál fogva nem megy, akkor vissza kell fizetni a takarékoknak.- A tervek közé tartozik az MFB-vel és a postával való együttműködés is. A nagy beje­lentéseken kívül van ennek már valamilyen kézzelfogható ered­ménye?- Épp a napokban nyílnak MFB Pontok a veresegyházi, fó­ti, dunakeszi és váci fiókunk­ban, valamint szeptemberig to­vábbi három településen, Őr­­bottyánban, Mogyoródon és Nagymaroson is. Itt az MFB ál­tal biztosított uniós forrásokat és hiteltermékeket közvetítjük helyben a vállalkozásoknak. A postával való együttműkö­dés, a postai szolgáltatások nyújtása sem új gondolat. Már évekkel ezelőtt kezdeményez­tük a törvény módosítását an­nak érdekében, hogy a taka­rékszövetkezetek részt vehes­senek a postai szolgáltatások közvetítésében. A posta és a takarékok együttműködésé­re egyébként már most is van példa. Több takarék ma is egy épületben működik a postahe­lyekkel, de olyan is van, hogy egy postapont a takarékszö­vetkezeti fiókba integrálódik. Ma már közös értékszállító cé­günk van a postával, amely egyaránt kiszolgálja a takaré­kok és a posta fiókjait. Hama­rosan a takarékokhoz kerül­het a postahelyi ügyintézés a kis forgalmú postahivataloktól. A kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés elősegíti, hogy a takarékszövetkezeti szektor néhány éven belül az ország egyik legerősebb, legkorsze­rűbb és legversenyképesebb pénzügyi csoportjává váljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom