Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-29 / 151. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚNIUS 29., SZERDA Nagyné Lakos Mária kapta az ESZI gyűrű kitüntetést PAKS Nagyné Lakos Mária matematika-fizika tanár kap­ta idén az „ESZI Szakképzé­sért” Alapítvány által létreho­zott ESZI gyűrű kitüntetést, amellyel 2005-től ismerik el a kiemelkedő pedagógiai, taná­ri, oktatói munkát. Nagyné Lakos Mária 1998 óta dolgozik a paksi Energe­tikai Szakközépiskolában, és - amint az a méltatásban is elhangzott - oktató munkája egyenletesen magas színvona­lú, tanítványai szeretik, tisz­telik. A fizika tantárgy és tu­domány népszerűsítésének el­kötelezett híve, tanóráin az el­méleti ismeretek átadása mel­lett rendszeresen időt fordít a tananyaghoz kapcsolódó fizi­kai kísérletek bemutatására, a különböző érdekes jelensé­gek szemléltetésére is. Igyekszik lelkes híveket szerezni a csillagászatnak és a nukleáris fizikának. Nagy gondot fordít a tehetséggon­dozásra és a gyengébbek fel­zárkóztatására. Országos fizi­kaversenyeken több kiváló ta­nítványa is elért már komoly sikereket. Hosszú évek óta vezeti az ESZI fizika szakkörét, amely számtalanszor részt vett már népszerűsítő bemutatókon az iskola falai között és széle­sebb közönség előtt. Kitalál­ta és azóta is vezeti a népsze­rű Játékos Atomfizika vetélke­dőt. Aktív tagja a Szilárd Leó Országos Fizikaverseny szer­vező bizottságának. 2007-ben „ERICSSON a fizi­ka népszerűsítéséért” díjban részesült. A Tehetséges Paksi Fiatalokért alapítvány kiemelt díjazottja. Vida T. Nagyné Lakos Máriát (balra) az ESZI ünnepségén köszöntötték Beérett a kajszi, meglepő módon idén jó, közepes termésre lehet számítani. A boltokban, a piaco­kon nagy a kínálat, nem könnyíti meg a hazai termelők helyzetét, hogy a polcokon ott van még a spanyol és az olasz barack is. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Országosan 4500 hektáron termeltek az idén is sárgabarackot a termelők, a legtöbb ültetvény Bács me­gyében, Kecskemét környékén van. Minden híresztelés elle­nére nem érte fagykár a ba­rackosokat, mondta Csizmadia György, a FruitVeb gyümölcs­­termelői főbizottságának az el­nöke. Tolna megyében egyéb­ként 355 hektáron terem a kaj­szi, a legtöbb ültetvény Kisvej­­ke, Bonyhád, Bátaszék és Szek­­szárd határában található. Az egyik legnépszerűbb gyümöl­csünk, szezonban ebből adnak el a legtöbbet. Idén viszonylag korán - jú­nius 20-a után - kezdődött a hazai sárgabarack értékesíté­se. Eleinte egy kiló korai barac­kért 450 forintot is kaptak a ke­reskedőktől a termelők, a bol­tokban pedig még 900 forintot is kértek a kajsziért. A napok­ban azonban sokat esett az ára, ennek oka, hogy a bevásárló­­központok polcain, a ládákban ott van a sápatag spanyol és olasz kajszi is, amit jó esetben tíz napja szedhettek le, féléret­ten. Csizmadia György elmond­ta, az olaszoknál, spanyoloknál most van vége a szezonnak, így amit nem tudtak eladni, azt ide­hozták, és ezzel bizony letörik az árakat. Fazekas Márton, a kisvejkei termeltetési és értékesítési szö­vetkezet növényorvosa elmond­ta, idén a tavalyihoz képest úgy tűnik, alacsonyabbak az árak, annak ellenére, hogy többet kel­lett költeni a gyümölcsfák védel­mére. Főleg monília ellen kellett többször permetezni. A növény­védő szerek, műtrágya és a járu­lékos költségek is emelkednek, évről évre 5-6 százalékkal, a fel­­vásárlási ár pedig az idén vissza­esett. Ez nem könnyíti meg a ter­melők dolgát. Véleménye szerint még 2-3 hét van vissza a kajszi­szezonból, ami nyilván az időjá­rástól is függ. Már e hét végén megjelenik a piacon a magyar kajszi is, mely nem annyira mu­tatós, mint mondjuk a ceglédi óriás, de a hazai vásárlók sze­retik, íze, zamata miatt. Legin­kább ebből készítenek lekvárt, dzsemet, mondta Czink János szekszárdi termelő, aki 10 hek­táron termel sárgabarackot. Kajszi és sárgabarack Az általunk megkérdezett zöldség-gyümölcs üzletek­ben elmondták, az egyik legin­kább keresett gyümölcs a ba­rack, de a legtöbben étkezési célból vásárolják. Bár az eladó felajánlotta, szívesen hozat lekvárnak való fajtákat is, de alig akad rá érdeklődő. Emi­att a termelők is gondban van­nak, hiszen az érettebb gyü­mölcsöt is szeretnék eladni. A kajszi nem egyszerre érik be, és mindig van olyan, amelyik egy fán belül is előrébb van az érésben. A lekvár alapanyag nem azt jelenti, hogy az adott gyümölcs gyenge minőségű, csak azt, hogy érettebb, így hosszabb távon nem tárolha­tó. A gyümölcsben lévő vitami­noknak fontos szerepe van a csontok és a szövetek újjáépí­tésében. Növeli a sejtek ener­giáját, élettartalmát. Segít le­küzdeni a fertőzéseket. A kaj­szi és a sárgabarack ugyan­azt jelenti, csak a kajszi osz­mán-török eredetű, míg a sár­gabarack szláv szóból ered. Emlékeiket osztották meg az alsóvárosiak SZEKSZÁRD Emlék- és élmény­megosztással, anyaggyűjtéssel egybekötött kettős könyvbe­mutatót tartott a Szent János és Pál kápolnánál tartott hagyo­mányos szabadtéri mise után a Plébánia Közösségi Házában a Szekszárd Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesü­let. Az alkalmon a Szekszárd Alsóvárosi Emlékek sorozat el­ső két kötetét ismerhették meg a résztvevők. A Közös hitben - A családért, a szőlőért, a földért címmel az „A’só uccai” szoká­sokról készült munka szerző­je dr. Nagy Janka Teodóra főis­kolai tanár, a PTE Illyés Gyu­la Kar általános és tudományos dékánhelyettese, míg férje, dr. Szabó Géza, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum régész-mu­zeológusának neve fémjelzi az Alsóvárosi tér-képek című má­sodik kötetet. Az embereknek van igényük a múlt fel­idézésére, hagyomá­nyok továbbadására A beszélgetésen Ács Rezső, Szekszárd polgármestere és Bí­ró László püspök köszöntötte az egybegyűlteket, hangsúlyozva a hasonló kezdeményezések fon­tosságát. Mint bebizonyosodott, a két kiadvány és a velük zaj­ló munka jelentős közösségépí­tő szereppel bír, az elmúlt dol­gok iránt nagy az érdeklődés - emelte ki Kovácsné Lengyel Klá­ra, a szervező egyesület elnöke. Ezt bizonyítja az is, hogy a kései időpont és a nagy meleg ellenére is sokan eljöttek a rendezvény­re, ahol nemcsak megismerhet­ték a köteteket - amelyekből im­már közel 500 gazdagítja az al­sóvárosiak, elszármazottak, il­letve a helytörténet iránt érdek­lődök könyvtárát -, hanem meg­oszthatták a szerzőkkel, a többi résztvevővel saját emlékeiket, is­mereteiket is. A beszélgetést Ba­­ráth János etnográfus, volt mú­zeumigazgató, valamint Aradi Gábor levéltáros vezette. Az alkalmon köszöntötték a 88 éves Márkvárt lános bácsit, aki szintén sok történetet tud mesélni a város múltjáról, ame­lyek gazdagíthatják a sorozat kö­vetkező kötetét, az első világhá­borúval foglalkozó kiadást. Versenyben Horváth Miklós Bátaszék hatá­rában két hektáron termel kü­lönböző fajtájú, egymást köve­tő érésű sárgabarackot. Mint mondta, ötéves az ültetvénye, és idén már szépen „hozott". Az értékesítéshez viszont jó idegek kellenek, mert a felvásárló egyik nap még megrendel egy na­gyobb mennyiséget, jó árral ke­csegtet, majd másnap változik a helyzet, az ár is és a mennyiség is a felére csökken. Sajnos a ba­rackot nem lehet sokáig tárolni, így gyorsan kell másik vevő után nézni. Néha a termelők egymás előtt is leverik az árakat, így az­tán a kereskedő jár jól. így készül a házi baracklekvár Az üvegeket készítsük elő, fer­tőtlenítsük, csepegtessük ki. Egy kiló gyümölcshöz 40 deka cuk rőt számoljunk. A barackot ösz­­szeturmixoljuk - ezzel időt nye­rünk a főzésnél ~ feltesszük főni. Úgy fél óra múlva már forr (hab­zik), folyamatos kevergetés mel­lett hozzáadjuk a cukrot és a dzsemesrtőket. Addig főzzük, amíg a habját el nem veszíti. Ha a habbal „nem bírunk” akkor szedjük le egy tálba, de ne mer­jük bele az üvegbe, mert ott is a lekvár tetején marad. Ezt köve tőén forrón töltsük az üvegekbe, melyeket szárazon dunsztolunk legalább 2 napig. A régi idők tanúi élnek még, akik emlékeikkel és dokumentumaikkal átsegíthetik a jövőbe a múltat Emlékeiket idézték fel a Medina-szőlőhegyiek MEDINA-5Z0L0HEGY Megtelt a Medina-szőlőhegyi Avilai Nagy Szent Teréz római katolikus ká­polna és egykori elemi népisko­la tanterme szombaton. Elszár­mazottak találkozójára gyűl­tek össze több, mint százan. Vén Attila polgármester és Ba­kó György szervező köszöntői után felszólalt Kőszegi Márton­ná, Fejős Györgyné, Csizmadia János, felidézve a szívükben őr­zött gyermek-, és ifjúkori emlé­keket. Elmondásuk szerint a ki­szolgáltatottság és a megpróbál­tatások sorozata összetartó, pél­damutató közösséggé alakította az ott élő embereket. Csizmadia János medinai fod­rász és novellaíró arra bíztatta a jelenlévőket, hogy minden év­ben jöjjenek össze, hiszen a ré­gi idők tanúi, a szeretet lángjá­nak őrzői élnek még, akik elbe­széléseikkel, emlékeikkel, fény­képeikkel, eredeti színes és fe­kete színű dokumentumaikkal átsegítik a jövőbe a múltat. A szőlőhegyiek megismer­kedhettek a nemrégiben elké­szült, Medina-Szőlőhegy rövid történetét bemutató képes ösz­­szefoglalóval is. Az írásból ki­derül, hogy Medina-Szőlőhegy a Monarchia idejéből származó katonai térképen Pálinka pusz­taként szerepel, valamint az el­ső felkutatott és rendelkezésre álló adásvételi szerződés 1896- ból és 1905-ből való. Bíró László püspök szavait hallgathatták, akik összegyűltek az elszármazottak találkozójára Igét Bíró László püspök hir­detett, aki minden emberi prob­léma megoldására az Istenhez való visszautat és a benne rejlő valódi hitet javasolta. A rendez­vény ünnepi és fennkölt han­gulatához a Medinai Miss-Sió Kórus is több Istent dicsőítő és többszólamú magyar, illet­ve latin nyelvű dalok éneklésé­vel járult hozzá. A mise után a résztvevők a kultúrházba sétál­tak át, ahol Tábori Emese éne­kelt, gitáron Szabó Dávid kísér­te, illetve a Medinai tambura­­zenekar muzsikált, és teremtett jó hangulat. Az ebéd megáldá­­sa és elfogyasztása után a meg­jelentek felelevenítették a régi, közös emlékeket. B. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom