Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-21 / 144. szám

4 ALMANACH 2016 - SIÓAGÁRD 2016. JÚNIUS 21., KEDD Vidám, családias rendezvény a Sió menti Országos Halfőző Verseny S Ahogy a zsűri fogalmazott: szép ételek készültek | versenyen és i| P« 1 megmérettetésen kívül is Ugrálóvár, majd rodeóbika szórakoztatta a kicsiket, de volt arcfestés Vidám, családias esemény volt a hétvégén a Sió menti Országos Halfőző Verseny. A szekszárdi borvidék egyet­len és igazi pincefalujában már a huszonkettedik ilyen rendezvényt tartották. Budavári Kata SIÓAGÁRD Most még a megszo­kott keretek közt rendezték Le­ányvárban a Sió menti Országos Halfőző Versenyt, de a falu lakói­nak célja az, hogy szélesebb kör­ben megismertessék a rendez­vényt és ezzel együtt települé­süket is. Ha sikerül vonzó gaszt­ronómiai eseménnyé szervezni a megmérettetést, akkor talán megkapja Sióagárd azt a figyel­met, amelyet megérdemel. Tény azonban, hogy bár versenyről beszélünk, az a legfontosabb, hogy a pincénél jól érezze magát házigazda és vendégei. Ezt Né­meth József kalocsai zsűrielnök emelte ki most szombaton, és eh­hez azt is hozzátette: köszönet ü­­leti azokat, akik zsűriztették az általuk készített ételt. Egyúttal tolmácsolta a kalocsai Paprikás Ételek Fesztiváljára szóló meg­hívást a legjobb sióagárdi halfő­­zőnek, azaz Horváth Péternek. A legjobb főzőmester díját Hor­váth Tamás kapta, aki elmond­ta, bajai pontyhalászlét főzött si­óagárdi paprikával, házi gyúrt tésztával, melyhez barátaitól er­kölcsi támogatást kapott, egyút­tal megköszönte a hagymavágó lányok közreműködését. Egyéb halétel kategóriában a legízlete­­sebb fogás Hotter Attila angol­natálja volt, a halászlék közül az aranyérmet Prantner Ferenc főztje érdemelte. A legtöbben bajai halászlevet főztek, de volt egy-két passzírozással készült lé is. Könnyen szóra bírtuk a kate­gória harmadik helyezettjét, La­­ták Jánost, aki büszkén mesél­te, pincéjük már évek óta hozza ezen a versenyen a helyezéseket. Büszkeségre adott okot esetében az is, hogy „pádávánja”, azaz ta­nítványa, Márkus Zoltán ezüst­érmet szerzett. Természetesen a főzésen, evé­sen és iváson kívül voltak gyer­mekprogramok, ugrálóvár, arc­festés, illetve olyan színpadi programok, melyek színvona­las szórakozást biztosítottak a közönségnek. Az érdeklődők megismerkedhettek a sióagár­di hímzéssel, és táncot is lehe­tett tanulni Szabadi Mihálytól és a falu hagyományőrzőitől. Ez először fordult elő a verseny tör­ténetében, bár a megyében ez a legrégebbi halfőző fesztivál. Gerő Attila polgármester szerint ez a rendezvényük jó alapot jelenthet ahhoz, hogy turisztikai csomóponttá fej­lesszék a községet. Egyedülálló népi kultúrájuk, Szekszárd kö­zelsége ebben előnyt jelent, de önmagában ez nem volna elég. A Sió-projekt, a csatorna hajóz­hatóvá tétele, az autentikus bo­rozgatáshoz minden szempont­ból megfelelő hátteret adó pin­cefalu, a paksi erőműfejlesztés viszont már igen. A falu veze­tőjének meggyőződése, hogy a kereslet igenis adott, a feltéte­leket kell az igényekhez igazí­tani. Gerő Attila szerint nagy munka vár rájuk, ami a le­ányvári fejlesztéseket illeti, de ugyanez igaz arra az elképze­lésre, mely a nagyközönség számára nyitott rendezvénnyé alakítaná a Sió menti Országos Halfőző Versenyt vendéglátás­sal, borászatok kitelepülésével és más halfőzésben hagyomá­nyokkal rendelkező vidékek bemutatkozásával. Szabadi Mihály múltba tekintő írásaival is a jövőt építi Egyszerű tánctanításra várta idősebb Szabadi Mihály és a sióagárdi hagyományőrzők a fesztivál résztvevőit. A koreog­ráfus elmondta: szeretnék be­mutatni a Kárpát-medencé­ben egyedülálló, az úgyneve­zett „Fár-Öer szigeti" lépést tar­talmazó karikázójukat. Azt is megtudtuk tőle, hogy a köz­ség táncegyüttesében éppen generációváltás zajlik, és sze­rencsére vannak olyan 11-12 évesek, akiknek a szülei fon­tosnak tartják a hagyományok megőrzését. A Csokonai- és Bessenyei-díjas néprajzkuta­tó, koreográfus nemcsak a si­óagárdi hagyományőrzőket se­gíti. de a bogyiszlóiakat, továb­bá az őcsényiek művészeti ve­zetője. Emellett folyamatosan ír, a közelmúltban mutatta be legújabb. Lakodalom című re­gényét, mely két család törté­netét dolgozza fel. Szabadi Mi­hály először elbeszélésekkel jelentkezett, majd tanítóinak kívánt emléket állítani az És vi rágzott a berbécs című regé­nyével, melyet A kisgazda kö­vetett. Minden írása egy-egy eleme annak a kultúrának, amelyet nagyon jó lenne nem elfelejteni, amelynek az érté­keit meg kellene őrizni. Az író szerint, bár közhelynek tűnik, de mégis igaz, hogy a múlt is­merete nélkül nem lehet jövőt építeni. Ő eszerint éli életét. pn »» Szabadi Mihály koreográfus A turizmusra összpontosítanak A már meglévő halfőzőn túl új rendezvényekkel is gazdagíta­ná a naptárat Sióagárd. Gerő Attila polgármester a Művésze­tek Völgyéhez hasonló, több te­lepülés összefogásán alapuló összművészeti fesztivált emlí­tett, illetve azt, hogy Sióagárd csatlakozott a Magyar Limes Szövetséghez, s tagja a zarán­dokúinak. Azt is kiemelte: na­gyon fontos az utak, járdák ál­lapota egy falu életében, emel­lett a vállalkozások erősítésére kell összpontosítani, hogy az önkormányzattal együtt való­ban ki tudják szolgálni a közel­jövőben várható turisztikai igé­nyeket. Fontos, hogy meg tud­ják állítani a turistákat. Gerő Attila polgármester Sok bográcsban rotyogott halászlé Lányvárban ezen a szombaton Táncot tanulhattak az érdeklődők a sióagárdi hagyományőrzőktől Az oldal megjelenését a Sióagárdi Önkormányzat támogatta. Összeállította: Budavári Kata

Next

/
Oldalképek
Tartalom