Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)

2016-06-03 / 129. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JÚNIUS 3., PÉNTEK hírek Van, amikor a szomszéd, rokon, védőnő, gyermekorvos jelez: baj van Pelenkát és parfümöt lopott SZEKSZÁRD Lopás vétség el­követésének megalapozott gyanúja miatt folytatott eljá­rást a Szekszárdi Rendőrka­pitányság egy 25 éves hely­beli nő ellen. Molnár Ágnes, a Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányság sajtóreferen­se elmondta, hogy a rendel­kezésre álló adatok szerint 2015. október 27. és 2016. február 10. közötti időben a gyanúsított pelenkát, vala­mint kilenc üveg parfümöt vitt el két szekszárdi drogé­riából. A nyomozás a napok­ban zárult le, a rendőrség az ügy iratait vádemelési javas­lattal adta át az illetékes já­rási ügyészségnek. H. E. Egyháztörténeti találkozó Murgán MURGA Idén június 8-9-én Tolna megyében, Murgán rendezi meg az egyháztör­ténészek immár 3. orszá­gos találkozóját a Magyar Tudományos Akadémia Böl­csészettudományi Kutató­­központja. A szakemberek a kétnapos program kereté­ben az emlékiratok, naplók és magánlevelezések egy­­háztörténet-írás forrásként betöltött szerepével foglal­koznak majd. A murgai Mű­velődési Házban többek kö­zött Várszegi Asztrik pan­nonhalmi főapát is előadást tart, mégpedig a főapáti naplókról. H. É. A nyitva felejtett kapun surrant be DOMBÓVÁR Feljelentést tett a rendőrségen egy dombó­vári férfi, miután május 23- án észrevette, hogy valaki a lakóházához tartozó udvar nyitva felejtett kapuján be­ment a szintén nyitott ház­ba, amíg ő az ingatlan hát­só részében tartózkodott. Az elkövető az egyik szobá­ból készpénzt, dohányt és cigarettatöltőt lopott el. A rendőrök a nyomozás ered­ményeként előállítottak egy nőt, aki egyébként a sértett 45 éves szomszédja, majd gyanúsítottként hallgatták ki lopás vétség elkövetésé­nek megalapozott gyanúja miatt - tájékoztatott Huszti Gábor, a Tolna Megyei Rend­őr-főkapitányság sajtórefe­rense. H. E. Gyerekvédelem: nehéz ügy Évről évre nő Tolna megyé­ben is a védelemre szoruló gyerekek száma, a statisz­tikai adatok alapján a nyil­vántartott veszélyeztetett kiskorúak száma 3951 fő volt tavaly, és 421 gyerme­ket kellett védelembe venni. Mauthner Ilona TOLNA MEGYE Ma minden má­sodik gyerek nélkülöz valami­lyen szempontból Magyaror­szágon. Ez alatt nem elsősor­ban az értendő, hogy nincs mit ennie, hanem szégyellni va­ló a ruhája, illetve egészségte­lenül (gyakran csak zsíros ke­nyeret) étkezik. Pedig a törvé­nyi szabályozás szerint kizá­rólag anyagi hátrány miatt a gyermeket már nem lehet ve­szélyeztetettnek tekinteni. Tolácziné Varga Zsuzsanna, a Családsegítő és Gyermekjóléti Központ vezetője elmondta, nem csak az átlagembereket döbben­tették meg azok az esetek, me­lyekről a média is beszámolt - halálra éheztetett gyerekek, az anyával közös öngyilkosságok -, de a szakma - védőnők, gyer­mekvédelmisek, családsegítők, óvónők, gyerekorvosok, rend­őrök - is próbálják megfejteni, ki, hol, mit hibázhatott. Tolácziné Varga Zsuzsanna szerint a hatályos gyermekvé­delmi törvény jól szabályozza az érintett szolgálatok, szerve­zetek munkáját, melyben a leg­fontosabb a veszélyeztetettsé­get észlelő és jelző rendszer. Ide bárki tehet bejelentést, sőt ha elhanyagolás, bántalmazás a gyanú, akkor zárt adatkezelést ír elő a törvény. Egy ilyen beje­lentés után a szolgálat nem mér­legelhet, meg kell vizsgálni az ügyet. Természetesen van példa erre a megyében, gyakran kell kérni rendőri segítséget is, ami­kor a gyereket vagy gyerekeket kell kiemelni a családból. Egyre több esetben a szom­széd vagy rokon jelez, vagy az iskola, ha sokat hiányzik a gye­rek, a védőnő, ha nem engedik a védőoltást beadni, a háziorvos, ha bántalmazás nyomát tapasz­talja. Nagyon fontos a szakmai együttműködés, hogy a felme­rülő dilemmát egymással meg tudja beszélni a gyerekorvos, a védőnő és a szolgálat munka­társa, mondta Tolácziné Varga Időben érkezik a segítség? Nehéz dolga van a gyermekvédelmi hálózatnak, ha a családok nem hajlandók együttműködni a segítőkkel Zsuzsanna, aki hozzátette, ami­kor ilyen súlyos üggyel talál­koznak, mint a gyöngyösi kis­lány esete, jó lenne, ha a szakér-A statisztikai hivatal adatai szerint Tolna megyében 1400 körüli a gondnokság alatt álló gyermekek száma, a gyámság alatt álló kiskorú 850, nyilván­tartott veszélyeztetett kiskorú 3951 fő, ebből 2384 környe­zeti okból, 650 magatartási okból, 761 anyagi okból, míg tőkből álló csoport konkrét ta­nulságokat fogalmazna meg, ki, hol, mikor hibázott, mit kellett volna másként tenni. 156 egészségügyi okból került ebbe a státuszba. Tavaly 421 kiskorú került nyil­vántartott védelembe, ebből a legtöbben a szülőnek felróha­tó magatartási okból, emellett 268 családot tartottak nyil­ván, ahol védelembe vett kis­korú él. Határozottabban A gyöngyösi ügy után több szolgálat is szigorított, a So­mogy megyeiek például így:- A jövőben ha a családgondo­zó vagy esetmenedzser részé­ről 15 napon belül két sikerte­len kapcsolatfelvétel történik egy családdal, és az nem mu­tat együttműködést, nem en­gedi be a szakembert a lakás­ba, azonnal köteles jelezni írás­ban az intézményegység-veze­­tőjének az elakadást, aki fele lős a további intézkedésekért.- Ezentúl csak egyértelmű gyermekvédelmi intézkedés­re vonatkozó javaslatot tartal­mazó dokumentum küldhető a gyámhivatal felé.- A családgondozók külső se­gítséget kapnak szuperví­zió formájában, aminek célja, hogy a gyermek veszélyezte­tettségét minél hamarabb fel ismerjék, és a megszüntetés eszközeit alkalmazzák. Az utolsó eszköz A gyerek családból való ki­emelése a legutolsó eszköz, mondják a szakemberek. Elő­ször a családot alapellátás­ban látják el, ha a szülő még együttműködik. A követke­ző fokozat, amikor védelem­be veszik a gyereket, és meg­határozott magatartási sza­bályokat kell a szülőnek és a gyereknek is betartania. Ha nagy mértékű az elhanya­golás, előfordul bántalmazás, a családban jelentős az alko­holfogyasztás, s ezen a csa­lád nem akar változtatni, a gyermek veszélyeztetettsége a továbbiakban is fennáll, ha a szülő nem működik velünk együtt, akkor jön védelembe vétel, amit a hatóság rendel el. Ha ennek ellenére sem tör­ténik pozitív változás, akkor következik az ideiglenes elhe­lyezés vagy átmeneti nevelés­be vétel. A segélyen élők „újratermelődnek”- A gyermekszegénységnek számos társadalmi és egyé­ni oka van. Sokszor átörökítik a szegénységet a családok, fő­leg ott. ahol nem sikk a munka vagy a tanulás. A gyerek nem jár rendszeresen iskolába, nem lesz szakmája, nem tud elhe­lyezkedni. Már a második gene­ráció nő fel úgy, hogy nem lát­ja a szüleit munkába menni. „Mi szeretnél lenni, kisfiam? Segé­lyezett!" - ez a párbeszéd tény­legesen elhangzott, mondta az egyik szekszárdi általános isko­la tanító nénije. Gyámság alatt, veszélyeztetve Völgység! Múzeum: a tárgyak mellett emberi sorsokat is bemutatnak Megújult az állandó kiállítás BONYHÁD Ház és ember a Völgy­ségben címmel nyitották meg tegnap Völgységi Múzeum új állandó kiállításának első üte­mét. A tárlaton nemcsak tár­gyak, hanem a térségre jellem­ző emberi sorsok, drámák is megjelennek - hangsúlyozta dr. Szőts Zoltán igazgató. Az újon­nan berendezett termeken át­haladva a látogatók megtudhat­ják, hogyan éltek elődeik a vá­rakban, milyen templomokat és búcsújáró helyeket látogattak, hogyan művelték a szőlőt és készítették a bort. Bepillantást nyerhetnek a 19. századi új vas­korszak kovácsműhelyébe, vas­kereskedésébe és nyomdájába. A helyi cipőipar múltját megis­merhetik a céhektől a szövetke­zetekig, a retro teremben pedig nosztalgiázhatnak a 50-es évek konyhájának, 60-as évek szo­bájának berendezését vizsgál­va, de azt is megtudhatják mi­ként érintette Bonyhád városát az 56-os forradalom. A Völgységi Múzeum új ál­landó kiállításának ez az első üteme, amelynek megvalósu­lását 12 millió forinttal támo­gatta az emberi erőforrások mi­nisztériumának Kubinyi Ágos­ton programja, amit az önkor­mányzat 10 százalékkal egészí­tett ki. Az újítás időszerű volt, hiszen az előző állandó tárlatot először 1987-ben nézhették meg a látogatók. H. É. Dr. Szőts Zoltán a 60-as évek szobabelsőjét bemutató tárgyakkal Elkerülhetetlen az elkerülő út építése PAKS Másfél milliárd forin­tot szeretne átcsoportosíttatni a központi költségvetésben a paksi elkerülőút-hálózat kiépí­tésére Horváth Zoltán, a Job­bik Magyarországért Mozga­lom paksi szervezetének ve­zetője, önkormányzati képvi­selő, a megyei közgyűlés tag­ja. Kezdeményezésére Snei­­der Tamás, a párt frakcióveze­tő-helyettese nyújtott be tör­vénymódosító javaslatot a par­lamentben. Horváth Zoltán a témában tartott sajtótájékozta­tóján azt mondta, a kormány­zati kommunikációval és kon­zultációval kapcsolatos kiadá­sok terhére különítenék el az összeget. A képviselő hangsúlyozta, hogy Paks egy főutcás telepü­lés, útjai már ma is túlterhel­tek, amit tovább tetéz az M6-os autópályáról és a 6-os számú fő­úttól bejövő forgalom. A képvi­selő szerint az atomerőmű-bő­vítés újabb forgalomnövekedést generál, ami komoly problémá­kat okozhat, ha nem készülnek fel időben. Egy elkerülő út ter­ve már többször felvetődött, de azt a város önerőből nem tud­ja megépíteni, húzta alá. Hozzá­fűzte, kormánypárti képviselő­it mind a paksi képviselő-testü­letben, mind a megyei közgyű­lésben arra buzdítja, hogy kap­csolataikat latba vetve álljanak a kezdeményezés mellé. V. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom