Tolnai Népújság, 2016. június (27. évfolyam, 127-152. szám)
2016-06-13 / 137. szám
2016. JÚNIUS 13., HÉTFŐ_____________________________________________________________________________________________________MEGYEI KÖRKÉP ^ Színvonalas szórakoztató programokat kínált az első Háry János Mesefesztivál L—/ Sajnálhatja, aki kihagyta az első szekszárdi Háry János Mesefesztivált. A hétvégén a Szent István tér ugyanis varázslatos és igen magas színvonalú programok színtere volt. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SZEKSZÁRD A gyerekek és a szülők örömére beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és igen változatos, tartalmas programot jelentett ezen a hétvégén a Háry János Mesefesztivál. A város és a Babits Mihály Kulturális Központ először rendezte meg ezt az összművészetinek is nevezhető összejövetelt, melyen a leginkább érintettek, azaz az óvodás és általános iskolás korosztály nemcsak szemlélője, de alakítója is volt az események folyásának. Természete-A legjobb meseírók A meseíró-pályázaton a gyerekek versenyét a madocsai Bene Dániel nyerte Kalandok az őszi erdőben című meséjével. Második Egerváry Gréta Szekszárdról, aki Tejbegrúzia című írásával nevezett, a harmadik pedig Az elveszett kiskutya írója, a szekszárdi Horváth Zsófia. A felnőttek közül Dicső Zsolt vitte el a pálmát, mesén, akárcsak más nagyobb vigasságok idején, most sem hiányozhatott a légvár vagy éppen az árusok, akik leginkább csemegéket kínáltak, séje címe: Pomodori Pelati meséje a has sütötte hajósinasról. Második a Garay-gimnáziumban tanuló Pap Endre Sok hűhó című pályaműve, a harmadik pedig Hartman János Szekszárdról, aki meséjének a Mesék a nagyszederfa alól címet adta. Dicső Zsolt meséjéből a zsűritag Németh Judit olvasott fel. de volt állatsimogató valódi jószágokkal és népi játszópark is. Most is bebizonyosodott, hogy gyakran néhány fadarabból, kötélből, vagy éppen fakanálból, azaz egészen egyszerű és kéznél lévő tárgyakból is lehet olyan eszközöket varázsolni, melyek hoszszú időre lekötik a gyerekeket. Szintén nagy sikert arattak a kézművesprogramok, melyeket civil szervezetek, intézmények önkéntesei, munkatársai tartottak. Itt, azaz a Babits Levente Péter bátyó A szervezők olyan előadókat hívtak meg a rendezvényre, mint a Holló Együttes, a Csurgó Zenekar, Sebestyén István, Kóka Rozália vagy éppen Levente Péter. Ő, most már Levente Péter bátyóként szombaton délután adott a meseszínpadon ugyanolyan lendületes, szórakoztató műsort, mint pákulturális központ előtt felállított faházikóknál az egyik anyuka meg is jegyezte, milyen kár, hogy az ő gyerekkorában nem volt hasonló program. Többen azt mondták a szülők közül egyébként, hogy ritka az olyan rendezvény, ahol a kicsik ilyen jól szórakoznak, és közben nekik sem kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk. Kifejezetten dicsérték a színpadi programokat, nemcsak a profi Holló Együttesét például vagy a Vaga Bandát, melynek gólyalábasai a felnőtteket is megmozgatták és megnevettették, de azokat az előadásokat is, melyeket helyi óvodások, iskolások adtak. Az anyukáknak, apukáknak többször is leesett az álluk a mesemondóversenyen, ahol a legfiatalabbak komoly, akár tíz-tizenöt perces, esetenként rímbe szedett vagy dalbetéttel színesített meséket mondtak. lyája kezdetén Móka Mikiként. A gyerekeket most is bevonta a mesébe, így lett belőlük papa és mama vagy éppen kutya, illetve kisegér. Műsorából, melyben Hakapeszi Maki unokája, Barnus is fellépett, megtanulhatta a közönség, hogy mi a titok, és hogy miként illik bemutatkoznunk egymásnak. Egymásra rímeltek Közel negyven pályamunka érkezett a „Mesék a Nagyszederfa alól" meseíró versenyre. Liebhauser János, a megyei könyvtár igazgatója szombaton az eredményhirdetésen hívta fel arra a figyelmet, hogy a 87. Ünnepi Könyvhét, a 15. Gyermekkönyvnapok és a Háry János Mesefesztivál programjai egymásra rímelnek. Lázár Ervin születésének 80., halálának 10. évfordulója kapcsán pedig azt mondta, hogy amíg lesz magyarul beszélő gyerek, addig az író meséit egészen biztosan olvasni fogják. A köszöntőből és a zsűri értékeléséből pedig egyértelműen kiderült: olvasni és írni egyaránt öröm. A Pécsi Diagnosztikai Központban minden tárgyi és személyi feltétel adott a teljes körű vizsgálathoz Az dönt, hogy én magam miként élem az életem Miközben nyüvánvalóan egyre nagyobb az egészségtudatosság az emberekben, még mindig sokan ódzkodnak mind a célirányos, mind a teljes körű kivizsgálásoktól. Ennek okairól is beszélgettünk dr. Kövér Ferenccel, a Pécsi Diagnosztikai Központ orvosigazgatójával.- Küldetési nyüatkozatukban ez szerepel: „A Pécsi Diagnosztikai Központ immár két évtizede a magas szakmai színvonalú egészségügyi szolgáltatás elkötelezettje.” Erre a két évtizedre alapozva kérdezem: van előrelépés az egészségtudatosság terén?- Szerencsére van, de azért arról sajnos szó sincsen, hogy megnyugtató lenne a helyzet. Az elmúlt években, fogalmazzunk így, új ajtók nyíltak azzal, hogy már nem csak a túlterhelt állami egészségügyi rendszerre támaszkodhatnak a betegek - különféle beavatkozásokat már magánpraxisokban is el lehet végezni, s vannak olyan szolgáltatások, amelyek a legkülönfélébb igényeket is ki tudják elégíteni. A bajmegállapítás részeként nagyon fontos a képalkotó (CTMR) diagnosztika; továbbá ha a vizsgálat hamar megtörténhet, az szó szerint életmentő is lehet. Szögezzük le gyorsan: ha valaki eljut oda, hogy kivizsgáltatja magát, akkor nem mindegy, hogy ezt hol, milyen eszközökkel, milyen szaktudás mellett kapja meg.- Mire gondol?- MR és MR készülék között is óriási különbség van. Láttam például ugyanarról a nyaki gerincről 0.3 és 3.0 Tesla térerejű berendezéssel készített vizsgálatot - a különbség olyan, mint amikor egy szemüvegre szoruló leteszi, vagy felveszi a szemüvegét. Előbbi esetben is lát valamit, de elvesznek a finom részletek, holott ebben a munkában az a legfontosabb.- A Pécsi Diagnosztikái Központ hogyan áll ezen a területen?- Mi a kiemelkedően jó eszközparkunk (1.5 és 3.0 T térerejű MR és 128 szeletes CT) segítségével éleslátók vagyunk, s szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy a személyi állományunk is elismerésre méltó: jól felkészült és tapasztalt - javarészt az egyetemen is dolgozó - munkatársakkal várjuk a hozzánk bejövöket.- Sokan azt vallják, hogy egyegy életet fenyegető betegség kialakulásában a legnagyobb szerep a hajlamé, azaz vajmi keveset tehetnek a megelőzéséért,- Ez nincs így. Tudományos vélekedés szerint nagyjából 30 százalék az öröklött rész, 15 a körülmények, 10 az egészségügy helyzete, 5 a környezet - és a legnagyobb, 40 százaléknyi az adott beteg életmódja, viselkedése, életvitele. Magyarul leginkább az dönt, hogy én magam miként élem az életem, például hogyan viszonyulok a káros szenvedélyekhez, mozgok-e eleget, tudok-e változtatni a rossz szokásaimon, s így tovább. Vannak lehetőségek a megelőzésre: legjobb, ha nem csinálunk semmi ártalmasat, aztán számoljunk a fenyegetettséggel (akár az életvitelünkből, akár a családi „örökségből” fakadóval), s a legfontosabb, hogy minél előbb vegyük észre a bajt. Nem mindegy, hogy egy betegséget (például a tüdőrákot) milyen stádiumban sikerül kimutatni. A Pécsi Diagnosztikai Központ éppen ebben, az idejében felismerésben segít a legtöbbet. A felelősség a miénk: ha már megelőzni nem tudtuk a bajt, akkor mutassuk ki minél korábban, és kezdjük el a gyógyítást. Mi ehhez, a „mihamarabbi észrevevéshez” járulunk hozzá. Az idő ugyanis itt tényleg életet menthet. PÉCSI DIAGNOSZTIKAI KÖZPONT HIRDETÉS A fejfájás olyan tünet, amely mindenkinek okozott már kínokat. Leggyakoribb okai gyulladásos betegségek, érbántalmak, keringési problémák, magas vérnyomás, értágulatok, daganatos betegségek. Állhat a hátterében olyan fejlődési rendellenesség is (érgomolyag, érzsák) amely akár agyvérzést is okozhat. Gyakran szédül, forog Önnel a világ? Bizonytalan, labilis a mozgása? Ezek ártatlan tüneteknek tűnhetnek, ám súlyos betegségek előjelei is lehetnek! A szédülés okai kimutathatóak, így a kezelés is megalapozott, sikeres lehet. www.neuroct.hu Telefon: 06 72 213 169 A bőrbajuszverseny győztese Tajkuna Gábor (jobbról) Bene Dánielnek Csillagné Szánthó Polixéna zsűritag gratulál
