Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-18 / 115. szám
fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 18., SZERDA A múzeumavatón megszentelt kalácsot kínáltak a gyerekek Konczné Kasos Erika minden tárgy történetét ismeri a most megnyitott falumúzeumban Falumúzeum és kulcsos ház nyílt Bikácson több civil szervezet szorgalmas és eredményes munkája, a helybeliek támogató hozzáállása nyomán. Az igényesen felújított, gazdag tartalommal megtöltött új „intézményt” pünkösdkor avatták. Vida Tünde BIKÁCS A Dél-Mezőföld Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület neve talán még mindig idegenül hangzik, munkájának eredménye viszont mindenképpen környezetbe illő: a szervezet koordinálásával sikerült felújítani a falu gólyafészkes házként emlegetett emblematikus épületét. Az egyesület elnöke, Völgyi Tímea a jövőben falumúzeumként és kulcsos házként működő épület ünnepélyes átadásán elmondta, hogy Vajta és Cece önkormányzataival, valamint a Pálfai Öreghegyi Borkedvelők Baráti Körével közös turisztikai pályázat biztosította a felújítás anyagi hátterét. Az így kialakított három vendégszoba tíz fő számára biztosít kényelmes elhelyezést, az épület hátsó részében pedig a falumúzeum helyiségei várják az érdeklődőket. Völgyi Tímea külön köszönetét mondott a Bikácsi Nőegylet tagjainak, akik rengeteget fáradoztak azért az eredményért, ami a mintegy hetven résztvevőt fogadta. Arról már a nőegylet elnöke, Konczné Kasos Erika beszélt, hogy körülbelül hatvan tárgy kiállításával számoltak, de már most több mint háromszáz darabból áll a kiállítás, ami - immár biztos - tovább bővül, hiszen egyre-másra érkeznek a felajánlások. Idén van a kitelepítés 70. évfordulója- Ki . a múltját nem becsüli, nem érdemel jövendőt - idézett a Bikács történetét feldolgozó könyvből a múzeum létrejöttének „motorja”. Azt mondta, a kötetben az is olvasható, hogy nagyon sok tárgyat, emléket hagytak veszendőbe menni. Ezen kívántak most változtatni azzal, hogy összegyűjtötték a padlások, pincék, szerkények, fiókok mélyén lapuló, féltve őrzött kincseket. A helybeli gyerekek műsort adtak, amit Turbucz Péter evangélikus lelkész pünkösdi áldás kérése, kalácsszentelés, majd a múzeum megtekintése követett. Ez az élettér élhető Órát, ágyat, ágyterítőt, katonai ládát, spanglis cipőt és még ki tudja mennyi kincset adományozott a múzeumnak a megnyitón többször emlegetett Grünvald Marika, akitől megtudtuk, hogy Szekszárdról költözött haza Bikácsra, amellyel a kapcsolata soha nem szakadt meg.- Ez az élettér élhető - jellemezte. Azt mondta, örömmel látta, hogy fejlődik, megújul a falu és ugyanilyen örömmel, lelkesedéssel segít mindenben, amiben tud. Marika mellett még mintegy harmincán voltak helyben és a világ különböző pontjain élők, akik hasonlóképpen gondolkodtak és tettek. Az ő adományaikból egy úgynevezett borozót, egy szobát rendeztek be, egy helyiségben pedig a mezei, házimunkákhoz használatos eszközök kaptak helyet. Konczné Kasos Erika emlékeztetett arra is, hogy idén van a kitelepítés 70. évfordulója. ami sok bikácsi családot érintett, s kényszerített újrakezdésre. Harminc éve. 1986 pünkösdjén rendezték az első bikácsi találkozót, 2011-ben, ugyanebben az időpontban a falu kettős jubileuma alkalmából tartottak ünnepséget.- Büszke vagyok arra, hogy most, szintén pünkösd napján falumúzeumot avathatunk- fogalmazott a Bikácsi Nőegylet Elnöke. - A kiállított tárgyakban minden benne van. Minden, ami mi vagyunk, minden, ami Bikácshoz köt- mondta. Azt is elárulta lapunknak, hogy minden tárgy történetét ismeri. Ezt egyébként egy rögtönzött tárlatvezetésen be is bizonyította. Fáradhatatlanul mesélt arról, hogy melyik ruhadarabot kitől kapták, azt mikor viselték.- Rengeteget kutattunk faputtony után, végül az utolsó héten kaptunk. De rengeteg különleges darab van itt, spanglis cipő, faklumpa, vadonatúj szalmazsák, amit megtömtünk sárga, ropogós szalmával, mirtuszkoszorú az egyik vitrinben - sorolta. Hozzátette, az udvarra az eredetinél kisebb tyúkólat, kukoricagórét is szeretnének, már tárgyalnak az elkészítésükről. További részleteket elárulni nem tudott, mert sorra érkeztek az újabb felajánlások. Kerekek, lábak taposták, de majd kinő a fű SZEKSZÁRD Hiába a tartalmas programok, a több napos eső alaposan keresztbe tett a szabadtéri rendezvényeknek. Bár a visszajelzések szerint, így is nagyon jól sikerült az idén első alkalommal debütáló a Hal- és Vadünnep Szekszárdon, melynek egyik helyszíne a Prométheusz park volt. Kedden napközben, ahogy elvonultak a kamionok, elég meggyötört állapotban maradt utánuk a park. A máskor füves, szépen karban tartott park talaja felázott, a nehéz kamionok kerekei és a rengeteg láb pedig feltörte, sáros masszává gyúrta a gyepet. Katz Zoltánná főkertész elmondta, rendbe lehet tenni a parkot, igaz nem egyik napról a másikra. Újból kell füvesíteni, amit saját brigáddal oldanak majd meg. Ács Rezső, Szekszárd polgármestere elmondta, tanultak az első évből, a tapasztalatokat összegyűjtik és kielemzik. Hónapokkal ezelőtt amikor készültek az ünnepre, nem tudhatták, hogy ilyen esős időt fognak majd ki. Pénteken viszont már látták, hogy nagyon tönkretették a park talaját a járművek, sajnos ezen akkor már nem tudtak változtatni. M. I. Csíksomlyón járt az Örökségünk stábja A zsoboki Bethesda Gyermekotthon diákjai népviseletben és a stáb tagjai . Lent Gyulai István es Gergely Zsolt. Paks varos kulondijavai PAKS Az összmagyarság egyik legfontosabb keresztény ünnepén, a csíksomlyói búcsúban forgatott az Örökségünk stábja az elmúlt napokban. Emellett Zsobokon és Kézdivásárhelyen jártak, ahol szintén felvételeket készítettek, illetve tovább „szövögették” a kapcsolati hálót a magyarság között határoktól függetlenül. Az összmagyarság klipjét szeretnénk elkészíteni és abból nem maradhat ki Erdély - fogalmazott Kövi Gergő kreatív vezető. Hozzáfűzte, hogy fantasztikus felvételeket készítettek és feledhetetlen élményekkel gazdagodtak az úton, amit a Románia területén élő magyarok segítőkészsége szegélyezett. Gyulai István arról beszélt, hogy felemelő érzés volt számára találkozni azokkal, akik elénekelték szerzeményét. Zsobokon a Bethesda Gyermekotthon lakói, Kézdivásárhelyen a Református Líceumban működő diákzenekar tagjai készítettek és küldtek be videót az Örökségünk pályázatára. Most velük forgattak. A dalszerző azt mondta, első ízben járt a csíksomlyói búcsúban, ahol magyarok ezrei gyűltek össze. Már önmagában ez is feledhetetlen. Az viszont - mint hozzátette - még inkább, hogy háromszázan Kézdivásárhelyről az Örökségünk mozgalom égisze alatt, ezt jelképező kendőben, a dalt énekelve tették meg az utat, és érkeztek meg a kegyhelyre. Szintén szép momentuma volt az Erdélyben töltött időnek az, amikor a mozgalom elindítója, Vida Tünde és Gyulai István dalszerző átadták a márciusi forduló egyik díját. Paks város különdíját kapta Gergely Zsolt, aki a Nyergestetőn énekelte el a magyarság megőrzését szorgalmazó dalt. Jutalmát - egy citerát - a Boldog Özséb templomban ez alkalomból szervezett bensőséges ünnepségen vette át. Gyulai István azt mondta, Zsolt megtestesíti azt, ami a dal refrénjében szerepel, megtanulta, megőrzi, elkopni nem hagyja anyanyelvét. V. T.
