Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-02 / 102. szám
GAZDASÁG 7 2016. MÁJUS 2., HÉTFŐ Tovább csökentek a roamingdíjak Európában BRÜSSZEL Tovább csökkentek szombaton az Európai Unió, valamint Izland, Norvégia és Lichtenstein területén a mobiltelefonálás és adatküldés roamingdíjai, amelyeket a magyarországi mobilszolgáltatóknak is alkalmazniuk kell. Az uniós szabályozás értelmében a tagállamokban működő mobilszolgáltatók 2016. április 30-ától egy perc beszélgetés és egy megabyte adatforgalom után legfeljebb öt centet számolhatnak fel, SMS-enként pedig legfeljebb két cent lehet a roamingdíj. Az országhatárokat átlépő, „barangolásos” mobilhasználat különdíját lépcsőzetesen számolják fel. Már az elmúlt években is fokozatosan csökkentek a roamingtarifák, 2017. június 15-én pedig végleg eltűnnek ezek a díjak. A 2017-es eltörlés a kompromisszum értelmében annyiban nem lesz teljes és feltétlen, hogy az uniós tagországok közötti mobil távközlési szolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak megmarad a joguk a „tisztességes felhasználási irányelvek” alkalmazására, amelyek alapján továbbra is díjkötelezettséggel sújtható a „visszaélésszerű barangolás“. Az olyan mobilhasználat, amelyet nem a mobilkészüléket regisztráló tagországban folytatnak, akkor nem minősül visszaélésszerűnek, ha „időnkénti utazáshoz” kapcsolódik. MTI/MW Dráguló távközlés A hírközlési szolgáltatások (telefon- és internethasználat) lakossági árai 2009 óta fokozatosan emelkednek, 2015-ben 0,5 százalékkal kerültek többe az előző évhez képest, a tv-előfizetés pedig átlagosan 0,9 százalékkal volt drágább; mindeközben a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek a KSH adatai szerint. Mobiltelefonnal szinte minden háztartás rendelkezett 2015-ben: száz háztartásra 186 készülékjutott, ebből 177 saját, 9 céges tulajdonú volt, okostelefonból pedig átlagosan 53 darab jutott száz háztartásra. Ezzel szemben vezetékes telefonból 2015-ben átlagosan csak 47 jutott száz háztartásra. Cégregisztráció: Parragh nem a bevételre hajt „EZTA KARIKÁT BE FOCIJUK HUZNI” Nem bevételi szempontok motiválják a cégregisztráció átvételét - állítja a kezdeményező Parragh László kamarai elnök. Az Országos Bírósági Hivatal szerint a felelősség az államé marad. Vitéz F. Ibolya/VG kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST „Ha egy üzleti partnerről akar informálódni, akkor támpontul ma a 2014. év végi mérleget, azaz másfél éves adatot lel a nyilvántartásban. Ez használhatatlan az üzleti élet biztonsága szempontjából” - magyarázta a Világgazdaságnak Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a cégregisztráció átvételének tervét. A cégbíróságoknál megállt az idő - tette hozzá az információkat gyorsabban kellene eljuttatni a vállalkozásokhoz. A cégbírósági tevékenységek zömét átvenné az MKIK, ilyen lenne a regisztráció, az adatrögzítés, a beadott dokumentumok átvezetése. A bírói döntést igénylő kérdések maradnának a bíróságokon, ezek az elnök becslése szerint az ügyek egy százalékát sem érik el. A kamarai kezdeményezést az illetékes minisztériumok már vizsgálják, Parragh az esélyekről úgy fogalmazott: „Ha fogadni kéne, azt mondanám, hogy ezt a karikát be fogjuk húzni.” Arra a kérdésre, hogy a kamara mekkora költséggel, illetve apparátussal számol az új tevékenység átvételének kapcsán, Parragh nem bocsátkozott becslésbe, és nem kommentálta a lapunk által kalkulált évi 2,5-5 milliárd forint bevételi lehetőséget sem. Annyit szögezett le, hogy a kamara a jelenleginél hatékonyabb rendszert tervez, de nem számol nagyobb ráfordítással, és a vállalkozásokat terhelő díjemelésről sincs szó. Az akció része annak az elképzelésnek, amely szerint az adóhivatal, a munkaügyi hivatalok vagy az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal adatbázisának összekapcsolásával juthatnának információhoz az üzleti élet szereplői. A várható költségek megbecsléséhez az Országos Bírósági Hivatal (OBH) sem adott kapaszkodót. A cégügyintézés bírósági költségeit nem tartják külön nyilván, az üzemelő informatikai rendszer értékéről, a működtetés költségéről pedig azért nincs tudomásuk, mert az az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe tartozik. Ez azt is jelenti, hogy nem a bírósági szervezet dönt az informatikai fejlesztésekről. A törvényszékeken tavaly összesen 69 bíró foglalkozott kizárólag cégügyekkel, hozzájuk 446 ezer érdemi ügy érkezett. A létszám 2012- höz képest 40 százalékkal csökkent, miután az egyszerűbb feladatokat igazságügyi alkalmazottak vették át. Magyarországon az 1875-ös kereskedelmi törvény hatálybalépése óta a cégregisztrációt a törvényességi felügyelettel egyetemben a bíróságok működtetik, a közhitelesség, illetve a bírói hozzáértést igénylő ügyek miatt. Bíróságon belüli cégnyilvántartás működik Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, Cseh-I Cégbíróság eljárások illetéke (forint) Bejegyzés Európai részvénytársaság 600 000 Zrt., kft. 100000 Kkt., bt. 50000 Egyéni cég 30000 Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe 50000 Nem az ördögtől való az átvétel Szakértők szerint nem ördögtől való a cégregisztráció kamarai átvétele, hiszen Európa számos országában végzi ezt a feladatot a vállalkozói érdek-képviseleti szervezet. Megjegyezve, hogy a fejlett államokban sokkal nagyobb a hagyománya a kamaráknak, illetve az allami feladatok átadásának. A magyarkamarai rendszer működésével nem maradéktalanul elégedett a tagság. Abból a feljelentésből, amelyet az Index közölt, az derül ki, hogy a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a saját tagdíjbeszedésével is hadilábon áll. A feljelentés hűtlen kezelést említ azzal, hogy tavaly mintegy 1.2 milliárd tartozást halmoztak fel a tagdíjat nem fizető szervezetek, és a kamara vezetése nem tett meg mindent az összeg behajtásáért. A kamarai válasz szerint több mint 10 ezer behajtási kérelmet adtak át tavaly az adóhivatalnak. 169 millió forint értékben. Nem mulasztásról van szó. hanem az adóhatóság fővárosi kirendeltségei csak heti 450 kamarai végrehajtási ügyet tudnak kezelni. Külföldi vállalkozás közvetlen kereskedelmi képviselete 50 000 Szociális szövetkezet 0 Forrás: VG-gyűjtés országban, Görögországban is. Ezzel együtt elméletileg nem kizárt, hogy más állami szervezet végezze a cégregisztrációt egyszerűbb ügyekben - véli az OBH de a cégregiszter közhitelességét, működésének zökkenőmentességét, gyorsaságát végső soron az államnak kell biztosítania. Ugyanakkor az informatikai rendszer átalakítása tetemes költségekkel jár, és a cégadatok hasznosítása - amire most a minisztériumhoz tartozó Céginformációs Szolgálat jogosult - „komoly vagyoni értékkel bír”. A változtatás egy sor jogszabály módosításával járna, és az OBH a jogorvoslati fórum átalakítása miatt a bírói létszám növekedését vetíti előre. Úgy ítéli meg, hogy „nagy kihívást” jelentene a több tízezer irat átadása, az új szervezetben hozzáértő ügyintézők munkába állítása, de annak megoldása is, hogy a bíróság továbbra is hozzáférjen a cégadatokhoz. HÍREK Egyre bővülő e-kereskedelem MAGYARORSZÁG A teljes hazai kiskereskedelmi forgalomból a csomagküldő és internetes vásárlások 2,5 százalékkal részesedtek tavaly, az árbevétel 229 milliárd forint volt; a forgalom volumene 2010 óta évente átlagosan 38 százalékkal emelkedett - közölte a KSH. Az online piac bővülése mögött a vásárlási szokások átalakulása, az internetes vásárlásba vetett bizalom növekedése is szerepet játszott. Az e-kereskedelemben rendszeresen résztvevő lakosság aránya folyamatosan emelkedik Magyarországon, tavaly 23 százalék volt, az uniós átlag 43 százalék. MW Egyenértékű lesz az e-aláírás MAGYARORSZÁG Az elektronikus aláírás is érvényes, bizonyító erejű, és az unió egész területén elfogadott lesz a július elsején hatályba lépő új szabályozás szerint, így várhatóan szélesedik mind az elektronikus aláírást létrehozó technikai megoldások, mind az ezeket felhasználó szolgáltatók köre - közölte a Deloitte Legal jogi tanácsadó. A rendelet újdonsága az egyenértékűség elve: az elektronikus aláírás joghatása és bizonyítékként való elfogadhatósága nem tagadható meg kizárólag amiatt, hogy az elektronikus formátumú. Minden tagállam köteles elismerni a más tagállamokban kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló minősített elektronikus aláírást. MW Nőtt a szálláshelyek vendégforgalma MAGYARORSZAG A magyarországi kereskedelmi szálláshelyek szolgáltatásait 2015- ben 7,4 százalékkal több, öszszesen 10,4 millió vendég vette igénybe, 25,8 millió vendégéjszakára, ami 5,4 százalékkal több az előző évinél. A KSH szerint tavaly a külföldiek 48 millió látogatást tettek Magyarországra, 5,1 százalékkal többét, mint 2014-ben. A magyarok 2015-ben 17,3 millió látogatást tettek külföldön, 5,7 százalékkal többet, mint az előző évben. Az utazások 86 százaléka az Európai Unió országaiba, 82 százaléka a szomszédos országokba irányult. MW Rétvári Bence: A vaklicittel közel 12 milliárd forintot spórolhattak meg a betegek 2011 óta Áprilistól közel hatvan gyógyszer lett olcsóbb BUDAPEST A gyógyszerkasszában 2011-től alkalmazott vaklicites rendszer már tízmilliárd forintnál is többet hagyott a betegek zsebében, az utóbbi két évben is 760 gyógyszer ára csökkent - hangoztatta tegnap Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára. A vaklicit lényege, hogy 2011 óta félévente versenyt hirdetnek azon gyógyszerek között, amelyekről a magyar gyógyszerészeti hatóság megállapította, hogy az eredetivel megegyező hatású, biztonságos készítmények. A gyártók egymással versenyezve, de egymás árait nem ismerve árcsökkentést nyújthatnak be készítményeikre. A vaklicit a bevezetését követő években összesen 11,7 milliárdos megtakarítást jelentett a betegeknek. Rétvári kiemelte, 2002 és 2010 között a támogatott gyógyszerkörben a betegterhek 60 milliárd forinttal emelkedtek, 8 év alatt a támogatási kulcsot a 90 százalékosról 80 százalékosra, a 70 százalékosról 55 százalékosra, az 50 százalékosról pedig 25 százalékosra csökkentette a szocialista kormányzat. Rétvári szerint 2014-ben 311 termék ára csökkent 9,7 százalékkal, 2015-ben pedig újabb 390 termék ára mérséklődött, szintén 9,7 százalékkal. Legutóbb április 1-jével csökkent 59 gyógyszer ára, átlagosan 13,6 százalékkal. Az idei árcsökkentés során mintegy 50 százalékkal lett alacsonyabb a reflux betegséget kezelő egyik készítmény ára. Jelentős mértékű árcsökkenés figyelhető meg a skizofrénia és a bipoláris zavarok, valamint az epilepszia kezelésére szolgáló készítmények körében. Az asztma, a COPD (krónikus légúti betegség), a szívás érrendszeri betegségek kezelését elősegítő egyes gyógyszerek ára is mérséklődött idén. Míg 2010-ben a különböző koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek átlagára még 2200 forint volt, addig ma már csak 600 forintot kell fizetniük a betegeknek. MW Az utóbbi két évben 760 gyógyszer ára csökkent az Emmi szerint A betegjogokért A betegek, kiemelten a beteg gyermekek jogairól és a gyógyszertári ellátáshoz köthető betegjogokról és kötelezettségekről készít plakátsorozatot az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ. A plakátokat a fekvőbeteg-, a járóbeteg- és az alapellátási intézményekben helyezik ki a következő hetekben. Céljuk, hogy a biztonságos és panaszmentes betegellátás érdekében hasznos információkkal segítsék a betegeket, hozzátartozóikat valamint az egészségügyi dolgozókat.