Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-04 / 104. szám
2016. MÁJUS 4., SZERDA BELFÖLD-KÜLFÖLD y Jöhet a népszavazás a kötelező betelepítésről Kvótás kampány jön Lehet, hogy az Országgyűlés már a jövő héten határoz a népszavazás kiírásáról, es akkor mar az ősszel megrendezhetik a referendumot f A kormány kérdése: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" Felgyorsult a magyar népesség fogyása BUDAPEST A magyarországi népességfogyás részben a magas halálozás következménye, az unió ötödik legkedvezőtlenebb halálozási rátája a magyar - írta tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványából idézve. Magyarországon az elmúlt évben 4,2 százalékkal többen (131 600-an) haltak meg, mint egy évvel korábban. Míg a január-februári jelentős, 22 százalékos halálozási többletben az influenzajárvány és az előző évi alacsony bázis, addig a nyári (július-augusztus) 7,2 százalékos emelkedésben a hőhullámok kedvezőtlen hatása játszhatott elsődleges szerepet. Ezer lakosra 13,4 halálozás jutott, az előző évinél 0,6 ezrelékponttal több. Ugyanakkor a csecsemőhalálozások ezer élveszületésre jutó 4,1-es mutatója az eddig mért legalacsonyabb, 0,5 ezrelékponttal csökkent az előző évihez viszonyítva. Magyarországon a 2014-es adatok szerint a Budapesten élők számíthatnak a leghoszszabb életre. A budapesti férfiak az átlagnál két évvel, a nők egy évvel, az Észak-Magyarországon élőknél pedig 4,4, illetve 2,5 évvel élnek tovább. Hasonló különbség van a falusi - különösen az ezernél kisebb lakosú települések - és a fővárosi életkilátások között. Az élet várható hosszát a lakóhelynél is sokkal erősebben befolyásolja a legmagasabb iskolai végzettség. 2013-ban az alapfokú és a felsőfokú végzettségűek várható élettartamának különbsége átlagosan 8,4 év volt: a férfiak esetében 11,9, míg a nőknél 5,6 év. MTI/MW Támad a stroke A legtöbb rokkantságot a stroke okozza, a 2014-ben elhunyt 126 ezer ember felének keringési betegség okozta a halálát. A keringési halálozások ötödé (12 390 eset) agyi érbetegség miatt történt. A háziorvosi rendelőkben 2013- ban több mint 550 ezer ilyen esetet tartottak nyilván, a betegek kilenctizedé 55 év feletti volt. és a betegség gyakoribb a nők között (61 százalék). Eldőlt: lehet népszavazás idén, éspedig a kormány kötelező kvótáról szóló kérdéséről. Bírálói szerint ez 4-5 milliárdos pénzpocsékolás, mert amúgy sem fog megvalósulni. A kormánypártok szerint viszont 160 ezer bevándorlót és terrorizmust hozna a nyakunkra Brüsszel. Balassa Tamás tamas.balassa@mediaworks.hu BUDAPEST A Kúria szerint lehet népszavazást tartani a kormány kezdeményezésére a kötelező betelepítési kvóta ügyében. A testület kedden elutasította a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) hitelesítő határozata ellen benyújtott jogorvoslatokat. A kormány által kezdeményezett és most jogerősen hitelesített népszavazási kérdés így szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A Kúria szerint a kérdés nem irányul a csatlakozási szerződés módosítására és nem veti fel az Alaptörvény sérelmét sem. A jogerős döntés szerint a kvótakérdés szuverenitásból következő szabályozási tárgykör, így a törvényhozásra tartozik. Rogán Antal miniszter közölte, az Országgyűlés akár már a jövő héten határozhat a népszavazás elrendeléséről. PÁRTOK Az MSZP szerint a kormány népszavazási kérdése nem a menekültekről, hanem saját politikai és gazdasági hatalmának bebetonozásáról szól: a párt még nem alakította ki a stratégiáját. A Jobbik szerint referendum helyett az Alaptörvényben kell rögzíteni a kötelező betelepítési kvóták elutasítását. Az Együtt törvényellenesnek, a DK Európa-ellenesnek tartja a referendumot, mindkét párt bojkottra szólít. A PM fenntartja, hogy a kérdés érinti Magyarország nemzetközi kötelezettségeit. A liberális párt Alkotmánybírósághoz fordul. A Fidesz-frakció tudatta: az ellenzék minden eszközzel meg akarja akadályozni, hogy sikeres és eredményes legyen a népszavazás, amivel Brüsszel megrendelését teljesíti, írták. EURÓPAI UNIÓ A kötelező betelepítési kvóta szükségességé-Az Országgyűlés 1997-ben, a NATO-tagságról szóló referendum előtt szállította le a népszavazás érvényességi küszöbét 50 százalékról 25-re. Ekkor 49 százalék járult az urnákhoz. Az EU- tagságról szóló 2003-as népszavazás még nagyobb kudarc lett volna a feles küszöbbel, ekkor 45,62 százalékos volt a részvétel. A 2004. december 5-i voksolás az egészségügyi szolgáltatók állami kézben maradásáról nincs egységes európai vélekedés. Frans Timmermans, az Európai Bizottság (EB) első alelnöke brüsszeli sajtótájékoztatóján korábban elmondta: az egyik terv lehetőséget adna arra, hogy a tagállamok segítséget kérjenek a menekültek elosztásában. A másik javaslat szerint központilag, automatikusan osztanák el a menedékkérőket a tagállamok között. A kormány kommunikációja szerint azt, hogy egy tagországba hány bevándorlót telepítenének, a „Juncker-képlet” határozná meg. Az Európai Bizottság és az MTA kutatóintézetének becsléseire alapozva azt mondják, ha évente 1,2 millió bevándorló érkezik Európába, akkor a képlet alapján Magyarországnak 15 ezer embert kellene letelepítenie évente. Öt év alatt ez a szám a családegyesítéseket is figyelemről és a kettős állampolgárságról 37,49-es szavazási hajlandóságot hozott, egyik kérdésben sem volt meg az eredményességhez szükséges 25 százalékos támogatás. A 2008-as szociális népszavazás a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról elérte az 50,5 százalékos küszöböt. A Fidesz-KDNP a 2011-es Alaptörvénnyel állította vissza az érvényességi küszöböt: az összes szavazásra jogosult fele plusz be véve - konzervatív becslés alapján is - elérheti a 160 ezer bevándorlót. Ha ez a szám túlzónak is hat, tény, hogy nemcsak az egyszeri betelepítés jöhet szóba. Jelenleg egyetlen kötelező kvótát jelentő döntés van, ez alapján Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia. Ennek kiváltása a brüsszeli terv szerint 100 milliárd forinttal terhelné a magyar költségvetést. A mértékadó brit Financial Times napilap friss értesülése szerint is kellemetlen meglepetéssel készül az Európai Bizottság a kvótát visszautasító tagállamokkal szemben. Eszerint ha egy ország nem teljesíti a megszavazott követelményeket, akkor menekültenként 250 ezer euró, vagyis csaknem 78 millió forint befizetésével számolhat. De ez csak egy terv, tagállami elfogadás kell hozzá. egy főre. E korlát megszűri a referendumkezdeményezők lehetőségeit, azóta csak a megszüntetett vasárnapi boltzár eltörlésének lehetett volna esélye ekkora támogatásra. Jelenleg a kvótás népszavazás mellett az ellenzék két Nemzeti Választási Iroda által jóváhagyott kérdésre gyűjt aláírást a bérplafon és a földeladások ügyében: szeretnék ezeket szeptemberben szavaztatni a kvótás voksolással együtt. Referendum: botlás a küszöbben - Vajon érvényes lesz? Jövőre drágul a cigi és az üzemanyag BUDAPEST Mintegy harminc jogszabályt módosítana jövőre azzal az adócsomaggal a kormány, amelyet tegnap terjesztett a parlament elé. Tállai András, a gazdasági tárca parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára elmondta: az áfa- és szja-változásokkal alapvetően a családoknak szeretne segíteni a kormány, de emelkedhet a cigaretta és az üzemanyagok ára. A javaslat szerint a dohánytermékek már idén szeptember elsejével drágulhatnak, a jövedéki adót uniós előírások miatt ugyanis tovább kell emelni. Ezt követően jövő év végéig újabb két emelés jönne, a terhet ugyanis addig 29 százalékkal kell növelni. Az Mfor.hu számításai szerint ez mintegy 150 forintos drágulást jelentene, alkalmanként átlag 50 forinttal kerülhet többe a cigi. Az üzemanyag esetében az olaj világpiaci árától függene, kerül-e rá újabb teher, amely a mostani árak mellett 5-10 forintos emelést jelentene, ám az olaj drágulása esetén megszűnne. Számos esetben azonban csökken az áfa. A tej, a tojás, a baromfihús áfájának 5 százalékra csökkentése, valamint az éttermi szolgáltatások és az internetszolgáltatás adójának 18 százalékra mérséklésével 55 milliárd forint maradna az embereknél. MW BUDAPEST Újra az Über betiltásáért demonstráltak taxisok Budapest belvárosában. Több utat lezártak: az Erzsébet híd Pestről Budára vezető sávját is, később a fél Lánchidat. Követeléseik: a hatóságok vegyék le az illegális taxizó rendszámát, vegyék el a jogosítványt, sőt kobozzák el az autót a többszörös lebukás után. Továbbá: tiltsák le a jogosulatlan diszpécserszolgáltatást végző uberesek internetes honlapját. A Főtaxi járművei nem vettek részt a demonstrációban. A nyáron hatályba léphet egy jóval szigorúbb szabályozás, miután tegnap már benyújtották az idevágó törvényjavaslatot a parlamentnek. HÍREK Nem bajlódnak tovább a Klikkel BUDAPEST Összefoglalta az Index az oktatásban várható változásokat: az önkormányzatoktól elveszik az összes iskolát, és az intézményeket menedzsmentközpontok alá szervezik (a kormányzat úgy hírlik, most nem számol a polgármesterek erős ellenállásával). A Klik helyett 60-70 kisebb, önálló költségvetésű egység jön létre, az iskolaigazgatók is nagyobb pénzügyi mozgásteret kapnak. 2017 januárjától a Küknek még a nevét is megszüntetik. Továbbá: új alaptantervet ígérnek 2018-tól: első körben egy „nemzeti minimumot” határoznak meg: ez lehet például az a tudásanyag, ami a sikeres érettségihez kell. MW Meghalt a TV2 egyik kedvelt arca BUDAPEST Elhunyt Wels Péter Mátyás (képünkön), a TV2 egyik legismertebb riportere. Egyik alapítója volt a Tényeknek. Úgy tudni, három napja nem jelent meg a munkahelyén, ezért kedden kollégái elmentek a lakására, ekkor fedezték fel a tragédiát. Wels Péter Mátyás 46 éves volt. Halálát nem ön- vagy idegenkezűség okozta. Egy volt kollégája még pénteken váratlanul rosszul lett munka közben, majd nem sokkal később elhunyt; az ATV csapatához hétfőn csatlakozott TV2-s Szabó Tibor riporter. MW Idén 2,5 százalékos növekedést várnak BRÜSSZEL 2016-ban 2,5, jövőre 2,8 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság (az euróövezetben 1,6 százalékkal, az EU egészében pedig 1,8 százalékkal nő a GDP idén). Az előrejelzés szerint a lassulás a mérséklődő EU-források miatt várható. A beruházások idei 1,7 százalékos csökkenése után jövőre újra 4,0 százalékkal emelkednek. A munkanélküliség jövőre 6,1 százalék lesz az idei 6,4 százalék után. Az infláció viszont emelkedik, a fogyasztói árindex az idei 0,4 százalékról 2017-re 2,3 százalékra ugrik. A bérek az idén átlagosan 4,6, jövőre 4,3 százalékkal nőnek. A költségvetési 2 százalék körül várható. MW Új pénzügyi keretek a településeknek BUDAPEST Idén 12,5 milliárd forint keretből fejleszthetnek az adósságrendezésben nem részesült önkormányzatok - jelentette be Pogácsás Tibor államtitkár. 2014-ig több mint kétezer önkormányzat 1369 milliárd forintnyi adósságát vállalta át az állam. Arról is határoztak, az 1176, hitelfelvétel nélkül gazdálkodó önkormányzatnak létrehoznak egy 50 milliárd forintos fejlesztési keretet, amelyet az idén meghirdetnek, és 5,5 milliárd forintot szánnak a helyi feladatellátást segítő fejlesztésekre. MTI
