Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-02 / 102. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 2., HÉTFŐ Támogatást kaphatnak a mentők TOLNA MEGYE Pályázatot hir­det az önkéntes mentőszerve­zetek számára a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató­ság. Boros Brigitta megyei szó­vivő elmondta, hogy a műkö­dési költségek finanszírozásá­ra, műszaki-technikai, védőru­házattal való ellátásukra, vala­mint a mentőszervezet tagjai oktatásának és vizsgáztatásá­nak támogatására igényelhet­nek pénzt az önkéntes mentő­­szervezetek. A technikai eszköz és gépjár­mű kategória esetében a támo­gatások keretösszege 33,5 mil­lió forint. Az ötmillió forintnál nagyobb értékű technikai esz­köz, vagy gépjármű beszerzése esetén a pályázat saját forrást, a beszerzési ár legalább húsz szá­zalékát írja elő. A maradék négy kategóriában összesen 50 mil­lió forint a keretösszeg. Feltétel, hogy csak azok a mi­nősített, önálló jogi személyi­ségű mentőszervezetek jelent­kezhetnek, amelyek hatályos együttműködési megállapodás­sal bírnak az illetékes megyei igazgatósággal. A pályázatokat az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz lehet benyújta­ni 2016. május 20-ig. A már be­nyújtott pályázati igény módo­sítására nincs lehetőség. Továb­bi részletek és a szükséges do­kumentumok a www.tolna.ka­­tasztrofavedelem.hu oldalon ér­hetőek el. H. E. Dombóvári diák sikere Bogláron DOMBÓVÁRBALATONBOGLÁR Bíró Dávid, a Dombóvári Belvá­rosi Általános Iskola diákja kép­viselte Tolna megyét az Orszá­gos Kazinczy-verseny dunántú­li döntőjében, a 7-8. osztályosok korcsoportjában. Az első napon egy szabadon választott szöve­get, a másodikon egy kötelező esszét kellett a versenyzőknek előadniuk. Teljesítményüket Szakonyi Károly, Kossuth-díjas író, a zsűri elnöke és Kerekes Barnabás, az Anyanyelvápolók Szövetségének társelnöke érté­kelte. Bíró Dávid végül Kazin­­czy-jelvényt és könyvet vehe­tett át az eredményhirdetésen. Felkészítőjét, Erdősné Fedeles Zitát szintén jutalmazták. H. E. Nagy volumenű, a szénbányá­szatra alapozott iparfejlesztést terveznek a Kelet-Mecsekben a térség önkormányzatai. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu NAGYMÁNYOK Szénbányászat­ra és modern szénfeldolgozás­ra alapozott iparfejlesztést ter­veznek a térség önkormányza­tai - derült ki abból a szán­déknyilatkozatból, melyet még március végén fogalmaz­tak meg a városban, s amely több mint harminc - Bonyhád­iéi Komlóig - falut és két vá­rost érint. Az érintett települések célja az, hogy ezeknek az ásvány­kincseknek a felhasználásá­val régi-új iparágat, élhetőbb városokat, falvakat alakítsa­nak ki, és ennek elérése ér­dekében előmozdítsák a poli­tikai, gazdasági döntéseket. A települések vezetői straté­giai megbeszélést tartottak, a tanácskozás után szavakba foglalták azt az együttműkö­dési nyilatkozatot, amely rög­zíti, hogy egységesen lépnek fel a kormány, a politika és a gazdasági élet meghatározó szereplői irányában. A térség újraiparosítását szorgalmazó nyilatkozatot legutóbbi ülésén támogatta a Tolna megyei önkormányzat közgyűlése is. Kari Béla (független), Nagy­­mányok polgármestere Pe­­cze Gábor mázai és Polics Jó­zsef komlói polgármesterrel tíz éve dolgozik a Kelet-Me­­csek szénbányászatra alapo­zott iparfejlesztésén.- Elsősorban az „alvó” fal­vak számára lennének fonto­sak ezek a fejlesztések, hogy ne néptelenedjenek el telje­sen - mondta el Kari Béla. -Kelet-Mecsek leszakadóban Polics József (Fidesz-KDNP), Komló polgármestere egy internetes portálnak elmondta, hogy a Kelet-Mecsek nincs túl jó gazdasági helyzetben, Baranya megye GDP-jének az országos átlaghoz viszonyított aránya évek óta csökken. Komlón, ahol 2000-ben szűnt meg végleg a szénbányászat, a rendszerváltozáskor 32 ezer ember élt, ma csak 25 ezren lakják a települést, és a lakosság öregszik. A szénvegyészeten kívül nincs mire alapozni a térség jövőjét. A paktum egyik szószólója többek között elmondta: ez az iparfejlesztési koncepció az alapanyagok komplex vegyészeti hasznosítására épül. A szén- és kőbánya beindítá­sa elemi érdeke a városnak. Bár az üzemeltetésük nem az önkormányzat feladata, a pro­fit helyben realizálódik. Gya­korlatilag már minden feltétel adott lehetne, ha a törvényho­zók megteremtenék mindeh­hez a biztos törvényi és poli­tikai hátteret azért, hogy zök­kenőmentes legyen a szénbá­nyászat. - Hozzátette: már ko-240 millió tonna szénvagyon Dr. Kalmár István, a nagymá­­nyoki és váraljai szénmezőre kitermelési joggal rendelkező pécsi Catamites Kft. ügyveze­tő igazgatója kiemelte, hogy a Váralja-mázai medencében kitermelhető feketeszénva­­gyont mintegy 240 millió ton­nára becsülik, de a szén ha­gyományos kitermelése és felhasználása ma már nem gazdaságos, és a környezet­­védelmi szempontoknak sem felel meg. Ezzel szemben az ún. tisztaszén-technológiá­­val nagy hozzáadott értékű termékeket lehet előállítani, a mélyművelésű bányászat­ban keletkező 40 százaléknyi meddőanyagból pedig ki le­het nyerni a ritkaföldfémeket, vagy építőanyagot is elő lehet belőle állítani. rábban létrehozták a feltétele­it annak, hogy a városban - egy-két kivételtől eltekintve - minden iparág le tudjon tele­pülni. Tény, a tárgyalások és a tényleges lépések nem men­nek egyik napról a másikra - a köztes időszakot pedig ne­héz elfogadtatni az emberek­kel -, a kutatásokhoz egy-két évre, a program felfutásához öt-tíz évre lesz szükség. Tíz éve húzódik az engedélyezés Kalmár István egymilliárd eu­­róra becsülte az iparág meg­teremtésének költségét, amihez még infrastrukturális költségek is járulnak. A ku­tatási koncesszióval rendel­kező kft. 2011-ben Nagymá­­nyokon kezdett külszíni fej­téssel szenet termelni. Több mint kétezer tonna fekete­szenet termeltek ki, de en­nek az ajkai alumíniumgyár­tás leállása miatt nem volt piaca. A nagymányoki külfej­­téses szénmező környezetvé­delmi engedélyezési eljárá­sa 10 éve húzódik, mert egy környezetvédelmi egyesü­let bíróságon támadta meg a zöldhatóság döntését. A má­zai mélybánya környezet­­védelmi eljárása folyamat­ban van. Munkaügyi ellenőrzést tartottak TOLNA MEGYE A munkabérrel kapcsolatos szabályok betar­tását ellenőrizte az elmúlt két hónapban a Tolna Megyei Kor­mányhivatal Foglalkoztatási Főosztálya és Munkaügyi El­lenőrzési Osztálya. A vizsgá­latok során 39 munkáltatónál- főként a kereskedelem és a vendéglátás, valamint az épí­tőipar, a vagyonvédelem, a me­zőgazdaság és az úgynevezett egyéb ágazat területén -, 73 munkavállalót bevonva végez­ték el a célellenőrzést. A Tolna Megyei Kormány­­hivatal sajtóközleményéből ki­derül, hogy a feltárt jogsérté­sek között a leggyakoribb a munkaidő-beosztás készítésé­re, közlésére vonatkozó jogsza­bályi rendelkezés megsértése volt: a hatóság 11 esetben intéz­kedett 24 munkavállalót érin­tően. A bejelentés elmulasztá­sa jellemzően az egyszerűsített foglalkoztatás során fordult elő, 16 munkavállaló esetében tapasztaltak ilyen jellegű sza­bálytalanságot. A jogsértés jellemzően csak az ellenőrzés Tizenegy esetben, 24 munkavállaló ügyében intézkedtek napjára vonatkozott, és a mun­káltatók gyakran már az ellen­őrzés alatt eleget tettek kötele­zettségüknek. Hat munkavál­laló esetében ezért volt szük­ség intézkedésre, mert a mun­káltatók hiányosan vezették a munkaidő-nyilvántartást. . A kormányhivatal ennek kap­csán arra figyelmeztet, hogy a nyilvántartási kötelezettség a munkáltató feladata, s egyben felelőssége, nem pedig a mun­kavállalóé. Gyakori jogsértés a munkaviszony késedelmes be­jelentése is, az ellenőrzés so­rán három intézkedés történt hét embert érintően. A felügyelők viszonylag ke­vés esetben - öt munkavállaló- tártak fel a munkabérre vo­natkozó jogszabályi rendelke­zések megsértését. Ezek a bér­pótlék fizetésének elmulasztá­sát jelentették. Munkaszerző­dés nélkül két munkavállalót foglalkoztattak. A munkaidő­vel kapcsolatos jogsértések kö­zött előfordult a napi munka­idő mértékére vonatkozó jog­szabályi rendelkezés megsér­tése. H. E. Pakson leltek barátokra, itt tették le az állampolgári esküt is Mindig tett a magyarságért PAKS-KÉZDIVÁSÁRHELY Amió­ta tudatára ébredt, azóta igyek­szik tenni a magyarság megma­radásáért dr. Kelemen András. Sokáig azt gondolta, mégsem fo­lyamodik a magyar állampol­gárságért, mert annyira bántot­ta a 2005-ös népszavazás ered­ménye. Abban, hogy vélemé­nye megváltozott, Paksnak, a Nemzetközi Gasztroblues Fesz­tiválnak élén Gárdái Györggyel és a népszavazás évfordulójára szervezett lemezbemutatóknak van szerepe. Dr. Kelemen And­rás barátokra lelt, szoros kap­csolatokra tett szert, ezért is ra­gaszkodott ahhoz, hogy az es­kütétel Pakson legyen. A nőgyó­gyász főorvos, aki a kézdivásár­helyi kórház vezetője és a város tanácsnoka szombaton felesége, Kelemen Dóra Janka és lánya, Kelemen Andrea társaságában vehette át Süli Jánostól a ma­gyar állampolgárságot igazoló dokumentumot. Hálás szívvel köszönte meg az ünnepséget.- Kétszeres megtiszteltetés ért ma. Egyik, hogy megkap­tuk a magyar állampolgárságot, a másik az, hogy éppen Pakson. Ez külön óhajunk volt - mondta. Süli János pedig azt hangsúlyoz­ta, örül, hogy ilyen barátokra lel­tek, és ilyen állampolgárokkal szaporították a hazát. Az ünnep­ség végén Teli Edit és Kovács Gá­bor örvendeztette meg műsorral az egybe gyűlteket. Vida T. Kelemenék szerint megnyugvás hivatalosan is magyarnak lenni Verőcén remekeltek a vályis tanulók TAMÁSI A verőcei Csatto­­gó-völgyben rendezték meg a vendéglátóipari szakképző in­tézmények XIV. Kárpát-me­dencei, szabadtéri Tóth Jutka Emlékversenyét április végén. A Vályi Péter Szakképző Isko­lát Haszonics Bernadett (11. C), Hamrich Rebeka (10. D), Sző­ke Tamás (9. D) és Gábor Adri­án (9. D) szakács tanulók kép­viselték, felkészítő tanáruk Ja­kab Jánosné volt. Összesen 22 iskola csapata mérte össze tu­dását, a vályis tanulók két ka­tegóriában indultak: sült ételek és bográcsos ételek kategóriá­ban. Nem volt egyszerű dolguk, az ételsorokat megadott nyers­anyagkosárból kellett összeállí­tani a nyersanyagok 90 százalé­kos felhasználásával, emellett rengeteg mindenre kellett oda figyelniük. A tagoknak főzés közben meglepetés feladatot is végre kellett hajtaniuk: egy ta­nulónak megadott nyersanya­gokból kellett összeállítania és elkészítenie egy fantáziaételt, amit a csapattagoknak kellett elfogyasztaniuk: sós tésztafánk készült lila hagymás sült bur­gonyával. A másik meglepetés feladat egy tojással kapcsolatos tesztláp kitöltése volt. Nehezí­tett feladványként a két ételsor­hoz három meglepetés nyers­anyagot kaptak kézhez a tanu­lók, amiből kettőt kötelező volt beépíteni az ételsorba. B. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom