Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-25 / 121. szám

2016. MÁJUS 25., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP g K0ZJEC Az állami földárverések idén is folytatódtak, egy-egy területre a megyében nagy volt az érdeklődés (tavalyi felvétel) Megnevezés 2005 2007 2011 2013 2016 Szántó 19.000 25.000 45.000 70-100.000 70-100.000 Gyep 5500 8000 20.000 30.000 35.000 Szőlő 30.000 35.000 60.000 70.000 80-90.000 Gyümölcsős20.000 25.000 45.000 60.000 70.000 Erdő 5000 10.000 20.000 25.000 25.000 FORRÁS: TN-GYUJTÉS- Tolna megyében aranykoro­nánként 15-20 ezer forinttól in­dul az ár, a felső határ a csilla­gos ég - mondta Varga András. Ez hektárra vetítve 500 ezer­től általában 1-1,8 millió forin­tig terjed. Az Európai Unión be­lül a holland földár az egyik leg­magasabb, itt egy hektárért kb. 14 millió forintnak megfelelő eu­rót kémek. A termőföld magas árába azt is bekalkulálják min­denhol a világon, hogy a föld olyan érték, mely biztos megél­hetést ad a gazdálkodónak, ha azt hozzáértéssel csinálja. Rá­adásul minden országban egy adott mennyiség van belőle és ezt nem lehet növelni, csak tu­lajdonost cserélhet. Tolna megyében egy hektár jó minőségű szántóföldért 1-1,8 millió forintot fizetnek. A ma­gas összegek ellenére is nagy a kereslet a szántóra, ahogy országszerte is. Újra a föld az egyik legjobb befektetési for­ma, és megélhetést is biztosít. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Tavaly a zártkerti ingatlanok 7-10 százaléka cse­rélt gazdát, a termőföldeknél vi­szont 30 ezer hektár körüli volt az adásvétel. A földmérők ta­pasztalatai szerint egyrészt be­fektetési céllal, másrészt műve­lési céllal vásárolnak az embe­rek. A legnagyobb kereslet a ter­mőföld iránt van, illetve az állat­tartók körében népszerű még a legelő. Erdőt jellemzően csak az vásárol, aki azt tarra vághatja, hogy a haszna egyből be is jöj­jön. A szakemberek a következő hónapokban is a hazai földárak mérsékelt növekedésére számí­tanak. Ezért ma a földvásárlás számít az egyik legbiztonságo­sabb és legkockázatmentesebb befektetési lehetőségnek.- Az arany mellett a másik kincs a termőföld - mondta a kölesdi Varga András, a gabona­­termelők megyei választmányá­nak elnöke. - A föld nem inflá­lódik, aki tisztességesen termel, annak a megélhetést, a gyara­podást is jelenti - tette hozzá. Ugyanakkor az árát gyakran spekuláció is alakítja. Hazánk­ban is jellemző, hogy egy-egy területet pénzügyi befektetők - strómanokon keresztül - vásá­rolnak meg, felverve így a kör­nyékbeli árakat. Bérleti díj Az ország különböző vidéke­in eltérő a helyzet. A legna­gyobb árnövekedésre az el­múlt két évben Tolna megyé­ben és a Del-Alföldön került sor, ahol a drágulás megköze­lítette a 25 százalékot. A je­lenlegi hektáronkénti hazai átlagár 800 000-1 millió fo­rintra tehető, ami csak egy­­harmadát-egyötödét teszi ki az uniós árszintnek. Az ár­megállapításnál a területi el­helyezkedés, a művelési ág, a mezőgazdasági érték, a te­rületi méret, a tulajdonosi vi­szony, a támogathatóság és a természetbeni állapot számít a legfontosabb szempontnak. A földvásárlásokat egyébként 4 százalékos illeték terheli, de a bérleti díjak - legalább öt évre szóló szerződések esetén - adómentesek. Nagy a kereslet Tolna megyében Dombóvár, Ta­mási, Tolna, Bonyhád, Felsőná­­na, Bátaszék és Szekszárd kör­nyékén a kínálatnál nagyobb a kereslet szántóra és ültetvény­re. A rét, legelő kevésbé ka­pós. Szekszárd térségében ma­gasabb a bérleti díj is, jelen­leg 70-100 ezer forint körül van hektáronként. Ugyanakkor vannak térségek, ahol kisebb aranykoronásak a termőterüle­tek, mint például Paks, Német­kér, Sárszentlőrinc, Nagydo­­rog vagy Györköny határában. Itt a gazdálkodónak be kell ér­nie azzal, hogy még ideális kö­rülmények között is kevesebb lesz a termés hektáronként, mint Dombóvár vagy Szek­szárd körzetében. A földbérleti díj is ehhez igazodik, itt hektá­ronként a 40-70 ezer forint is szép összegnek számít. Földárverések A múlt évben meghirdetett, majd idén tavasszal folytató­dott állami földek árverése si­keresen zajlottak Tolna me­gyében. A múlt év végéig ösz­­szesen 229 darab földrész­let, mintegy 5 ezer 889,6825 hektár került meghirdetés­re, melynek 86,7 százaléka, 5 ezer 109,0846 hektár került értékesítésre, mindösszesen 10.926.300.000 forint érték­ben, a megyei kormányhiva­tal adatai szerint. Országos vi­szonylatban Tolna megye az értékesítések tekintetében az elsők között szerepel. A meg­hirdetett legnagyobb terület 222,921 hektáros volt és ez a terület kelt el a legmagasabb áron is 616 millió 750.000 fo­rint értékben. A legmagasabb ár: egy hektárra vetítve 5 mil­lió forintot fizetett a vásárló. Megúsztak a jeget, távolodik a ciklon TOLNA MEGYE Kedden éjszaka érte el megyénket az a ciklon, mely pár fokos lehűlést és némi esőt hozott. A délről érkező vi­harfelhőkből szerencsére csak jelentéktelen mennyiségű jég­eső hullott. Bereczki Károly, a Nefela Jégeső-elhárítási Egye­sülés meteorológusa elmondta, Tolna megye nyugati felében borsószem nagyságú jégsze­mek estek, de sok esővel, így ez jelentős kárt nem okozott. A pécsi Hármas-hegy radarjai már hétfőn, késő délutántól kö­vették a viharfelhők mozgását, és közel nyolc órán keresztül működtették a párologtatókat. Szekszárdon 7, míg Bátaszéken 3 milliméternyi csapadék hul­lott. Eközben Zala és Pest me­gyében szakadt le az ég. Be­reczki Károly elmondta, ked­den délután a radarokon úgy látták, Tolna megye felé tart a vihar, így ismét bekapcsolták a párologtatókat, majd 2,5 óra után leállították őket, a vihar­felhők észak felé távolodtak. A meteorológus elmondta, májusban és júniusban gyak­rabban fordul elő vihar, mint a nyár többi hónapjában, július­ban viszont nagyobb károkat tud okozni egy-egy hidegfront betörés. A következő napokban egyre inkább kelet felé távolo­dik a felettünk lévő ciklon, így csak elszórtan lesz eső, és me­legszik az idő. M. I. GYERMEKNAP FWirrTTh 17 Május 26-27-én «'Mii SZAMOS SUPINÁLT SZANDÁLOK SZAMOS ZÁRT CIPŐK WÍwT SZAMOS FORMATALPA^jW] SZANDÁLOK TISZA ClPŐBOLlSg A MAGYAR CIPÓK BOLTJAI ív Szekszárd, Rákóczi u. 13. Tel.: 74/510-134 V Nyitva: H-P 9-17 Szombat: 8-12 óráicpHBllV info@uniotisza.hu HIRDETÉS 96.3 MHz 20 éve a mindennapok ritmusa! www.fortunaradio.hu facebook' adás sms. 20/9411-001 telefon 75/411-111 I love tehén Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu Elmentek a tehenek a fővárosba demonstrálni, ilyen és eh­hez hasonló kommentek jelentek meg tegnap és ma a tejter­melők kétségbeesett próbálkozásáról a különböző média fe­lületeken. Az egyik portál arról számolt be, hogy Budapesten, a Kossuth tér környékén komoly csődület támadt, mert a városiak­nak nagyon tetszettek a tehenek, sokan a gyerekeiket is vitték, hadd lásson a kis srác egy igazi, élő állatot, ne csak a csoki rek­lámjából ismerje. A beszámolók szerint körülbelül olyan lehetett a hangulat hétfőn Pesten, mint a spanyol városban, Plamploná­ban, bikafuttatás idején. Min­denki nagyon izgatott volt, és mindenkinek nagyon tetszett a látvány. Megjelent egy fotó is a neten, melyen egy lelkes orosz turis­ta látható, amint a tej árának emelésért harcoló gazdák menete előtt pózol félmeztelenül. Ar­ról, hogy kicsodák az érintettek akik vonulgatnak táblákkal a ke­zükben, és miért szépségverseny-nyertes borjakkal sétáltak a fő­város közepén, arra valójában senki - legalábbis az ott bámészko­dók közül senki - nem volt kíváncsi. A tegnapi demonstráció egy témában tényleg áttörést hozott, írta az egyik napilap a cikkhez kapcsolódó kommentekre hivatkozva: egyre többen szeretnének „I love tehén” feliratos pólót szerezni. Hát körülbelül ennyit értettek meg a városiak a tejtermelők sze­rencsétlen helyzetéből. Elnézést kérek, ha megbántottam volna azokat, akik nem így gondolják, de sajnos úgy látom, ők vannak kevesebben. Hogy mi kellene ahhoz, hogy ehhez a réteghez is el­jusson az állattartók problémája? Erre az egyik táblán lévő üze­net a. válasz: Ha nem lesz magyar tej, a külföldi majd téged fej. Érzelmekben gazdag rajzok Ha nem lesz ma­gyar tej, a külföldi majd téged fej. SZEKSZÁRD Kiváló alkotások születtek a 46. Tolna megyei Gyermekrajz Pályázaton, me­lyet minden évben a gyermek­nap előtti héten rendeznek meg, mondta Kovács Ferenc festőmű­vész-tanár, a zsűri elnöke. Kie­melkedően szerepelt sok álta­lános iskola - szekszárdi, bá­­taszéki, bonyhádi és szedre­­si - több diákja is. Közel húsz iskolából érkeztek a rajzok, té­ma megkötés nem volt, de a ma­gyar mesék egy-egy szereplőjét örökítette meg a legtöbb alsóta­gozatos diák. Kovács Ferenc el­mondta, egy tanuló maximum két rajzzal nevezhetett. A ki­sebb diákok témáikban inkább vonzódtak a mesékhez, míg a nagyobbak a modernebb tar­talmakat választottak. Összes­ségében érzelmekben gazdag, ugyanakkor bájos, üde, játékos és nagyon őszinte munkák szü­lettek. A gyerekek még - jó taná­ri irányításnak köszönhetően - jól kezelik az alkotói szabadsá­got, bátran eltérnek a valóság­tól, például a számukra kedves szereplőt nagyobbra vagy szí­nesebbre rajzolják. Meg van a gyermekrajzoknak az a külön­legességük, ami csak rájuk jel­lemző, mondta a zsűri elnöke. Volt három osztály a nevezők közül, ahol minden tanulót ki­emelkedőnek találtak: a szek­szárdi Babits iskola 1/a osztá­lya, a Dienes iskola első osztá­lya, illetve a Baka iskola 3/a di­ákjai. Emellett 71 tanuló kapott díjat, és ketten a zsűri elnöké­nek különdíját: Varga Panna 3. osztályos tanuló, a Baka isko­la diákja, illetve Gáspár Anna Kincső a bátaszéki általános is­kola 5. osztályos tanulója. Kovács Ferenc a kiállítás meg­nyitóján elmondta, szíve szerint a legtöbb gyereknek díjat adott volna, hiszen csodaszép rajzo­kat küldtek be a bonyhádi isko­lások is, akik között nem egy, nemzetközi és országos rajzver­senyen díjat nyert már. A rajzokat június 12-ig lehet megtekinteni Szekszárdon, a Babits Mihály Kulturális Köz­pont márványtermében. M. l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom