Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-03 / 103. szám
2016. MÁJUS 3., KEDD BELFÖLD 7 Az EU-pályázatoknál 1500 milliárd forint is elfolyhatott Matolcsy döntött az alapítványi pénzekről BUDAPEST Legalább egy alapítvány esetében Matolcsy György, a jegybank elnöke döntött arról, hogy a szervezet mibe fektesse azt a több tízmilliárd forint közpénzt, amit a nemzeti banktól kapott. Ez derült ki azokból az iratokból, amelyeket az MSZP perelt ki, és tegnap tett közzé. Tóth Bertalan, a szocialisták frakcióvezető-helyettese szerint a Pallas Athéné Domus Animae Alapítványnál (PADA) Matolcsy György kuratóriumi elnökként személyesen döntött befektetési kérdésekről. Ez ellentmond áz elnök korábbi kijelentésének, Matolcsy ugyanis azt mondta: nem mond le több jegybanki alapítvány botrányos költekezése miatt - óriási pénzek tanulmányutakra, könyvkiadásra -, mivel a szervezetek a döntéseiket tőle függetlenül hozták. A PADA 46,5 milliárd forint értékben vásárolt állampapírokat és csaknem négymilliárdért helyezett el bankbetéteket. Matolcsyt az ügy miatt a baloldali ellenzéki pártok lemondásra szólították fel, tegnap pedig már a Jobbik is azt képviselte, hogy mennie kell. MW Nettó 3700 forinttal nőne a minimálbér BUDAPEST Jövőre várhatóan 5 százalékkal, vagyis nettó 3700 forinttal nő a minimálbér. A Népszabadság szerint ezt olvasták ki a költségvetés tervezetéből a szakszervezetek, amelyek az szja-ból befolyó költségvetési bevétel növekedéséből számolták ki az emelés mértékét. Az érdekképviseletek ezt elfogadhatatlannak tartják, hiszen tavaly júniusban is az történt, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter előre bemondta az 5,5 százalékos emelést. Ezért attól tartanak, értelmét veszíti a szociális partnerek közötti érdekegyeztetési folyamat. A szakszervezetek egyébként azt szeretnék, hogy a minimálbér 2018-ra elérje a létminimumot, ami jelenleg 88 ezer forint, míg a legkisebb keresetből idén csak 73 ezer forintot kapnak kézhez a dolgozók. MW Minden körülményt figyelembe véve nettó befizető volt Magyarország az előző fejlesztési ciklusban - hangoztatta tegnap Lázár János a parlamenti politikai vitanapon. A tárcavezető szerint Brüsszel bürokratikusán akadályozza a kifizetéseket. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu BUDAPEST „Nem jó társadalompolitikai célokat szolgálva, nem az ország érdeke szerint dőlt el a 2007 és 2013 közötti, mintegy 9223 milliárd forintnyi EU- forrás felhasználása” - jelentette ki tegnap a Miniszterelnökség vezetője a 2007 és 2013 közötti kohéziós források felhasználásáról szóló parlamenti vitanapon. Lázár János megdöbbentőnek nevezte, hogy az összeg mintegy 90 százaléka került állami vagy önkormányzati intézményekhez, most a források 60 százalékát a kkv-k erősítésére fordítja a jelenlegi kabinet. A tárcavezető szerint rendkívül nagy bürokráciát fenntartva, nem világos céllal írták ki a pályázatokat fenntarthatatlan beruházásokra, amelyek nem szolgálták a versenyképességet. A korrupció melegágyának nevezte azt a bürokráciát, amely a források 45 százalékát is (jelenleg 12 százalékot) elkölthette a pályázatok lebonyolítására, erre 1500 milliárd is kifolyhatott. „Nem tudható még, lesz-e újabb kohéziós támogatás, ezért 2020-ra az ország gazdaságát önjáróvá kell tenni, ennek érdekében szerepel a jövő évi büdzsében 1000 milliárd forintnyi hazai fejlesztési forrás” - mondta. A fejlesztési források a hazai kkv-ket szolgálják majd, abból a 100 legnagyobb magyar vállalat nem részesülhet. „Az EU-forrás nem ajándék az ország számára, ez a magyarok pénze, nem az EU-é” - mondta Lázár, aki szerint minden tényezőt figyelembe véve Magyarország nettó befizetője volt az előző ciklusnak. Nyilvántartást vezetne arról is, milyen gazdasági előnyökről mondott le az ország az unióba lépéssel, amelyért cserébe kohéziós forrásokhoz jutott. Utóbbit ezért a közvélekedésnél jóval kevesebbnek ítélte. Szerinte forrásvédelem folyik az unióban, az Európai Bizottság szándékosan állít bürokratikus akadályokat a kifizetések elé. MSZPEU-pénzből nem jöttek létre tudásközpontok, nem javult a versenyképesség, a régiók közötti különbség - mondta Harangozó Gábor. A párt vezérszónoka szerint a hátrányos helyzetű térségek legfeljebb egy kicsit szépültek, de nem zárkóztak fel. Lakóházak energetikai felújítására, helyi kiserőművekre nem hirdettek forrásokat. Harangozó a korrupció melegágyaként hivatkozott az EU-s pénzekre. JOBBIK A szocialista-szabaddemokrata kormányok a foglalkoztatás bővítését, a gazdasági növekedést tűzték ki célul, ehelyett egy közvetlen politikai befolyás alatt álló intézményrendszert hoztak létre - mondta Bana Tibor. A honatya szerint sokszor a gazdasági racionalitástól és a tényleges fejlesztési igényektől független, értelmetlen beruházások valósultak meg. „A Fidesz 2010 előtt azt ígérte, megszünteti a visszásságokat, véget vet a politikai alapú pénzosztásnak és lépéseket tesz a korrupció ellen, de ezeket az ígéreteket nem tartották be, az értelmetlen projektek a kormányváltás után tovább folytatódnak” - hangoztatta. LMP A támogatások fenntarthatósági szempontból semmit sem lendítettek a gazdaságon, nem bizonyítható a foglalkoztatásnövelő hatás - hangsúlyozta Schmuck Erzsébet. A párt vezérszónoka szerint a fejlesztési források kétharmada nem magyar kkv-knál landolt, hanem külföldi multinacionális cégekhez került, a közpénzek végső soron egy szűk, többnyire tehetős kört kedvezményeznek. HÍREK Kutatásra 1200 milliárd jut majd BUDAPEST A kormány 2020- ig 1200 milliárd forintot szán k+f-re - jelentette be Orbán Viktor az MTA 187. közgyűlésén. A kormányfő elmondta, ez a támogatás a GDP 1,8 százaléka, ami megközelíti az EU 1,9 százalékos átlagát. Kiemelt feladat a kutatóhálózatfejlesztése - mondta Lovász László, az MTA elnöke. Hamarosan felépül a Humán Tudományok Kutatóháza, folytatódik a Kísérleti Orvostudományi Intézet új épületének létrehozása. MW Megjött az első migránscsoport KORMENDSZEGED Megérkezett a migránsok első csoportja a körmendi ideiglenes befogadó táborba, egy autóbusz 30-40 embert hozott a bicskei befogadóközpontból. A múlt héten a Szegedi Törvényszék 30 ítéletet hozott határzár tiltott átlépése miatt, zömében afgánok és pakisztániak ellen, kiutasítottak őket. MW Vasárnapi munkáról csak ősszel BUDAPEST Szeptemberben nyílik lehetőség a vasárnapi munkavégzés szabályozására - közölte Kosa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, miután az érdekvédő KDFSZ képviselőivel tárgyalt. Az érdekvédő a feltételek javítását 27 ezer aláírással is nyomatékosította; de Kosa jelezte: csak azután tudnak hozzányúlni a szabályozáshoz, ha az Alkotmánybíróság kimondja az MSZP-s népszavazás okafogyottságát, vagy ha elállnak az aláírásgyűjtéstől. MTI Fónagy tárgyal, a taxisok tüntetnek BUDAPEST A taxizás szabályozásával a kormány kifejezetten a jogellenes tevékenységet akadályozza, és továbbra is ösztönzi az innovációs megoldásokat - mondta Fónagy János államtitkár a 16 taxis szervezettel tartott egyeztetés után. A taxisok felvetették, a rendőrség, a NAV, a közlekedési hatóság tevékenysége nincs összehangolva. Szóvá tették a fix díjazás korlátáit is. Ma délután korlátozzák a forgalmat Budapesten a taxisok, lezárják az Andrássy és a Bajcsy-Zsilinszky utat, több híd sem lesz járható - közölte a BRFK. MW Számvevők: eladósodást generált az önerő előteremtése Az EU-források lekötésének hatékonysága fokozatosan javult, de jellemző volt a koncentrált stratégiai tervezés hiánya, a források kifizetésének elhúzódása - áll az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzésében a 2007- 2013 közötti forrásokról. Az ÁSZ szerint a pénzek nehezen és lassan jutottak el a kedvezményezettekhez, ami negatívan befolyásolta az eredményességet. A pályázati lehetőségeket nem úgy dolgozták ki, hogy a munkahelyteremtést és a gazdaság felpörgetését el lehessen érni. A szükséges önerő előteremtése eladósodást generált, főként az önkormányzatnak. Egyes projektekre 3-4 év alatt sem sikerült támogatási szerződést kötni, az ÁSZ szerint 2004 és 2010 között a támogatási rendszer széttagolt és nehezen átlátható volt, a támogatási programok céljait, forrásait és intézményrendszerét nem hangolták össze. Terrorcselekményekkel vádolják a bűnszervezetet Húsz év Budaházyra? BUDAPEST Majdnem húszéves fegyházbüntetést indítványozott Budaházy Györgyre és társára az ügyész a terrorcselekmények vádjával folyó büntetőperben a Fővárosi Törvényszéken hétfőn. Tucatnyi társukra 10-15 év körüli fegyházat kezdeményeztek. Budaházy 2007 elején egy több személyből álló - Hunnia Mozgalomnak nevezett - csoportot hozott létre, hogy országgyűlési képviselők elleni támadásokkal - őket megfélemlítve - befolyásolják a parlamenti döntéseket, megakadályozzák a több-biztosítós modell bevezetését. Az ügyészség szerint a cselekményeket Katonai Parancsnokság néven Budaházy utasítására, együttműködés keretében, szervezetten valósították meg. A vádbeszéd alapján 2007- 2008-ban az akkor kormánypárti MSZP és SZDSZ pártirodái, több képviselő, illetve miniszter (Hiller István, Kóka János) otthona ellen elkövetett tucatnyi Molotov-koktélos támadás, robbantás terrorcselekményt megvalósító rongálásnak minősül, célja állami szervek, a kormánytöbbség kényszerítése volt. A Vörös Csepel, a Broadway Jegyiroda és melegbárok elleni támadások a lakosság egyes csoportjainak megfélemlítését célozták. Az egyik felgyújtott melegbárban voltak vendégek, így aljas indokból, különös kegyetlenséggel, több emberen elkövetett emberölés kísérletével valósult meg a vádhatóság szerint a terrorcselekmény. Az egyetlen személyi sérüléssel járó cselekmény Csintalan Sándor korábbi MSZP politikus bántalmazása volt. Budaházyt ebben mint aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettével is vádolják. A védőbeszédek három hét múlva kezdődnek, az elsőfokú ítéletet várhatóan nyáron hirdeti ki a Fővárosi Törvényszék Budaházy és társai terrorcselekmény vádjával folyó büntetőperében. MW BUDAPEST Felavatták az Isonzó Expressz új, Doberdó nevű kocsiját a budapesti Vasúttörténeti Parkban. A vonat július 17. és 21. között új útvonalon, a Semmering-hágón keresztül körutazásra indul az első világháború centenáriuma alkalmából az isonzói, doberdói emlékhelyekre. Csak az olaszországi temetőkben mintegy kétszázezer magyar katona nyugszik. A kocsit felavató Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke felidézte, száz éve, az ötödik isonzói csatában 6300 olasz és 4100 magyar katona halt hősi halált. „Minden nemzedéknek vissza kell hódítania a múltat” - közölte. Fotó: MTI
