Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)
2016-05-12 / 111. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 12., CSÜTÖRTÖK Próbariasztást láttak az ovisok SZEKSZÁRDÁ Szekszárdi Hivatásos Tűzoltó-parancsnokságon jártak a sióagárdi óvodások szerdán. Acsádi Gábor főtörzsőrmester és Czövek Szabolcs törzsőrmester vezette végig a laktanyán őket, megmutatták nekik a tűzoltóautókat, a felszereléseket, és a gyerekek egy próbariasztásnak is szemtanúi lehettek. A tűzoltó emlékhelyen is jártak, ahol többek között régi eszközöket, egyenruhákat láthattak. H. E. Megáldják a decsi Pietá-szobrot DECS Pünkösd vasárnapján, a 9.45-kor kezdődő misén áldják meg a katolikus templom felújított Pieta szobrát - tájékoztatta lapunkat Kocsis László diakónus. Az alkotást 1943-ban Frech Antal állíttatta, mivel megfogadta, hogy ha a fia hazatér a háborúból, így ad hálát. A történet tragikuma, hogy a fiú ugyan hazatért, de egy hónappal később a kecskeméti kórházban elhunyt. Most Frech Antal unokája, Fehérvári Etelka és férje, Vén Ferenc restauráltatta a szobrot. Az egykori decsi tanyavilágból származó szállásiakat - Frech Antal ott élt - is várják a misére, amelyet követően szeretetvendégséget tartanak a faluházban. H. É. Háziorvosra vár a 13. körzet SZEKSZÁRD Április 1-én megszűnt a szekszárdi 13. számú felnőtt háziorvosi körzetre kötött önkormányzati feladat-ellátási szerződés. Ebbe a körzetbe - a rendelő a Vörösmarty utca 5. alatt van - keres új háziorvost a város, vállalkozási formában. A körzet ellátását addig helyettesítéssel oldják meg, és bíznak abban, hogy a júniusi határidőig lesz új jelentkező a feladat ellátására. V. M. Nyolcszáz bűncselekményt követtek el egy ügyben Nyugodt a kisváros Egy ügy miatt ugrott meg a bűncselekmények száma a megyeszékhelyen 2014- ben. A közgyűlés 4,5-re értékelte a rendőrség munkáját az 5-ös skálán. Ihárosi Ibolya SZEKSZÁRD Ez Magyarország öt legveszélyesebb városa? címmel jelent meg egy röpke írás az ezer lakosra jutó bűncselekmények számáról a világhálón, amely aztán az egyik közösségi portálon is terjedt. A címben még ott a kérdőjel, de a szöveg szerint: „Egy 2014-es statisztika kimutatása lerántja a leplet a hazai legbűnösebb vidéki városokról. Légy felkészült, ha ezekre a helyekre látogatsz!” Ezek után tízes listát közölnek arról, hogy a felsorolt városokban hány bűncselekmény jut ezer lakosra. A listán a harmadik helyen szerepel Szekszárd a következő megjegyzéssel: „Nem sokkal csúszott le a második helyről Szekszárd, ahol a lakosság száma 33 311, és az 1000 főre jutó bűncselekmények száma 2014-ben 29,66 volt.” Dr. Pilisi Gábor rendőr ezredest, a Szekszárdi Rendőrkapitányság vezetőjét kérdeztük, mi van a számok mögött. Mint elmondta, 2016-ban nem érdemes a 2013-2014-es adatokra hivatkozni, ez esetben meg végképp nem, ugyanis 2014-ben zárták le azt a nyomozást, amely 811 rendbeli bűncselekményt foglal magába. Abban az évben majdnem kétszeresére ugrott a bűncselekmények száma. Ráadásul ezt a bűncselekmény-sorozatot még korábban, 2008 és 2012 között követték el, tehát nem egy, hanem több mint négy év alatt. A kérdésre, hogy mennyire veszélyes város Szekszárd, dr. Pilisi Gábor kijelentette, ha valamitől tartaniuk kell a lakóknak vagy a turistáknak, az nem az ebben a 800 ügyben szereplő csalás, sikkasztás vagy éppen az intellektuális okirathamitás. Nem ezek befolyásolják a lakosság szubjektív biztonságérzetét, hanem a garázdaság, a testi sértés, a vagyon elleni bűncselekmények, melyek közé a lopás és betörés tartozik. Ha utóbbi bűncselekmények száma lenne egyszer csak nyolcszázzal több, az okot adna az aggodalomra. A múlt évről Tovább csökkent tavaly a bűncselekmények száma a rendőrkapitányság működési területén, így a megyeszékhelyen is. Rend volt a közterületeken, és ez a tendencia már évekre visszamenően jellemző. A lopások száma a megyeszékhelyen a 2000- res 800 helyett inkább az 500-hoz van közel. Az utóbbi öt évben a rablások száma a felére esett vissza a területen, a felderítés eredményessége pedig e területen a korábbiaknak megfelelően 75, az idén eddig 100 százalékos. Szekszárdon 2010 és 2015 között az alábbiak szerint alakult a rablások száma: 15,10,13,18, 6, 5. Emberölés évek óta nem történt a megyeszékhelyen. Az ezer lakosra eső bűncselekmények számának alakulása a lista élén álló három városban : Város lakosságszám {2612. január l-én) Bűnesetek száma/lOOOfó 2013 2014 Siófok 24.375 78,52 47,26 Miskolc 166.823 35,03 30,79 Szekszárd 33.311 36,14 29,66 A különféle bűncselekmények számának alakulása Szekszárdon Bűncselekmény | 2013 2014 2015 Garázdaság 30 32 28 Lakásbetörés 58 91 92 Testi sértés 34 24 31 Közterületen elkövetett 252 234 220 Összes: 1.096 1.896 1.079 FORRÁS: KSH Van bizalom Bíznak Szekszárdon a rendőrségben. vélekedik a kapitány, hiszen itt egy egyszerű falfirka miatt vagy azért is tesznek az emberek bejelentést, mert megpróbálták befeszíteni az ajtót. Sőt, olyan ügyekben is hozzájuk fordulnak, amelyek nem is a rendőrségre tartoznak. Ezt a gyakorlatot minden találkozás alkalmával igyekeznek is erősíteni az állampolgárokban. A bizalom és az elismerésjele, hogy legutóbb a megyeszékhely közgyűlése a rendőrség munkáját az 5-ös skálán 4,5-re értékelte. Ha sok panasz jutna el a hivatalba vagy a képviselőkhöz a munkájukkal kapcsolatosan. biztosan nem ez lenne az eredmény. Ősszel folytatódik a népszerű sorozat SZEKSZÁRD Záró előadását hallgathatták meg az érdeklődők a Kedvenc témám - honismeret a múzeumban elnevezésű előadás-sorozatnak tegnap délután. A Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum közös szervezésében zajló nagysikerű sorozat folyamán az egyesület tagjai és a muzeológusok tartottak havonta egy előadást az aktuális kutatásaikról, vagy a kedvenc témáikról. Lieszkovszky Larion levéltáros az I. világháború a Tolna megyei katonáiról beszélt, dr. Várady Zoltán levlétárigazgató a XVII.-XVIII. századi Tolna megyei hadseregszervezést mutatta be. Rudolf László családfakutató pedig dr. Hermann Egyed hagyatékával ismertette meg az érdeklődőket. A sorozat keretében tehetséges diákoknak is lehetőségük volt bemutatni történeti-honismeretei munkáikat. A múzeum könyvtártermében tegnap délután dr. Szőts Zoltán PhD a bonyhádi Völgység Múzeum igazgatója tartotta a záró előadást Egy életrajzi kutatómunkáról - László Mihály életútja címmel. László Mihály bölcseleti doktor, országgyűlési képviselő, földrajzi író, gimnáziumi tanár 1849-ben született a bukovinai Istensegítsen. Az első volt, aki sajtó útján felhívta az ország figyelmét a csángóügyre, majd később a kormány kiküldötteként a bukovinai székelyek állapotát tanulmányozta. Dr. Gesztesi Enikő, a honismeretei egyesület elnöke elmondta, folytatódik a közkedvelt sorozat, az újabb szakasz szeptemberben kezdődik, és decemberben fejeződik majd be. Venter M. Dr. Szőts Zoltán PhD Lakossági kezdeményezésre készült a támfal a Kodály Zoltán utcánál A csapadék se okozhat gondot PAKS Tizenhat méter hosszú zsaluköves, vasbetonnal erősített támfal épült lakossági kezdeményezésre a Kodály Zoltán utca és a Kishegyi út találkozásánál. A bruttó 6,5 millió forint értékű beruházást az önkormányzat finanszírozta. Pupp Gábor a polgármesteri hivatal műszaki osztályának munkatársa a hatóságok képviselői részvételével tartott műszaki átadáson azt mondta, a korábbi támfal tönkre ment. Egy többféle szerkezetből álló „támaszték” állt a társasházak szomszédságában, ami előregyártott elemekből, téglafalazatból állt, de a csapadékvíz-elvezetés hiánya problémákat oko-Vasbetonnal erősített, zsaluköves, tizenhat méteres támfal épült zott. Az eredeti tervek szerint január végén tervezték átadni a támfalat, de egy dokumentáción nem szereplő villanyvezeték, illetve az eső okozott csúszást, ezért a határidőt módosították. Ennek lejárta előtt készre jelentette a beruházást a kivitelező, paksi Partner Kft. Pupp Gábor arról is tájékoztatott, hogy korábban az is gondot okozott, hogy a támfal szomszédságában lévő garázsok fala vizesedtek. Ez a mostani beruházással szintén megoldódott, a támfal fölötti terület csapadékvizét öszszegyűjti az elvezető rendszer és a garázs oldalfalát is leszigetelték. Vida T. Az álláskeresők számát lefaragnák DOMBÓVÁR Magas, a márciusi adatok alapján 11 százalékos a munkanélküliség Dombóváron. A városvezetés ezen szeretne javítani, és reményeik szerint mielőbb hét százalék alá szorítani a mutatót. Többek között az április elején indult, a munkaügyi központ támogatásával megvalósuló „Dombóvár dolgozik” elnevezésű közfoglalkoztatási program segíti ezt a célt. Szabó Loránd polgármester elmondta, hogy több mint negyvennégymillió forintot használhatnak fel a programban, és ennek egy részét eszközvásárlásra fordították. Egyebek mellett motoros fűrészt, nagy teljesítményű fűnyírót, motoros sövényvágót, illetve kézi szerszámokat vettek. Ezeket az a 21 ember használja, akik a város és a roma nemzetiségi önkormányzat megállapodása alapján a Dombóvárhoz tartozó 400 hektárnyi természetvédelmi terület gondozását végzik. Ezen kívül 2,2 millió forint áll rendelkezésre egy másik programelemhez, amelyben 14 embernek adnak munkát. Számukra szintén karbantartói eszközöket, például fűnyírót, motoros fűrészt, lombfúvót és több kézi szerszámot vásároltak, a közeljövőben pedig munkaruházattal és védőfelszereléssel szeretnék ellátni a közfoglalkoztatottakat. H. E.
