Tolnai Népújság, 2016. május (27. évfolyam, 102-126. szám)

2016-05-09 / 108. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁJUS 9., HÉTFŐ Egyetért az önkormányzat is a tervezett váltással A kkv-szektor élvezheti a hasznát, hogy olcsóak a hitelek Jobb időket élünk Csömör Attila lett az Év Kistérségi Rendőre TOLNA A tolnai önkormányzat is egyetért a helyi Sztárai Mi­hály Gimnázium fenntartói jo­gának a katolikus egyház szá­mára történő átadásával - dön­tött legutóbbi ülésén a képvise­lő-testület, 2 tartózkodás és 1 nem szavazat mellett. Mint ar­ról korábban beszámoltunk, az érintett szülők túlnyomó több­sége, a tanári kar, az iskola­szék, az intézményi tanács és a diákönkormányzat is támo­gatja a fenntartóváltást. Az egyház nem csak a gim­názium fenntartását, hanem a működtetését is átveszi, amely feladatot jelenleg az önkor­mányzat látja el. A működte­tés átadása után a gimnázi­um épülete a város tulajdoná­ban marad, de a működtetés évi több tízmillió forintos költ­sége nem fogja terhelni az ön­­kormányzat költségvetését. A gimnázium mellett levő városi tulajdonú sportcsarnok (lovar­da) - tornateremként történő - használatáért pedig az önkor­mányzat bérleti díjat is kérhet majd az egyháztól. S. K. Helyi fotó a legjobbak között TOLNA, MÖZS A magyarországi németségről szóló internetes fo­tóversenyt 2008 óta minden év­ben meghirdeti a Magyarorszá­gi Német Kulturális és Informá­ciós Központ. A Blickpunkt - Ké­pek versenye elnevezésű meg­mérettetés 2015-ben a Fény­képezzük le magunkat! mottó­val zajlott. Tavaly több mint há­romszáz fotó érkezett be. A leg­jobb 39 alkotást vándorkiállítá­son mutatják be, amelynek leg­újabb állomása a mözsi művelő­dési ház. E tárlatnak külön je­lentőséget ad a tény, hogy a vá­logatásba bekerült egy helyi fi­atalember, Nádasi Martin által készített fotó is. A kiállítást pén­teken nyitotta meg Koleszár Fe­­rencné, a tolnai német nemzeti­ségi önkormányzat elnöke, köz­reműködött a mözsi német klub énekkara. A kiállított fotók kö­zül kiválasztott tizenkét fény­kép felhasználásával kalendá­rium is készül. A tárlat május 15-ig látható Mözsön. S. K. Nemrégiben Szekszárdra is elért az Erste Bank Hunga­ry Zrt. tavaszi országos kon­ferenciasorozata. Az alkal­mon Jelasity Radován ma­gyarországi elnök-vezérigaz­gatóval beszélgettünk múlt­ról, jelenről és kicsit a jövő­ről is.- 2011-ben nehéz időkben ke­rült a bank élére, nehéz fel­adattal.- Igen. Érdekes volt, hogy miután Szerbiában a jegybank elnökeként sikerült elérni, hogy ott az egész országra ke­vesebb mint egymilliárd sváj­­cifrank-alapú hitel jutott, ad­dig Magyarországon csak az Ersténél négy és félszer több volt. Nekem adatott az a vité­zi feladat, hogy ezt végigcsi­náljam. Ha egyszer az ember rossz vonatra ül, akkor min­den állomás rossz lesz - ezt szerintem a devizaalapú hite­lezés be is bizonyította.- Mennyire sikerült normalizál­­ni a helyzetet?- Büszke vagyok arra, hogy van egy olyan tulajdonosunk, aki az elmúlt években kitar tott bankunk és Magyar­­ország mellett. Annak elle­nére, hogy devizahi­telezésben is elsők voltunk, és nekünk fájtak az elmúlt évek a legjobban, hajlandó volt olyan beruházásokat vég­rehajtani, amelyek előre mutattak. És tette ezt olyan idő­szakban, amikor ko­rábban több nyereséget termelő pénzintézetek nem voltak hajlandó­ak befektetni. Jelen­tős lépés volt a leg­utóbbi időszakban a Citibank lakossági üzletágának meg­vétele, és nagy eredmény volt a szándéknyilatkozat aláírá­sa az állam és az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) részesedéséről, vala­mint a bankadó csökkentésé­ről. A nem fizető hitelek nagy részét időközben vagy elad­tuk, vagy megegyeztünk az adóssal, és biztos vagyok ben­ne, hogy a bedőlt és a fizető hi­telek aránya - amely két év­vel ezelőtt még 25 százalék kö­rül volt - 2016 végéig újra egy számjegyű lesz.- A lakossági bizalmat milyen mértékben sikerült visszanyer­ni?- Ez nem csak rajtunk mú­lik. Természetes, hogy egy ak­kora sokk után, mint a devi­zahitelek és a gazdasági vál­ság volt, idő kell az emberek­nek, mire újra hiteleket akar­nak felvenni. Mára sze­rencsére megváltozott a bankok hozzáállá­sa is. Fontos, hogy az ügyfél alapos tájékoz­tatást kapjon, kérdez- ? hessen, legyen ideje átgondolni az ajánlatokat, akár másik hitelintézetet keressen fel. A hosszú távú elégedettség a cél. A kamatok is historiku­sán alacsony szinten vannak. Mindezek ellenére időbe fog telni, mire az emberek, bízva a jobb időkben, bátrabban fog­nak hitelekért folyamodni.- Jobb idők jönnek?- Azt, hogy mi­kor van jobb idő, az ember akkor tudja, ha egy­szer ez elrom­lik. A számok, a gazdasági növekedés, a fogyasztás nö­vekedése, az inf-I RSTE Névjegy Jelasity Radován Baján született, Hercegszántón, a szülőfalujá­ban fejezte be az általános iskolát, gimnáziumba Budapesten járt. A katonai szolgálat után Belgrádban végezett közgazdasági sza­kon. Mesteri diplomát Chicagóban szerzett. Sokat köszönhet So­mos atyának, aki befogadta az ottani katolikus templomba, ahol két éven keresztül lakott. 1995-ben kezdett el dolgozni a Deutsche Banknál, ahol három és fél évet töltött, majd a McKinsey&Company nevű konzultáns cégnél tevékenykedett. 1998 októberében döntött úgy, hogy Szerbiába megy. 2004-től 2010-ig az ottani jegybank elnö­ke volt. 2011 júniusától vezeti az Erste Bankot Magyarországon. láció csökkenése, a minimál­bér emelkedése azt bizonyítja, hogy most jobb időket élünk, mint pár évvel ezelőtt. Ha meg­nézzük, hogy milyen mérték­ben nőnek a betétek, az állam adóssága is forintban van, az mind jó ok arra, hogy optimis­tábbak legyünk a jövővel kap­csolatban.- Az állami támogató intézke­dések mennyire bizonyultak hatékonynak, például a Ma­gyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja?- A bankszektor is szkepti­kus volt az állami támogatá­sokkal kapcsolatban, és egy kis mosolyt is sikerült az MNB képviselőinek arcára csalni, amikor a bankszövetség ne­vében a támogatás meghosz­­szabbítását kértük. A Növe­kedési Hitelprogram jó időzí­téssel lökést adott a bankok­nak és az adósoknak. Az MNB programjai mellett azonban ott vannak az Exim Bank, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány konstrukciói is, igazi ver­seny van már az állami ol­dalról a vállalkozások tá­mogatása terén. A kkv­­szektor élvezheti annak a hasznát, hogy ilyen ol­csóak a hitelek, és nem is hiszem, hogy a követ­kező években drágábbak lesznek.- Szekszárdon, egy pincé­szetben tartják a rendezvé­nyüket. Zárásként adja ma­gát a kérdés, hogy kedveli-e a borokat?- Mindenképpen. Most a Tak­­ler-pincészetben vagyunk, ta­valy Mészáros úrnál vendéges­kedtünk. A borászok az ügy­feleink között is jelen vannak, és úgy vélem, a borfogyasztás ékes példája annak, hogyan gyarapodik egy ország, hiszen a termelés az életszínvonallal együtt fejlődik. A magyar bo­rok pedig híresek. Gere úr vil­lányi pincészetéhez például úgy jutottunk el, hogy szlovák kollégák mondták, hogy Po­zsonyban kóstolták a borát, és muszáj ellátogatnunk oda. Ter­mészetesen van sok más, szek­szárdi és villányi borász, aki­hez még el kell mennünk. DOMBÓVÁR Csömör Attila rend­őr főtörzsőrmester kapta idén az „Év Kistérségi Rendőre” el­ismerést Dombóváron. A dí­jat Szabó Loránd, Dombóvár polgármestere és Tóth István, Szakcs alpolgármestere adta nemrégiben a rendőrség nap­ja alkalmából. Csömör Attila 2006 januárjától teljesít rend­őri szolgálatot, jelenleg a Dom­bóvári Rendőrkapitányságon, a Rendészeti Osztály Szabály­sértési Előkészítő Csoportjá­nak vezetője. Munkáját min­dig kiemelkedő színvonalon, pontosan és lelkiismeretesen végzi, irányítása alatt a cso­port ismeretlen tetteses felde­rítési mutatója jelentős mér­tékben javult. H. E. Csömör Attila a díjjal Végeztek a vetéssel a gazdák TOLNA MEGYE Befejezték a ta­vaszi vetéseket a gazdálkodók, az agrárkamara adatai szerint, így a megye területén zabból 872 hektárt, zöldborsóból 366, magborsóból 479, tavaszi árpá­ból 1680, kukoricából 87 ezer, napraforgóból 37 ezer, burgo­nyából 52, míg cukorrépából 1335 hektárt vetettek el. Kukoricából lényegesen (20 ezer hektárral) kevesebbet, vetettek mint az elmúlt évek­ben, míg napraforgómagból több került a földbe. A jóval na­gyobb termőterülettel rendel­kező Somogy megyei gazdál­kodók az idén sem napraforgó­ból, sem kukoricából nem ve­tettek annyit, mint a Tolna me­gyei társaik. M. I. Német Néptánc Fesztivál volt a hét végén Bátaszéken Mórágy vitte az aranyat BÁTASZÉK A Mórágyi Német Nemzetiségi Néptáncegyüt­tes kapta a zsűritől a Glöck­ner János-díj arany fokozatát a szombaton rendezett, Glöck­ner Jánosról elnevezett Német Néptánc Fesztiválon. A rendezvényt a Heimat Ici­­ri-piciri csoportja nyitotta meg, ezt követően hét tánccsoport, összesen 135 fellépő mutatta be tudását egy-egy fergeteges műsorral. A zsűri különdíját a bátaszéki Heimat Német Nem­zetiségi Tánccsoport nyerte el, a Glöckner János Alapítvány Tánccsoportja a közönségdíjat kapta, a mórágyiak pedig az elsők lettek a bátaszéki feszti­válon. M. I. Színpadon a győztes Mórgyi Német Nemzetiségi Néptáncegyütes Manea és Decsi Kiss formabontó tárlatnyitója Ilyet még nem láttunk TOLNA Valószínűsíthető, hogy a tolnai MAG-Házban lezajlott péntek esti kiállítás-megnyi­tóhoz foghatót eddig nemigen látott a megye. A május 27-ig megtekinthető tárlat tárgyai Alexandra Manea pasztellkré­ta rajzai, Decsi Kiss János zsák­­vászonos-kenderköteles kom­pozíciói, valamint Alexandra fotói és az általuk ihletett Decsi Kiss-líra voltak. A művek aján­lása pedig formabontó. A két­órás performansz során tánc­cal, zenei betétekkel és bará­tok, ismerősök - rapper, festő­művész, műkereskedő és má­sok - gondolataival igyekeztek közelebb hozni a közönséghez az alkotásokat. S. K. A két alkotó a Kréták és kötelek közt című tárlatuk nyitányán

Next

/
Oldalképek
Tartalom