Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-23 / 95. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 23., SZOMBAT A szekszárdi I. Béla Gimnázi­um Tudósklubjának vendége volt Obádovics J. Gyula profesz- szór, akinek legendás matema­tikakönyvéből generációk ta­nultak. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Obádovics J. Gyu­la professzor csodálatra mél­tó fizikai és szellemi kondíció­ban van, és töretlen lelkesedés­sel dolgozik, kutat, tanít. Szek- szárdon - szó szerint - család­tagként is köszönthették, hi­szen lánya, Zsoldosné Obádo­vics Katalin az I. Béla Gimná­zium tanára.- Szó szerint napsugaras volt az életem, ugyanis március 3-án, amikor születtem, gyö­nyörű, nyarat idéző napsütés volt, olyan szép, hogy a bába kivitt az udvarra, és megmuta­tott a napnak, kérve, hogy ilyen szép napsütéses sorsom legyen - meséli magáról Obádovics ]. Gyula. A bába kérése meghall­gatásra talált, mert sok kaland, számos kitérő, és olykor szin­te kilátástalannak látszó hely­zet és szituáció ellenére teljes, boldog és sikeres életutat tud­hat maga mögött. Obádovics József Gyula ter­mészettudományi, műszaki doktor, a matematika tudomá­nyok kandidátusa. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem volt tanszékvezetője, a Scolar Ki­adó társ alapítója. Harminchá­rom könyv, 30 egyetemi jegy­zet, 58 tudományos publikáció szerzője. A magyar számítás­technika-oktatás egyik meg­teremtője. Országszerte is­farozata indította es a nagyivu eletutat Obadovics professzor (középén ül) Csilla lánya - aki a Soproni Egyetem címzetes I egyetemi tanára - családjának körében mert fogalommá vált összefog­laló és gyakorló kézikönyv jel­legű, nemzedékek által hasz­nált és rengeteg kiadást meg­ért, Matematika című, közép­es felsőfokú ismereteket tár­gyaló matematika-tankönyvé­ről, amelyet csak „az Obádo­vics” néven emlegetnek. Fik­ciós műveket is alkot, Sámán Simon álnéven - írja róla a wi- kipédia. Egyetemi tanulmányait rendkívüli hallgatóként kezd­te 1945-ben, a Pázmány Péter Tudományegyetemen. Olyan kiváló professzorok óráit hall­gatta, mint például Fejér Li- pót, Kerékjártó Béla, Szász Pál, Túrán Pál, Fejes Tóth László, Rényi Alfréd. Itt szer­zett 1950-ben matematika-fi­zika szakos tanári diplomát. Szaktárgyai mellett - érdek­lődési körének megfelelően - filozófiai, logikai, lélektani, etikai, didaktikai, tantervel­méleti, iskolaszervezettani, társadalomtudományi előadá­sokat is hallgatott. A Miskolci Egyetem matematikai tanszé­kén volt adjunktus, majd do­cens. Kidolgozta a számítás- technika és a numerikus mód­szerek tananyagát. Az Orszá­gos Vezetőképző Központ Szá­mítástechnikai Osztályának vezetője, majd megszervezte a MŰM Számítástechnikai Inté­zetét, s annak igazgatója lett. A vezetők számítástechnikai képzésében először alkalmaz­ták a számítógépes interaktív vezetői játékokat. A GATE Me­zőgazdasági Gépészmérnöki Kar matematikai és számítás­technikai intézetének igazga­tója és a matematikai tanszék tanszékvezető egyetemi taná­ra. 1986-ban a kar ötödéves hallgatói „kiváló tanárinak választották, és Aranygyű­rűvel tüntették ki. 1988-tól nyugdíjas egyetemi tanár. 1996-tól az OM megbízásából számítástechnikai vizsgabi­zottsági elnöki teendőket lát el, valamint felsőfokú tanfo­lyamokon matematikát oktat. 2003-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lo­vagkeresztjét. Hobbija a ker­tészkedés, a horgászás, ver­sek és novellák írása. Jelen­leg Balatonszárszón él felesé­gével. Tizenhárom unokája és tizenegy dédunokája van, há­rom lánya szintén matemati­kával foglalkozik. Bunyevác ősök Apai dédapját még Obád An­talnak hívták, a nagypapát viszont már mint Obádovics Istvánt anyakönyvezték. A családi eredet kutatása a Te­mesvár alatti Obád falucská­ig vezetett vissza. Elképzel­hető, hogy a török ellen har­coló família onnan indult va­lamikor. Önmagát bunye- vácnak vallja, és egyik célja a bunyevácok Magyarorszá­gon önálló nemzeti kisebb­ségként történő bejegyzése. A 2011-es népszámlálás al­kalmával felszólította a ma­gyarországi bunyevácokat, hogy vállalják nemzeti identi­tásukat, s ne horvátnak vall­ják magukat. Megspórolt tandíjból Gimnazista Tujázással indult, végül egy mintagazda cím lett belőle Édesapjának máshol lévén el­foglaltsága, a nagypapára bízta a kis Gyula gimnáziumi behatá­sát. Bajaszentistvánról lovas ko­csival hajtottak el Bajára, ahol a nagypapa megtudván, hogy a tandíj 100 pengő lenne, inkább a polgáriba íratta be, ahol csak 5 pengő volt a befizetni való. Az így megtakarított pénzből egy szép előhasi tehenet vásárol­tak, amelyet a kis Gyula - stíl­szerűen - Gimnazistának neve­zett el. Miután elvégezte a pol­gárit, nem szándékozott tovább tanulni. A bátyja már a csalá­di gazdaságban dolgozott, vele járt szántani, vetni, fuvarozni, és ezzel be is érte volna. Édesap­ja azonban kijelentette, hogy a családi birtok nem tud két csa­ládot eltartani, így a továbbta­nulás volt az egyetlen alterna­tíva. így indult el. mondhatni a kényszer hatására, egy rendkí­vül sikeres életút. Végzős egyetemistaként be­hívták a közlekedési minisz­tériumba. Biztosan tujáztál!- találgatták a barátai. (Ez az akkoriban divatos kifeje­zés a villamoson való lógást (sző szerint), azaz a lépcsőn, ütközőn való utazást jelen­tette, és természetesen tilos volt. Kis félsszel érkezett hát a minisztériumba, ott mind­járt a személyzeti főosztá­lyon kellett megjelennie, ahol alaposan kifaggatták, majd közölték vele, hogy ér­tesíteni fogják. Hamaro­san érkezett is egy levél, mi­szerint kinevezik az oktatá­si osztályra előadónak, 860 forint fizetéssel. (Az átlag 400 forint volt.) Minisztéri­umi karrierje során három technikum megszervezésé­ben volt döntő szerepe, köz­ben elvégezte az egyetemet, és külsős óraadó volt a gé­pész karon. A minisztériumi fizetés nagy részét hazaküld­te az édesapjának. Ez a be­szolgáltatások, a padlássöp­rés idejében volt, és az álta­la küldött pénznek köszön­hetően a család pótolni tud­ta az elvitt élelmiszereket, sőt, az édesapja még a min­tagazda címet is megkap­ta. Hogy miért őt hívták be a minisztériumba, a mai napig nagy talány. Hazafias tettek Obádovics J. Gyula, hasonló­an korának ifjaihoz, hazafi­as nevelésben részesült. Ami­kor a németek 1944. március 19-én megszállták Magyaror­szágot, ráadásul egy puskalö­vés nélkül, barátaival úgy érez­ték. hogy ezt nem lehet eltűrni. Összefogva a tanítóképző fel­sőbb évfolyamosaival és a töb­bi iskolával, tüntetést szervez­tek a városban a németek el­len. Az egyik utcában gyülekez­tek. ahová hamarosan megér­keztek az iskolák igazgatói, és kétségbeesetten próbálták le­beszélni őket a tervükről. Nem jártak sikerrel, de aztán a lovas rendőrök és egy német tank megérkezése hathatós érvnek bizonyult. A németek után az oroszok következtek a meg­szállók sorában. A malenkij ro­botot az oktatás gyors meg­szervezésével sikerült elkerül­niük. Sokat köszönhetett an­nak is, hogy nem volt hajlan­dó leventeként a frontra menni, két napig szalmakazalban búj­tatták a felkoncolás elől. Egyik barátja nem volt ilyen szeren­csés. Az oroszok Hunyadi pán­célos egyenruhában fogták el - amely hasonított az SS-egyen- ruhára -, és 12 év ólombánya után fogak és haj nélkül, nagy­betegen tért haza. Népi Gyermekjáték és Néptánc Fesztivált rendeztek Ovisok és hagyományok DOMBÓVÁR Népi Gyermekjá­ték és Néptánc Fesztivált ren­dezett pénteken a Dombóvári Gyermekvilág Óvoda a Tinódi Házban. A már hagyományos, 12. alkalommal megszerve­zett programon az Attalai Ap­rók Háza Óvoda, az Egyházas- kozári Óvoda és Egységes Óvo­da-Bölcsőde, a Margaréta Re­formátus Óvoda magyar és né­met nemzetiségi tánccsoportjai és a Dombóvári Gyermekvilág Óvoda magyar és német nem­zetiségi tánccsoportjai léptek fel. A bemutatókat közös tánc­ház követte az aulában, majd népi kismesterségeket és népi gyermekjátékokat ismerhettek meg az óvodások. H. E. Óvodák magyar és német nemzetiségi tánccsoportjai léptek fel Rell Kata textilképeiből nyílt tárlat Bonyhádon Versek a képek mellé BONYHÁD Csak a fényt kere­sem címmel nyílt meg Rell Ka­ta textilképeinek kiállítása a héten Bonyhádon, a Szent Im­re utcai képviselői irodában. Rell Kata nyugdíjas korában kezdett csak textilképeket ké­szíteni, 2004-ben készült el az első alkotása. A különle­ges technikával készült képek mellett az alkotó verseskötetét is bemutatta a közönségnek. Egy idézet: „Mesélek és ját­szom, nincs szabály vagy kép­let. Úr a fantázia és nem állít féket.” - mondja el a Mesélek című versében ars poeticáját. A kiállítást Bonyhádon május 23-ig tekinthetik meg az ér­deklődők. V. M. Rell Kata alkotásaiból kiderül, fantáziája határtalan Fotó: Mártonfai D.

Next

/
Oldalképek
Tartalom