Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)
2016-04-06 / 80. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. ÁPRILIS 6., SZERDA A pánikbetegek körében kétszer, háromszor magasabb a nők aránya, mint a férfiaké (képünk illusztráció) Budapestre kirándultak az őcsényiek ŐCSÉNY Jól sikerült kiránduláson vettek részt vasárnap az őcsényi Őszirózsa Nyugdíjas Egyesület tagjai. Ötvenha- tan utaztak Budapestre, ahol Horváth István országgyűlési képviselő' segítségével, idegenvezető közreműködésével nézhették meg az Országházat, a koronázási ékszereket, a ház történetét bemutató kiállítást. Távozóban tanúi voltak az őrségváltásnak. A nyugdíjasok közül többen elmondták, hogy még soha nem voltak Budapesten, az Országházban meg még kevesebben. A Kossuth térről a Várkert Bazárba mentek, ahol belecsöppentek egy éppen ott zajló fesztiválba. A várban ki-ki kedve szerint választhatott a látnivalók közül, volt akit a Mátyás-templom, volt akit a köztársasági elnöki palota előtt az őrségváltás érdekelt. Hazafelé Dunaföldvá- ron álltak meg vacsorázni, s hangos énekszóval érkeztek haza, Őcsénybe - tudtuk meg Dávid Kálmántól, az egyesület elnökétől. Gyuricza M. Nádas, avar égett több helyen TOLNA MEGYE Több helyen avar, gaz, nádas égett az elmúlt napokban Tolna megye területén. Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője elmondta, hogy szombaton Nak és Inán puszta között, körülbelül három hektáros területen égett tűz. A lángokat, amelyek semmit sem veszélyeztettek, a dombóvári hivatásos tűzoltók kéziszerszámok segítségével fékezték meg. Szekszárdi kollégáikat szombatról vasárnapra virradóan, éjfélkor riasztották, ugyanis Medina és Medina-Szőlő- hegy között, az úttól nem mesz- sze avar és gaz égett. A tüzet ez esetben is kézi szerszámok segítségével oltották el, a leégett terület nagysága végül 200- 300 négyzetméter lett. Vasárnap Tengelic területén egy hektáron nádas kapott lángra. Ott a paksi hivatásos tűzoltók avatkoztak be, kéziszerszámokkal és két vízsugárral fojtották el a tüzet - számolt be Boros Brigitta. H. E. Pánikrohamot szinte mindenki átél, pánikbetegségen pedig a lakosság közel négy százaléka esik át élete során. Hargitai Éva eva.hargitai@mediaworks.hu- A legmeghatározóbb érzés talán az iszonyatos halálfélelem volt, ami a heves szívdobogáshoz, zsibbadáshoz, nehéz légzéshez, verejtékezéshez társult. Azt hittem, ha nem halok meg, akkor biztosan meg fogok bolondulni, a külvilág távolodni látszott, úgy éreztem, hogy minden pillanat az ájulás elleni küzdelem. Ez az érzés napokig visz- szatért, hol hevesebben, hol enyhébben. A rohamok közötti időt meghatározta a következőtől, a megbolondulástól való félelem - számolt be első rohamairól egy neve elhallgatását kérő szekszárdi nő. Persze az ügyeletén kötött ki, ahol kizárták a szív- problémát, és a további vizsgálatok sem utaltak szervi bajra, a diagnózis a pánik lett. Ez három éve volt, gyógyszeres kezelés és pszichoterápia után is időről időre visszatérő vendégei a pánikrohamok és a heves szorongás. Nincs egyedül, hiszen a statisztikák szerint a magyar lakosság négy százaléka esik át pánikbetegségen az élete során. Dr. Kertész Ágnes, a Tolna Megyei Balassa János Kórház pszichiátriai osztályának vezetője kiemelte, már a betegség elnevezése is árulkodó, hiszen a páni félelemből származik. A görög mitológia szerint Pán hangja bárkiben iszonyatos félelmet tudott gerjeszteni. Ezzel az érzéssel küzdenek a testi tünetek által kiváltott pánikroham során az emberek. Egyszeri rohamot szinte mindenki átél az élete során, ez azonban még nem jelent betegséget. Ahhoz több kell, több roham. A genetikai adottságok mellett fontos generalizáló tényező a női nemhez való tartozás, hiszen a nők körében 2-3-szor gyakrabban fordul elő a betegség. Általában fiatal korban, a 20-as évek elején jelentkezik, de a szorongásos panaszok már serdülőkorban vagy még korábban megjelenhetnek. Kialakul egy alapszorongás, amelyre később a betegség épül. A fő testi tünetek három szervi területre koncentrálódnak. A szívpánik szívinfarktusra utaló jelekkel, heves szívdobogással, mellkasi szorítással, fájdalommal jár. A hasi pánik vizelési, székelési ingert, hasi diszkomfort érzést hoz. A fejre koncentrálódó ismertető jelek: a szédülés és a bizonytalanságérzés.- Ezek a tünetek rövid, de nagyon drámai lefolyásúak, a betegben a haláltól, megőrülés- től való félelmet váltanak ki- mondta dr. Kertész Ágnes. Gyakran mégis későn ismerik fel a szindrómát, a szervi tünetek miatt több egészségügyi szakterület megjárása után kerül a páciens a pszichiátriára- fűzte hozzá. A felismerést gyakran segíti, hogy a betegekben a következő rohamtól való félelem mellett elkerülő viselkedés is megjelenhet, a szenvedő alany elkezdi kerülni azokat a helyeket, helyzeteket, amelyekben a rohama kialakult. Az idő nagyon fontos tényező, hiszen kezelés nélkül a tünetek rögzülnek, illetve más kórképek társulhatnak hozzá. A pánikbetegséget már az ókorban felismerték, Hippokratész a gyógyítására hígított bor fogyasztását ajánlotta. A betegek sajnos az öngyógyítás során is gyakran fordulnak az italhoz. Terápia A megyei kórházba kerülő pánikbetegek integrált terápiában részesülnek. A betegségjellege, az életvitelre gyakorolt jelentős hatása indokolttá teszi, hogy a kezdetek során gyógyszeres kezelést alkalmazzanak. Később ehhez kognitív, illetve viselkedésterápia társul. A beteget megtanítják a roham felismerésére, kezelésére, valamint oldására. Miután a páciens megtanulta kezelni, uralni a tüneteket, módja van rá, hogy feltáró terápiát kérjen, amely során felkutatják a kiváltó tényezőket. Utóbbi kezelés jelentősége a visszaesés, a betegség újra jelentkezésének megakadályozásában van. Egyedi tudást adnak a diákoknak SZEKSZÁRD Az I. Béla Gimnázium Tudósklubjának második előadásán a bajai születésű dr. Obádovics J. Gyula, a matematika tudományok kandidátusa, nyugdíjas egyetemi tanár volt a vendég. A szervező, a gimnázium fizika és matematika tanára, Lőrinc János elmondta, a Tú- dósklub célja az, hogy olyan ismereteket adjon a diákoknak, melyek egyediek és olyan előadókkal találkozhassanak, akik a maguk szakmai területükön kiemelkedőt alkottak. Az első előadás márciusban volt, ekkor dr. Bölcsföldi József csillagász volt, aki az univerzum megmaradásáról beszélt. Az előadásra diákok és tanárok is kíváncsiak voltak. Ugyancsak érdekesre sikerült a tegnapi tudósklub is, hiszen a most 89 éves Obádovics professzor rendkívül színes egyéniség. A magyar számítástechnika-oktatás egyik megteremtője, 15 könyv, 30 egyetemi jegyzet, 52 tudományos publikáció szerzője. Jelenleg Balatonszárszón él a feleségével. A harmadik előadás, melynek időpontja még szervezés alatt áll, szintén legalább eny- nyire érdekesnek ígérkezik, hiszen a meghívott vendég, a most 85 éves Kappéter István nemzetközi hírű pszichiáter főorvos, ideg- elme- és pszi- choterapeuta szakorvos, aki az Alzheimeres betegekkel is sokat foglalkozik. M. I. Meghamisította az adásvételi szerződést SZEKSZÁRD Vádemelési javaslattal zárta a nyomozást a Szekszárdi Rendőrkapitányság az intellektuális közokirat-hamisítás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított ügyben. A nyomozás szerint a 39 éves érdi férfi tavaly március 23-án személygépkocsit adott el egy szekszárdi lakosnak. A szerződésen azonban a korábbi tulajdonost tüntette fel eladóként és az iratot alá is írta az ő nevében, nyilván azért, mert korábban az autót nem íratta át a saját nevére. A gyanúsított beismerő vallomást tett. Az ügy iratait a napokban átadták az ügyészségnek. 1.1. A családtagok segíthetnek A betegnek a családtagok is segíthetnek abban az esetben, ha jelen vannak egy-egy roham során, mégpedig elsősorban a passzív jelenlétükkel. Az ablaknyitás, a ki- és be- kísérés, a lefektetés nem segít. Inkább az a fontos, hogy a beteg ott és abban a helyzetben maradjon, amelyben a roham kezdődött - hangsúlyozta dr. Kertész Ágnes. - Ugyanis meg kell élnie a rohamot, tudatosulnia kell benne, hogy az minden beavatkozás nélkül elmúlik, ő pedig nem őrül meg, nem hal meg. Lényeges az is. hogy a páciens és a családtagok is vegyék komolyan a betegséget, mert az kezelés nélkül egyre több tünettel és kórképpel jár. Felsőnánán kialakított parcellákon követhetik a műveletet a gazdák Kísérleti terepszemle a földeken ZOMBA Sajtótájékoztatót tartott tegnap a KWIZDA Agro, melynek témája a Terepszemle program bemutatása volt. Ez az ország három, eltérő földtani, éghajlati adottságokkal rendelkező pontján, Felsőnánán, Szarvason és Zalaegerszegen indult el. A Terepszemle egy kisparcellás, demonstrációs jellegű kísérlet, amelyben összesen 420 parcellán 4 kultúrát - repce, búza, napraforgó és kukorica - termesztenek különböző védő- és tápanyagok felhasználásával. A Terepszemle hosszú távon segítheti a gazdákat a jövedelmező gazdálkodási gyakorlat kialakításában, mondta Kábái Gábor üzletág igazgató. A programban a vetéstől az aratásig összesen 201 munkafázisra osztották fel a tevékenységeket, melyek mindegyikét dokumentálják.- Hazánkban a tudás mindig is érték volt, emiatt is példaértékű ez a kezdeményezés. A kutatóknak fontos, hogy folyamatos, szoros kapcsolatot építsenek ki a gazdákkal. A gazdáknak pedig fontos, hogy a kutatások eredményei közérthető formában legyenek elérhetőek - mondta el Vendégh Edit, a megyei agrárkamara igazgatója. A sajtótájékoztató után a felsőnánai parcellákat mutatták be a szervezők. M. I. A cég szakemberei a terepszemlén bemutatták a parcellákat Romákat akarnak a rendvédelembe SZEKSZÁRD Roma fiatalok a rendvédelemben címmel szerveztek konferenciát a Tolna megyei Területi Kisebbségi Kapcsolattartó Munkacsoport szakemberei a közelmúltban a Tolna Megyei Rendőr- főkapitányság tanácstermében. A megbeszélésen a rendőrség, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem és a büntetés-végrehajtási intézetek szakemberei, valamint a megyei munkaügyi központ vezetője vett részt. A két évvel ezelőtt indult program tapasztalatait elemezték, amelynek a célja az erre alkalmas roma fiatalok rendvédelmi pályára irányítása. Az értekezleten a résztvevők arról döntöttek, hogy a negatív tapasztalatok miatt újjászervezik a programot, megbeszélték az időközben felmerült problémákat és közösen keresték a megoldási lehetőségeket. Ennek érdekében országos szaktekintélyek bevonásával konferenciát szerveznek, mondta el Orsós Zoltán a megyei főkapitányság kiemelt főelőadója a kapcsolat- tartó munkacsoport terület ösz- szekötője. A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy a programot folytatni szükséges és érdemes, azonban kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az együttműködési megállapodásokban foglaltak a gyakorlatban is teljesüljenek. 1.1.
