Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

2016-04-27 / 98. szám

2016. ÁPRILIS 27., SZERDA Felnőttek és gyerekek is küldhetnek be meséket SZEKSZÁRD A Tolna Megyei Ily- lyés Gyula Könyvtár Mesék a nagyszederfa alól címmel me­seíróversenyt hirdet gyerekek­nek és felnőtteknek Lázár Er­vin születésének 80. évfordulója alkalmából, a Háry János Mese­fesztiválhoz kapcsolódóan. Pá­lyázni lehet - terjedelmi korlát nélkül - az alábbi Lázár Ervin mese kezdó'sorainak folytatásá­val: „Hiába, no, az egyik legjobb dolog a vüágon, süttetni a ha­sunkat a nappal. A nap nem tesz különbséget. Süt boldogra-bol- dogtalanra....” Beküldési határ­idő: 2016. május 14. Beküldési cím: Tolna Megyei Illyés Gyu­la Könyvtár, „Mesék a Nagy­szederfa alól”, 7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51. Az eredmény- hirdetés várhatóan június 11- én lesz. A legjobb mesék szerző­it korcsoportonként könyvutal­vánnyal jutalmazzák. A pálya­műveken kérik feltüntetni a pá­lyázó nevét vagy jeligéjét, illet­ve életkorát és elérhetőségét. To­vábbi információ a 74/312-209- es telefonszámon. F. V. MEGYEI KÖRKÉP Chardonnay lett Tamási város bora TAMÁSI Száznegyven bort zsű­riztek a tamási kistérségi bor­versenyen, melynek április 23- árt zajlott az eredményhirdeté­se a Túrmezei Erzsébet rendez­vénytéren. Módos Ernő, a zsűri elnöke az infotamasi.hu oldal­nak elmondta, akadtak finom borok. Jól szerepeltek a rozék, találtak egy-két szép olaszriz- linget, és kékfrankosban is volt néhány dicséretes. A város bora idén egy chardonnay lett, amely egy jellegzetes fehérbor, finom zamatanyaggal, jó savtartalom­mal. Németh Miklós bora ma­ximálisan megfelelt ezeknek a kritériumoknak, és méltón vi­seli a Tamási város bora címet - értékelt az elnök. B. L. Számot adtak angol­tudásukról SZEKSZÁRD Nyolc csapat rész­vételével tartotta meg hagyo­mányos éves angol nyelvi ta­lálkozójának első részét a szek­szárdi Comenius általános isko­la. Mint azt Erdélyi-Fodor Má­ria, a rendezvény szervezője el­mondta, minden évben meg­mérettetésre hívják a város ál­talános iskoláinak tanulóit an­gol nyelvből. Most a 7. és 8. osz­tályosokból álló három fős csa­patok mérték össze tudásukat, a megadott téma, amelyről be­szélniük kellett, a környezetvé­delem és a számítógépek vilá­ga volt. A játékos, jó hangulat­ban zajló vetélkedőt a Comeni­us iskola csapata nyerte, máso­dik lett a Garay-, harmadik a Babits iskola csapata. Adegjob- bak könyveket, illetve egyéb - angol és magyar nyelvű - kiad­ványokat vehettek át a támoga­tók jóvoltából. A vetélkedő má­jus 5-én folytatódik, amikor az 5. és 6. osztályosok csapatai ad­nak számot angol nyelvi tudá­sukról. V. M. Haszoné Kovács Karolát a teológia, a szakirodalom foglalkoztatja A könyvtár az életük része Kaszóné Kovács Karola szekszárdi református lelki- pásztor. Vele beszélgettünk könyvekről, könyvtárról, ol­vasásról. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu SZEKSZÁRD - Édesanyám na­gyon szeretett olvasni - kez­di a könyvekhez fűződő emlé­keinek felidézését Kaszóné Ko­vács Karola szekszárdi refor­mátus lelkész. Rengeteg köny­vük volt otthon, s az iskolában is nagyon jó pedagógusok ke­zébe került. Tanulmányi ver­senyeken indult, s akkor kezd­te igazán megszeretni az ol­vasást. A lakásuk alatt volt a könyvtár, s a nővérével renge­teg időt töltöttek ott, lemezeket hallgattak, s közben, ahogy mondja, bogarászták a képes könyveket. A tanítói nem csak a betűk ismeretére tanították meg, hanem arra is, hogy meg­értse, befogadja, feldolgozza az olvasottakat. Középiskolásként is nagyon gyakran vezetett az útja a könyvtárba, ahol ren­geteg zenét is hallgatott. Azt mondja, a könyvtár az elcsen- desedés, a befelé fordulás helye volt, ahol el lehetett kalandoz­ni, ahonnan a zene szárnyain és az olvasmányok révén be­járhatta a világ minden részét. Ahogy mondja, a könyvtár egy felüdülést hozó sziget volt az életében. A bibliotéka Budapesten is közel volt hozzájuk, a IX. ke­rületben éltek, a Szabó Ervin Könyvtár szomszédságában. Németországból sok könyvet, gyerekkönyveket is magukkal hoztak, s a gyerekek nagyon hamar megszerették az ezek­ben található meséket, képe­ket, történeteket. Nemrég ün­nepelték a harmadik gyermek születésnapját, s visszanéze­gették a fényképeket, amelyek nagy részén hol ketten, hol hárman, hol négyen-öten ol­vasnak együtt. Jól látszik a fo­tókon, hogy az olvasás az éle­tük része. Amikor Szekszárdra jöttek, folytatták, amit Budapesten ió pap is holtig tanul Ami a saját olvasási szokásait il­let!. Kaszóné Kovács Karola azt mondja, most tóként a teológia, a szakirodalom foglalkoztatja, lé­vén igaz a mondás, hogy „Jó pap is holtig tanul." A legkedvesebb könyve a Szentirás. s mivel hite szerint szerzője, ihletője maga az élő Isten, ezért a Szentirás egy­szerűen kimeríthetetlen. A Bib­lia egy könyvtár, s a hatvanhat könyv között van. amelyet csak kétszer-háromszor, de van, ame­lyet már nagyon sokszor elolva­sott. - Csodálatos módon újra és újra szól hozzám, beszél velem, újra és újra tanít. Mindig azt, ami az adott életszakasznak meg­felel. Azért is ez a legcsodálato­sabb könyv, mert a szerzőjével találkozni lehet. A többi könyv szerzőjével legfeljebb alkalman­ként, például egv-egy író-olvasó találkozón kerülhetünk kapcso­latba, az Istennel meg évezredek óta. állandóan. megszoktak: a gyerekekkel a könyvtárba járást. A könyvtá­rosokkal nagyon gyorsan meg­találták a közös hangot. Nép­szerűek náluk a könyvtári me­seestek, s a gyerekek sokszor már türelmetlenül várják a kö­vetkező alkalmat. A zene, az ének is végigkíséri a lelkipásztor életét Kaszóné Kovács Karola négy­gyermekes édesanya és fele­ség, református lelkipásztor, beosztott lelkész Szekszárdon. Békésen született, ének-zenei tagozaton tanult az általános is­kolában. A zene. elsősorban az ének végigkíséri az életét, er­ről a gyülekezet tagjai is gyak­ran meggyőződhetnek. Az álta­lános iskola után a békéscsa­bai textilipari szakközépiskolá­ba járt. ott érettségizett, s on­nan ment a budapesti teoló­giára, ahol a lelkészt hivatás­ra készítették fel. Ott ismerked­tek meg férjével, dr. Kaszó Gyu­lával, a szekszárdi református gyülekezet jelenlegi lelkészével. 2001-ben kötöttek házassá­got. három évet Németország­ban tanultak, dolgoztak (többek között könyvtárban is). Ott szü­letett meg első két gyermekük, a következő kettő már itthon. Nyolc évig éltek Budapesten, ö hivatásos édesanyaként. Eköz­ben a józsefvárosi gyülekezet kisegítő beosztott lelkésze volt. hogy a hivatásától se szakadjon el. A gyermekek nevelése mel­lett mentálhygiénés és család­terapeuta végzettségre is szert tett. hogy a könyvek mellett az emberi lelkek „olvasásához" is jobban értsen. Hagyomány és technika jól megfér Ami a tartalom hordozóit, közvetítőit, az egyre fejlet­tebb technikát illeti, arról Ka­szóné Kovács Karolának az a véleménye, hogy a hagyomá­nyos könyvek és a modern technika nem zárja ki egy­mást. Sok múlik azon, hogy ki mihez szokik hozzá - így ő a nyomtatott könyvek híve. Természetesen ő is él a tech­nika vívmányai nyújtotta le­hetőségekkel, de a felüdü­lés és kikapcsolódás esz­közeként egy hagyományos könyv fellapozását részesí­ti előnyben. A lényeg a „bel- csín”, a minőségi-építő tar­talom, s nem a külső megje­lenési forma, akár a felnőtt, akár a gyerekek számára. Az igazán fontos, hogy az olvas­mány által gazdagodjon lélek és szellem. FÉNYKÉPES MÚLTIDÉZŐ szeKszarai oivasonK nem először örvendeztet meg iff minket régi, családi fotóival. “ A most bemutatott képeken is rokonsága szerepel, például a Mészáros mamaként emlegetett dédanyja (jobbra fent). A Sárköz ármentesítése után két nagyobb uradalom alakult ki Decs közelében a számos, szállásnak nevezett tanya mellett: Bograpuszta és Cserenc. Mészáros Ferenc sokáig élt Bográn. Itt az egykori kúriában iskola is működött a hatalmas decsi határban lakó, szállásokon élő gyerme­kek számára, olvasónk erről is őriz emléket. B. K. HIRDETÉS Ha születésnapos újságot keres... ...vagy kutató munkát végez, jó helyen jár a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár honlapján. A vmw.igyuk.hu oldalon a „Katalógusaink" menüpont alatt a „Tolnai Népújság 1953- 2000" című hivatkozásra kattintva a HUNGARICANA adatbázison keresztül elérhetők a Tolnai Népújság (koráb­ban Tolna Megyei Népújság, az 1956-os forradalom és szabadságharc előtt pedig Tolnai Napló) 1953 és 2000 között megjelent lapszámai. Ez egy teljes szövegű adatbázis, ami azt jelenti, hogy - bár a lapszámok egyesével is olvashatók itt - lehetőség van tetszőleges kulcsszóval keresni a több mint 130.000 oldalon. A meglelt cikket tartalmazó oldal, vagy akár az egész lapszám ingyenesen letölthető az adatbá­zisból. A Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár korábban jelezte, hogy tömeges digitalizálási munkába kezd. Ennek első állomása a Tolnai Népújság jelentős részének online közzététele, ami a Nemzeti Kulturális Alap, a MediaWorks Hungary Kft., az Arcanum Adatbázis Kft. és a Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár pályázati együttműködésével valósult meg. A tervek szerinti következő lépés a Tolnai Népújság 2001 és 2015 között megjelent lapszámainak online elérhe­tővé tétele lesz. AZ MSZMP TOLNA bizottságának: lapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom