Tolnai Népújság, 2016. április (27. évfolyam, 76-101. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-04-03 / 13. szám

2016. ÁPRILIS 3., VASÁRNAP SZTORI Úgy tűnik, hogy Magyarországon fektetik le a „kutyagerontológia” alapjait Boldog öregkor várhat az ebekre A kutyák öregedését kutatja az ELTE Etológia Tanszékén az MTA és az ELTE Összeha­sonlító Etológiái Kutatócso­portja. A kutatócsoport veze­tője, Kubinyi Enikő szerint az öt éven át tartó vizsgálat a kutyák élettartamának meg­hosszabbítása mellett az emberi öregedés nemkívá­natos folyamatainak megér­téséhez is hozzájárul majd. Fábos Erika ________________ KU TYAKUTATÁS Húsz kutyát ta­nítottak már meg arra, hogy az MR (mágneses rezonanciás) berendezésben 6-8 percig moz­dulatlanul feküdjenek. Ők hú­szán lesznek a legfontosabb szereplői annak a kutatásnak, amely májusban kezdődik az ELTE Etológia Tanszékén, és az emberrel együtt élő kutyák si­keres öregedésének folyama­tát vizsgálja viselkedési, gene­tikai és idegtudományi szin­ten. Szeretnék megtudni, mi­től öregszenek a kutyák, és azt is, hogy fajtánként van-e eb­ben különbség. A kutatás lehe­tővé teszi a családi és munka­kutyák egészséges élettar­tamának meghosszabbítá­sát, és egyúttal az embe­ri öregedés nemkívánatos folyamatainak megértésé­hez is hozzájárul. A ku­tya mint társállat számos ökológiai, etológiái és élet­tani szempontból hasonlít az emberhez, ezért termé­szetes biológiai modellje az emberi öregedésnek. Ráadá­sul mivel ugyanazok a káros környezeti tényezők - vegysze­rek, levegőszennyezés, zajár­Oregek otthona épül a negylabuaknak A gazdátlan kutyák közül is az öreg kutyák a legesélytele- nebbek. Nekik új otthont ta­lálni szinte lehetetlen, keve­sen akarnak pár évre kutyát egy kölyök helyett. Ezeknek az árván maradt, otthonról el­zavart öreg kutyusoknak je­lentene menedéket az az ál­latotthon Nagykátán, amelyet a Cerberos Állatvédő Egyesü­talom, mozgáshiány, ingersze­gény életmód stb. - érik a ku­tyákat, mint az embereket, így számos laboratóriumi állato­kon nem kielégítően modellez­hető jelenség vizsgálata is lehe­tővé válik. Kubinyi Enikő, a kutatás ve­zetője 1994 óta foglalkozik ku­tyák viselkedésének vizsgála­let már épít. Itt Magyarorszá­gon egyedülálló módon adná­nak otthont kifejezetten idős ebeknek, és látogatható is len­ne. Az Ezüstévek első lakója és arca Bubu. A tízéves komon­dor tavaly augusztusban 26 ki­lóra soványodva, kopaszon, sú­lyos betegen tántorgott be egy miskolci tanyára, ott mentet­ték meg. tával. Azt mondta: a 11-12 éves kutyák csaknem harmada, a 15-16 éveseknek pedig körül­belül a 70 százaléka az idősko­ri, emberi demen- ciának megfele­lő zavarokat mu­tat. Romlik a tér­beli tájékozódásuk, jellemzővé válnak a szociális viselkedéssel kapcso­latos rendellenességek, nehe­zebben ismerik fel a családta­gokat, ingerlékenyebbek, prob­lémák lehetnek újra a szoba- tisztasággal. Ezt szinte minden kutyatartó tapasztalhatja, ha megöregszik a kedvence, ám a tudósok sze­retnék tudományosan is rögzí­teni az öregedéssel megjelenő memória- és végrehajtófunk­ció-zavarokkal járó idegi elvál­tozásokkal együtt. Olyan mód­szertant szeretnének kidolgoz­ni, amelynek segítségével a ku­tyáknál is mérni tudják a ha­nyatlás állomásait. A program májusban indul, és ahogy azt a kutatás vezetője elmondta, szeretnék lefektetni a „kutyagerontológia” alapjait. Ennek érdekében több száz ku­tyát vonnak be ávizsgálatokba, de közülük az a húsz a legfon­tosabb, amelynél az agyi aktivi­tást vizsgálják majd. Ez egy MR - mágneses rezonancia - kép­alkotó berendezésben történik: a kutyákra fülhallgató kerül, amelyen különféle hangokat hallanak majd, s azt vizsgálják, hogy az agyuk melyik része ho­gyan reagál, az adatokat pedig öt év távlatában rögzítik. * Kubinyi Enikő ezzel kap­csolatban elmondta: há­rom hónapon át képezték ki erre a kutyákat - köz­tük az ő saját kedvencét, Kamillát is -, hogy a vizs­gálat 6-8 perce alatt nem sza­bad mozogniuk. A húsz külön­Egy kutyaév hétnek számít Az, hogy meddig élhet velünk egy kutya, függ a fajtájától, de főleg a testméretétől. A na­gyobb testű ebek, mint ami­lyen egy dog, átlag hét évet él­nek, mert a keringési rendsze­rük rendszerint nem bírja sok­kal tovább a fokozott igénybe­vételt. Ezzel szemben a kismé­retű és főleg keverék kutyák akár 13-16 éves korukig is él­nek. Mivel pedig egy kutyaévet héttel szoroznak a szakembe­rek, hogy az emberi életkor­hoz tudják hasonlítani a koru­kat, vannak valóban matuzsá­lemi korú ebek is. leges eb mellett még száz má­sik kutyát is bevonnak a vizs­gálatba, akiket rendszeresen figyelnek az öt év alatt, illetve ezer kutyatartót pedig arra kér­nek, hogy egy több száz kérdést tartalmazó kérdőívet - egyfaj­ta naplót - vezessenek öt éven át, amelyben feljegyzik idősö­dő kutyájuk legkülönfélébb re­akcióit. Ehhez még várják a ku­tyások jelentkezését; a nagytes­tű kutyáknál az alsó korhatár ó év, a kistestűeknél pedig 8. Az MR berendezéssel vég­zett vizsgálatoknak van előz­ményük is, hiszen kisebbfajta világszenzációt jelentett, ami­kor szintén az ELTE kutatói el­sőként hasonlították össze az ember és a kutya agyi műkö­dését. Arra voltak kíváncsiak, hogy milyen agyterületek akti­válódnak a különböző hangok, például más kutyák, vagy em­berek hallatán. Az emberben a hallókéreg jelentős része erő­sebben aktiválódik emberi han­gokra, mint bármi másra, és hasonlóan, a kutya hallókérgé­nek egy része is erősebben ak­tiválódik kutyahangokra, mint bármi másra. Ezzel szemben mindkettő hallókérgének csak nagyon kis része reagál a má­sik faj hangjaira. A vizsgálattal egyben arra a régi dilemmára is választ adott, hogy vajon a ku­tya fajtársának tekinti-e az em­bert? A válasz nem, azaz nem tekint bennünket másik kutyá­nak, de az is kiderült, hogy az emberi hangban rejlő érzelme­ket ugyanúgy érzik, mint fajtár­saik hangjában, ami magyará­zat arra, miért is tud olyan erős lenni a szövetség ember és ku­tya között. Kínában készült el a világ leggigantikusabb vetítési felülete Nagyobb vászon, nagyobb film FILMIPAR Kínában gyártották le a világ legnagyobb, 100 mé­ter hosszú és 25 méter magas, 1,6 tonnás filmvásznát. Két éven át dolgozott a fejlesztésén és a megvalósításán a kelet-kí­nai Star Screen nevű vállalat. A vászon elkészítésekor prob­lémát okozott, hogy egyenle­tes felülettel kellett megalkot­ni, tökéletes minőségben. A gi­gantikus méretű mozivászon esetében a szállítás is némi fej­törést okozott a Star Screen- nek, amit aztán sikerült meg­oldaniuk. Jang Hszüe-pej, a hitelesí­tő hivatal igazgatóhelyettese hangsúlyozta a kínai hírügy­nökségnek, hogy a rekordmé­retű filmvászon az egyre nép­szerűbb és elterjedtebb 3D-s filmek élvezhetőségét biztosí­tó kritériumoknak teljesség­gel megfelel. Az extra méretű mozivászonból egyébként ed­dig nyolc darabot rendeltek. Az első vetítések után a gyár­tók arra számítanak, hogy egy­re többre lesz igény, mivel mi­nél nagyobb a vászon, annál nagyobb az élmény is. A filmesek és kutatók ál­tal közösen kifejlesztett China Film Giant Screen (CGS) elne­vezésű, 2011 óta létező rend­szer teszi lehetővé a gigavá­szonra történő vetítést. Már most is 350, az átlagnál na­Külföldi kasszasikerek Kínában ']M* *1». »T HVl/Vx »Hitt 3^ v ' ***■-&*« A minden idők legnagyobb bevételét hozó kínai film plakátja A kínai mozipiacot jelenleg öt kínai és öt'külföldi film ural­ja. Az utóbbiak a Halálos iram­ban 7, a Transformers: A kiha­lás kora, a Bosszúállók: Ult- ron kora, a Jurassic World és az Avatar. A Monster Hunt, amelyet a kí­nai holdújév első napjától vetí­tettek a mozikban, minden re­kordot megdöntött. Körülbe­gyobb filmvásznú mozi mű­ködik Kínában. Közülük több mint 130-ban alkalmazzák a CGS-rendszert, amely már fel­tűnt az Egyesült Államokban, Indiában, valamint más ázsiai országokban is. A világ rendkívül dinamiku­san bővülő mozipiacán, amely méretét tekintve a második he­lyen áll az amerikai mögött, az elmúlt öt évben 3300 filmszín­ház nyitott összesen 31 ezer vetítőteremmel. Csak a 2015- ös évben 8 ezer új vetítőhellyel számoltak. I A jegyekből származó be­vétel tavaly elérte a 44 mil­liárd jüant (1898 milliárd fo­rint) Kínában, amely az egy évvel korábbinál mintegy 49 százalékkal volt nagyobb. Feb­ruárban 6,87 milliárd jüanért (296,5 milliárd forint) váltot­lül százmillió kínai kereste fel a filmszínházakat, ami a kí­nai moziknak 3,6 milliárd jüan (154 milliárd forint) bevételt eredményezett. Ez volt az első kínai film, amely az 1994-es kínai filmpiaci nyitás óta, ami­kor a külföldi filmek kínai be­mutatását engedélyezték, so­sem látott óriási sikert köny­velhetett el. tak jegyet a kasszáknál vagy online, első ízben nagyobb ér­tékben, mint egész Észak-Ame- rikában. A kínai terjeszkedés a film­iparban nem most kezdődött. Négy éve a kínai Dalian Wan­da Group megvásárolta a má­sodik legnagyobb amerikai moziláncot, az AMC Entertain­Tudta-e? A leggazdagabb kínaiak listáját közlő Hurun Report szerint Vang Csíen-lin (a Wanda Group vezetője) vagyona 34 milliárd dollár, vagyis 9898 milliárd forint (Ma gyarország éves költségvetésének csaknem kétharmada). Az Egyesült Államokban a kínai vállalatok az el­múlt évben 11 milliárd dollárt, vagyis 3202 milliárd forin­tot fektettek be. mentet. A 2,6 milliárd dolláros befektetéssel a Dalian Wanda Group a világ legnagyobb mo­zitulajdonosává vált. Egyúttal ez volt egy kínai cég eddigi leg­nagyobb amerikai vásárlása. Ugyanekkor James Cameron bejelentette, hogy cége, a Ca­meron Pace Group kínai leány- vállalatot hoz létre. Egyébként az Oscar-díjas rendező egyike annak a kevés külföldi filmes­nek, akinek a nevét jegyzik a kínaiak. Az Avatar és Titanic 3D című produkciói a minden­kori kínai bevételi toplista első három helyéből kettőt foglal el. A Wanda Group idén januárban jelentette be, hogy 3,5 milliárd dollárért (1019 milliárd forintért) megvásá­rolja a Legendary Entertain- mentet, ahol többek között a Batman-trilógia, az Eredet és a Másnaposok is készült. A Wanda, amelyet Kína egyik leggazdagabb üzletembere, a 62 éves Vang Csien-lin vezet, rendkívül gyorsan terjesz­kedik a filmiparban. Jelen­leg Kína keleti részén egy nyolcmilliárd dolláros filmstúdió-komplexum létrehozásán fáradozik. A hollywoodi stúdió átvé­telével a Wanda immár a ' filmipar teljes egészében megvetette a lábát. Csejk Miklós r

Next

/
Oldalképek
Tartalom