Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-01 / 51. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 1., KEDD HÍREK Támogatási feltétel a küldendő adatsor TOLNA MEGYE Az Európai Me­zőgazdasági Vidékfejleszté­si Alap (EMVA) és az Európai Halászati Alap (EHA) kereté­ben támogatásban részesült ügyfelek monitoring adatszol­gáltatási időszaka a megelő­ző évek gyakorlatához képest korábban, már január 25- én elindult, és március 4-ig tart, azaz pénteken lezárul. Az adatszolgáltatásra kizáró­lag elektronikus úton van le­hetőség. Az adatszolgáltatási kötelezettségre az idei évben az MVH kiemelt figyelmet for­dít. Megyénkben is több száz embert érint a közelgő határ­idő. M.l. Növelnék a cégek versenyképességét BONYHÁD A városban műkö­dő vagy betelepülni szándé­kozó vállalkozások verseny- képességét, működési felté­teleit, a foglalkoztatás bőví­tését javítaná a bonyhádi ön- kormányzat. Cél az iparterü­letek alapinfrastruktúrájá­nak kiépítése, javítása, ezért mindazok jelentkezését vár­ják, akik az iparterületre tör­ténő betelepülést terve­zik, és vállalkozásuk terme­lési, szolgájtatási kapacitá­sát, munkavállalói létszámát megtartani, növelni kívánják. A csatlakozási szándékot üz­leti koncepcióval, adatok- . kai alátámasztott szándék- nyilatkozattal fejezhetik ki a vállalkozások, a jelzéseket már csak ma lehet beküldeni email-ben az info@bonyhad. hu címre. B. K. Harmadik lett a középiskolás lány TAMÁSI A Magyar Diáksport Szövetség Budapesten, az Elektromos Sportcsarnok­ban rendezte meg az orszá­gos asztalitenisz diákolim­piát a Magyar Asztalitenisz Szövetség együttműködé­sével. A megyei selejtezők­ben az egyéni- és csapatne­vezések száma túlszárnyalta a 2500-at is. A középiskolás lányok versenyében Kajtár Eszternek, a tamási Béri Ba­logh Ádám Katolikus Gimná­zium és Kollégium tanulójá­nak az idei évben is sikerült a dobogón végeznie: Eszter az erős mezőnyben a harma­dik helyet szerezte meg. B. L. Három másik térség mellett a Dél-Dunántúl is Európa legsze­gényebb területei közé tarto­zik. A helyzet évek óta nem ja­vul, hiába jönnek az uniós pén­zek. Katus Eszter eszter.katus@partner.mediaworks.hu DÉL-DUNÁNTÚL Négy magyar régió is az Európai Unió leg­rosszabb helyei között van - derült ki az Eurostat legfris­sebb adataiból. Észak-Ma- gyarország 2014-ben az uni­ós átlag mindössze 42 száza­lékát teljesítette az egy főre ju­tó GDP-ben, amivel szinte csak román és bolgár területeket előz meg. Észak-Alföldön sem sokkal jobb a helyzet: ott az uniós átlag 43 százalékát ter­melték meg. A dél-dunántúli és a dél-alföldi régió sem éri el az EU átlagos termelésének felét: a Dél-Dunántúlon 45, a Dél-Al- földön pedig 47 százalékos az egy főre jutó GDP. Vagyis Baranya megye - Tolnával és Somoggyal karölt­ve - továbbra is legszegényebb húsz európai régió között sze­repel, semmit sem javítva a ta­valyi 12. helyén. Úgy tűnik rá­adásul, hogy az uniós források sem tudják igazán csökkente­ni a regionális egyenlőtlensé­geket az országon belül. Mert míg a felsorolt négy régió lesza­kadóban van, azért akad itthon is terület, ahol jobban élnek, mint egy átlagos EU-állampol- gár: Közép-Magyarországon például az uniós átlag 107 szá­zalékát termeli meg egy ember. A különbségeket jól mutatják egyébként a bérek is: míg Bu­dapesten a nettó átlagkereset 204 ezer forint, addig Baranyá­ban csak 128 ezer, Szabolcsban pedig 110 ezer. Adná magát a feltételezés, hogy aki többet akar keresni és költeni, annak Budapesten vagy Győrben kell dolgoznia, csakhogy lakhatás­sal és ingázással egy bizonyos bér (nagyjából nettó 220 ezer forint) alatt nem éri meg. A legalacsonyabb egy főre jutó GDP-t termelő régiók az EU-ban (2014, EU-ádag = 100) 1. Északnyugat-Bulgária 30 2. Mayottt (FR) 31 3. DélkÖzép-Buigária 32 4. Északközép-Bulgária 34 4. Északkelet-Románia 34 6. Északkelet-Bulgária 39 6. Délkelet-Bulgária 39 8. Delnyugat-Oltema (RO) 41 9. Eszak-Magyarország 42 10. Észak Alföld (HU) 43 10. Dél-Muntenia (R0) 43 12. Del-Dunantul (HU) 45 13. Lubltni vajdaság (PL) 47 .13. Dél-Alfóíd (HU) 47 15. Északnyugat-Románia 48 15. Kárpátaljai vajdaság (PL) 48 15. Varmia-Mazúria (PL) 48 18. Podlasiei vajdaság (PL) 49 18. Szentkereszt vajdaság (Pl) 49 20. Délkelet-Románia 50 20. Kelet-Makedónia ésTrákia (EL) 50 MEGJEGYZÉS: R0 = ROMÁNIA, FR = FRANCIAORSZÁG, PL= LENGYELORSZÁG, EL=GÖRÖGORSZÁG FORRÁS: EUROSTAT Nem múlt el nyom nélkül a közel ötven esztendő BÖLCSKE Legalább hetven em­ber összehangolt munkája nyomán született meg az idei bölcskei borverseny eredmé­nye, hét bizottságban nagyjá­ból ennyien értékelték a min­tákat. Ez volt a 49. borverseny, amit idén is az önkormányzat, a borbarátok és az Agro Bölcs­ke Zrt. szervezett meg. A Tu­rul Fogadóban rendezett han­gulatos programon 203 nedűt értékeltek. Az igaz, hogy ezek nemcsak a bölcskei lankákon érlelődött szőlőből készültek, nevezhettek és neveztek is vi­déki gazdák, zömmel inkább a szomszédos Madocsáról és Dunaföldvárról. A helybeli bí­rák munkáját segítették külső szakemberek, köztük dr. Mó­dos Ernő és dr. lanky Ferenc. Dr. Sűrű János köszöntője után el is mondták véleményüket a 2015-ös évjáratról, a leggya­koribb hibákról. Mint elhang­zott, a 2015-ös borok kissé el­maradtak az elvárttól. Dr. Sű­rű János lapunknak azt mond­ta, a sok eső nem tett jót a sző­lőnek, emiatt lett gyengébb a minőség. Hozzátette, összessé­gében viszont egyre kevesebb a rossz bor, az elmúlt majd’ öt­ven év nyomott hagyott a bölcs­kei borokon, amelyek megáll­ják a helyüket országos meg­mérettetéseken is. Ezúttal 49 aranyat osztottak, 72 ezüst- és 44 bronzérmes bor született, 20 minta oklevelet ért. Újvö­rös kategóriában Bacs Sándor, az újfehérek között Horváth Levente bora kapta a legtöbb pontot. Sűrű János készítette a legjobb rozét, édesapja dr. Sű­rű János pedig az óvörösök kö­zött tarolt. Az ófehérek és a sil­lerek között pedig dr. Tóth Mi­hály borai remekeltek elsősor­ban. Vida T. Dr. Sűrű János is nyert aranyat Hiányoznak a nagy cégek, gyenge a lobbierő Weller János gazdasági szakér­tő szerint a számok nem meg­lepőek. Az országba ugyanis sok uniós pénz jött, de ebből a dél-dunántúli régió kapta a leg­kevesebbet. Ráadásul, a be­folyt összegek nagy része nem a termelésbe került: nagyjából a pénzek 22 százalékát fordí­tották erre a célra, a többit az önkormányzati és a civil szféra használta fel. Valószínűleg en­nek is köszönhető, hogy jelen­tősebb ipari beruházás már jó ideje nem történt a régióban. A több száz főt foglalkoztató cé­gek valamiért máshol fektet­nek be - a szakember szerint e mögött a kevésbé hatékony lobbi is állhat. Az Elcoteqet a mai napig nem sikerült pótol­ni. és ma már az egyetem sem tud annyi tanulót felmutatni, mint régen. Ez pedig mind be­leszámít a GDP-be. Baranya az ipari termelés tekintetében az utolsó az országban, Tolna me­gye a paksi atomerőmű miatt áll csak jobban. Somogy pedig azért, mert a Flextronics szék­helye Tabon van, így a cég ösz- szes eredményét itt tüntetik fel. Javulást akkor lehetne el­érni, ha a három megye gazda­ságfejlesztésben érintett szer­vezetei által közösen elfogadott gazdasági koncepciók végre­hajtása beépülne a napi rutin­munkába - véli Weller János. Csütörtökön indul útjára a „Vármegyeházi Esték” rendezvénysorozat a Perczelekről szóló előadással Koncerttel, reneszánsz vacsorával is készülnek SZEKSZARD Feleleveníti a „Vár­megyeházi Esték” elnevezé­sű rendezvénysorozatot a Tol­na Megyei Kormányhivatal és a Wosinsky Mór Megyei Múzeum - tájékoztatott a kormánymeg­bízotti kabinet. Az első prog­ram március 3-án, csütörtökön, 17 órától lesz: dr. Dobos Gyula, a Tolna Megyei Levéltár nyugal­mazott igazgatója „A szekszár­di Vármegyeházától a Parla­mentig - Perczelek a közigazga­tás és igazságszolgáltatás élén” címmel tart előadást, amelyre a belépés díjtalan. Áprilisban a Liszt Ferenc Zeneiskola taná­rainak előadásában „Tavasz kö­szöntő” hangversennyel várják az érdeklődőket, melynek bevé­Szeretnék, ha a vármegyeháza falai közt ismét pezsegne az élet telét a zeneiskola javára, hang­szerek vásárlására és javításá­ra ajánlják fel. Berecz András ének- és mesemondó májusban lép fel, júniusban pedig kötetlen kerti hangulatban a Vármegye- háza udvarán a Szekszárdi Juni­or Stars ad jazz koncertet. Az est bevételével a zenekart támogat­ják. Ugyancsak júniusra rene­szánsz vacsorát terveznek kor­hű ételek felszolgálásával, kora­beli zenével kísérve. A rendezvénysorozat célja, hogy a Vármegyeháza impo­záns épületében megrendezett eseményekkel a Tolna Megyei Kormányhivatal hozzájáruljon Szekszárd, valamint Tolna me­gye kulturális életének színesí­téséhez, illetve hogy a progra­mokkal életet vigyenek az épü­let ódon falai közé, hogy meg­nyissák és még inkább ismert­té tegyék ,a nagyközönség szá­mára. Miként a közleményben ír­ják, a Vármegyeháza Szekszárd meghatározó épülete, Tolna me­gye egyik legfontosabb szimbó­luma, falai között egykor fontos közigazgatási munka folyt. Az épület magába sűríti a magyar történelem egy jelentős szeletét, megyénk teljes történelmét. A Tolna Megyei Kormányhivatal vagyonkezelőként feladatának tekinti, hogy a Vármegyeházát méltóképpen megőrizze az utó­kor számára. H. E. 1836-ban avatták A Vármegyeházát az apátsági épületekből az 1780-as évek­től tartó folyamatos átépítések­kel, bővítésekkel alakították ki. 1826-ban Pollack Mihályt kér­ték fel a tervek elkészítésére, a kivitelezés 1828 tavaszán kez­dődött a helybeli Stann Jakab építőmester vezetésével. Az épület 1833-ban készült el tel­jesen, és 1836-ban Esterházy Károly főispán beiktatásakor avatták fel. Ekkor ültették el az udvaron a három tiszafát is. A szekszárdi megyeháza Pollack Mihály egyik legfontosabb vi­déki középülete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom