Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-14 / 62. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ Az elhunytak hozzátartozói ^ , kötelesek a síremlékek í JZT '1 biztonságosságáról gondoskodni. Sürgős esetben a temetőgondnok cég beavatkozik (képünk illusztráció) Pokollá tette családja mindennapjait SZEKSZARD Kapcsolati erő­szak bűntettében mondta ki bűnösnek a Szekszárdi Járás- bíróság a 46 éves vádlottat és ezért két év börtönbüntetés­re ítélte, melynek végrehajtá­sát azonban öt év próbaidőre felfüggesztette, s ennek idejé­re pártfogói felügyelet alá he­lyezte a férfit. Meg kell fizetnie több mint 141 ezer forint bűn­ügyi költséget. Az ítélet nem jogerős, mert a vádlott enyhíté­sért fellebbezetett. A bűntelen előéletű vádlott főiskolát végzett, játékszenve­délye, illetve kábítószer-füg­gősége miatt azonban munká­ját elveszítette, házassága fel­bomlott. Szülei támogatásával 2010-ben Komlón, 2012-ben Zsibriken bentlakásos függő­ségkezelő ellátáson tett részt, de ezek eredményre nem ve­zettek, további kezelésre szo­rulna, de ezt nem vállalja. 2012-től a szülei házában élt, akikkel kezdettől heti rend­szerességgel ordítozott, trágár Szüleit trágár kifeje­zésekkel illette, és bántalmazta is. kifejezésekkel illette őket. Az édesanyját meg is rúgta, a fal­nak lökte. A rendszeres ordíto- zást a szomszédok is hallották. Miután 2014 szeptemberében a vádlott édesanyja meghalt, minden indulata az apjára irá­nyult, akit egyebek közt nyo­moréknak, bunkónak, hülyé­nek, szerencsétlen szemét kö­csögnek nevezett. Az idős férfi bal fele az elszenvedett agyi in­farktus miatt lebénult, bal ke­zét és lábát csak korlátozottan tudja használni. Előfordult, hogy a fia a vé­dekezésre korlátozottan ké­pes férfit kis erővel megütötte, megrúgta. Az apa rendszerint másik két fiától kért segítséget, arra is volt példa, hogy a vád­lott rövid időre elvette a telefon­ját, de amikor a kábítószerfüg­gés talaján kialakuló dühroha­mai csillapodtak, vissza is ad­ta. A család tagjai többször is kihívták a rendőrséget, illetve feljelentést tettek. A vádlott a dühöngéseket el­ismerte, azokat meg is bánta, mint ahogyan ezt a szakértő is megállapította. A bántalmazá­sokat azonban tagadta a bíró­ságon. 1.1. Közmeghallgatás volt Decsen DECSEN Közmeghallgatás volt Decsen, melyen körülbelül 100-120 érdeklődő vett részt. A tavalyi évi beszámolók és az idei tervek meghallgatásán túl a decsiek több kérdést is fel­tettek, illetve jelezték problé­máikat. Ezek nagyobb része két témát érintett: a telepü­lés lakói nehezményezik, hogy vannak, akik szemetelnek a községben, illetve gondot okoznak a kóbor kutyák. Antal Zsolt polgármester elmond­ta: mindkét esetben keresik a megoldást. B. K. Fáklyás felvonulás, koszorúzás HŐGYÉSZ Pénteken tartották mega március 15-i ünnep­séget Hőgyészen. Délután fél ötkor a Szent Kereszt Plébá­nia Templomban szentmisé­vel kezdték el a rendezvényt, majd a művelődési házban az általános iskola diákjai emlé­keztek meg a szabadságharc szereplőiről. Este 6 órakor kez­dődött a fáklyás felvonulás, majd a temetőben Stróbl Izi­dor sírjánál koszorúzással fe­jeződött be az ünnepség. M. I. Zarándokút az emlékművekhez TOLNA Zarándokutat szer­vez a Tolna-Mözsi Bukovi­nai és Erdélyi Székelyek Bará­ti Köre Bukovinába. Az út cél­ja az öt székely faluban elké­szült emlékművek megszente­lése. A ceremóniákat Keresz­tes Andor, korábbi tolnai plé­bános végzi. A július 1-6. kö­zött lebonyolítandó zarándok­úira április végéig lehet je­lentkezni Bálint Ambrusnénál (74/442-381) és Szabó Imré­nél (70/3251707). S. K. Kezdődik két utca aszfaltozása OECS Egy hónapon belül el­kezdődik Decsen a Táncsics és a Zrínyi utca aszfaltozása. Antal Zsolt polgármester ar­ról számolt be, hogy az önkor­mányzat saját forrást fordít a felújításra. A két utca rendkí­vül kátyús, azaz megérett a re­noválásra. A falu vezető azt is elmondta: pályázatból olda­nák meg a csapadékvíz elve­zetését. Ez a projekt 250 in­gatlant és a település déli ré­szét érintené. B. K. Nem történt ilyen eset, és az a cél, hogy ne is történhessen. A sírkövek, síremlékek veszélyes­sé válhatnak. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu- Rendszeresen ellenőrizzük az általunk fenntartott temetőkben a sírkövek, síremlékek állapotát. Ha azt tapasztaljuk, hogy olyan mértékű károsodás érte valame­lyiket, hogy veszélyessé válhat, értesítjük a hozzátartozót. Neki kell ugyanis gondoskodnia a ve­szély elhárításáról, illetve a hiba kijavításáról. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy nem lehet to­vább várni, azonnal elhárítjuk a közvetlen veszélyt - mondja Nyakas Gábor. A Panteon Kegyeleti Szolgál­tató Kft. ügyvezetője elmond­ta azt is, hogy mindig akad el­avult sírelmék, hiszen a ned­vesség, a fagy egy idő után el­kerülhetetlenül károsítja a sír­köveket, kriptaborításokat. Fo­lyamatosan figyelnek ezek­re, és intézkednek ha kell, és nincs tudomása a megrongáló­dott síremlékek miatt bekövet­kezett balesetről. Mindenesetre tartják magukat a helyi rende­lethez, amely szerint a temető­be gyerek szülői felügyelet nél­kül nem léphet be. A temetőkről és temetkezés­ről szóló törvény végrehajtá­si rendeletében foglaltak össz­hangban állnak a fentiekkel. Eszerint: a temető tulajdonosa - köztemető esetén az önkor­mányzat - a temetési hely felett rendelkezni jogosultat a bizton­ságos használatot veszélyeztető sírjel vagy a sírbolt helyreállí­tására köteles felhívni. A felhí­vást - a temetési hely megjelölé­sével - a temető hirdetőtábláján és a parcella sarkán 90 napra ki kell függeszteni, és a felhívás közlését a rendelkezésre jogo­sult ismert lakcímén is meg kell kísérelni. Ha a sírjel felett ren­delkezni jogosult a felhívás el­lenére a sírjelet nem állítja hely­re és az életet is fenyegető köz­vetlen veszély áll fenn, akkor a közvetlen veszélyt a rendelkez­ni jogosult költségére a temető tulajdonosa szünteti meg. A sír­jel vagy sírbolt helyreállításáig a temetési helyre további temet­kezés nem történhet. Az ország más részében tör­tént az a baleset, amelynek so­rán két kisgyermekre dőlt rá egy sírkő. Az akkori szakér­tői véleményből kiderült, hogy már a múlt század második fe­lében előírták, hogy csapolás­sal kell ellátni a sírköveket, éppen azért, mert a ragasztás előbb-utóbb tönkremehet, ki­kezdi az időjárás. Mindenesetre mindenkinek tanácsolható, aki most készíttet síremléket, hogy nézzen utána a szabályozásnak és minden­képpen megbízható mesterrel dolgoztasson. Hagyományok A keresztény temetkezési szo­kások a zsidó hagyományok­ban gyökereznek. A bibliai idők sivatagos, kietlen világában szinte lehetetlen volt megfele­lő sírt ásni, így az a szokás ala­kult ki, hogy az elhunytakat egy kimélyített gödörben helyezték el, és kövekből halmot emeltek föléjük, nehogy a vadállatok martalékává váljanak. Szokás volt az a gesztus a rokonoktól, barátoktól, hogy ha arra jártak, akkor egy-egy újabb kővel erő­sítették meg ezt a védelmet. A sírhely kövekkel való borításá­ból alakult ki később a keresz­tény kultúrában a sírkőállítás hagyománya. Sokat változtak a temetési szokások A felmérések azt mutatják, hogy a hazai temetkezési szo­kások jelentősen megváltoz­tak az elmúlt években. Amíg ko­rábban szinte ritkaságnak szá­mított az urnás temetés, ad­dig ma már legalább húsz szá­zalékot tesz ki. Különösen a vá­rosokban jellemző, a nagyvá­rosokban például a temetések 80 százaléka ezen a módon zaj­lik. A falvakban az arány ép­pen fordított, ott még jellemző­en a hagyományos temetkezé­si formát választják. Az elemzők szerint az urnás temetések el­terjedésének egyik oka, hogy a család nem tudja szeretteinek gyakran az ország másik végé­ben lévő sírját gondozni, illetve arra gondolnak, hogy költözés­kor magukkal tudják vinni az ur­nát. A másik ok sokkal próza­ibb, ez pedig a pénz. A hozzátar­tozók azért döntenek így, mert nem tudják felvállalni a drágább koporsós temetést. Az anyagi­akkal magyarázzák azt is, hogy egyre többen viszik haza és tá­rolják otthon a hamvakat. Becs­lések szerint évente országos szinten több mint tízezren ké­rik ki hamvasztás után az urnát. A hamvak szétszórása még ma is ritkaságnak számít, de tény, hogy az ilyen irányú igények szá­ma évről-évre folyamatosan emelkedik. HÍREK Minden szempontból sikeres évet zárt a polgárőrség Kétezer óra önzetlenség TOLNA Az elmúlt évben országo­san javult a közbiztonság, a pol­gárőrök munkájának köszön­hetően is. A 2015-ös esztendő sikerév volt ebből a szempont­ból, mindez a tolnai szervezet­re is igaz - fogalmazott dr. Szi­lák Mihály, a Tolnai Polgárőr­ség Közhasznú Egyesület pén­tek esti közgyűlésén. Az idén 15 éves tolnai szer­vezet tavaly is maradéktalanul eleget tett kötelezettségeinek. Főként rendezvények biztosítá­sában működtek közre, össze­sen 2540 óra szolgálatot adtak, ebből 156 órányit a rendőrökkel közösen. A technikai felszerelt­séget jónak értékelte dr. Szilák Mihály. A tagság 21 fős, azt sze­retnék, ha idén a 25-öt el tud­nák érni. Nyitni szeretnének a fiatalok felé, így a középiskolá­sok kötelező ötven órás közös­ségi munkáját immár a tolnai szervezetnél is lehet teljesíteni. Dr. Szilák Mihály elmondta, hogy változatlanul kiemelt fi­gyelmet fordítanak az idős em­berek áldozattá válásának meg­előzésére. Az iparterületen pe­dig fokozzák a járőrszolgálatot. Pénzügyi szempontból is si­keres évet zárt az egyesület. Ta­valy 1,472 millió forint bevétel mellett 1,407 milliós kiadásuk volt. A legnagyobb támogatójuk az önkormányzat, tavaly 800 ezer, idén 900 ezer forinttal se­gíti a polgárőrség működését. Pirgi József tolnai alpolgár­mester úgy fogalmazott, hogy minden civil szervezet fontos az önkormányzat számára, a pol­gárőrség különösen az, hiszen tevékenységükkel a közbizton­ságot, ezáltal a város lakóinak közérzetét is javítják. Dr. Pilisi Gábor r. ezredes, szekszárdi rendőrkapitány is köszönetét mondott a polgár­őröknek, akik ellenszolgáltatás nélkül, szabadidejüket feláldoz­va tesznek a közösségért. A közgyűlésen az elmúlt évi munkájáért Rikker Józsefné, Balogh Attila, Schuck Dezső, Sebestyén János, Tóth Sándor és Würzel Zoltánná kapott elis­merést. S. K. Több, mint százan neveztek a tolnai örömfutásra Nagy örömmel futottak TOLNA Fontos futóeseményt ren­deztek Tolnán szombaton, még a közszolgálati televízió is élő­ben jelentkezett a rendezvény­ről. Az országos programhoz kapcsolódva a Tolnai Kulturális Központ is megrendezte ugyan­is az örömfutást. Több mint szá­zan neveztek, helyből és a kör­nyező településekről, gyerekek és nyugdíjasok egyaránt. A me­zőny a gimnázium előtti térről rajtolt, volt 1 kilométeres, bő 3 kilométeres, illetve városon kí­vüli (Fadd és Dombori felé) 10,5 kilométeres és félmaratoni táv is, de mindenki annyit futott, amennyi örömet okozott neki. A befutókat tea és zsíros kenyér várta. S. K. A start egy órácskát csúszott, de aztán örömmel vágtak neki a gyerekek

Next

/
Oldalképek
Tartalom