Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-02 / 52. szám

2016. MÁRCIUS 2., SZERDA Összefogás a felsőnánai templomért FELSŐNÁNA Tovább épül, szé­pül a helyi templom. A 2013- ban 14 millió forintból újjá­épített toronysüveg és a to­rony belsejének felújítása után ismét látványos mun­kálatok zajlanak az evangé­likus templomon. A műemlé­ki védettségű, XVIII. század végén épült istenházának - a legutóbbi felújításnál elköve­tett kivitelezési hibák miatt - erőteljesen vizesedni kezd­tek a falai, ami miatt kívül-be- lül rossz állapotba került. Egy felhőszakadás után az épület megsüllyedt, a vakolat potyo­gott, a falai vizesek, dohosak lettek - mondta el lapunknak Bognár László, a település pol­gármestere. A belvíz csak to­vább rontott a helyzeten, így mindenképpen szükségsze­rűvé vált a felújítás. A falu központjában lévő templom restaurálására a kisközség­nek azonban nincs pénze. így az evangélikus egyház karol­ta fel a rekonstrukciót. Az ún. falátvágásos alászigetelés cél­ja az volt, hogy elzárják a víz útját. Az Emmi pályázati pénzé­ből jelenleg is zajlik a tető­zet cseréje, az eresz kialakí­tása, és kicseréltek négy abla­kot is. Sefcsik Zoltán evangéli­kus lelkész arról tájékoztatott, hogy a több mint harminc mil­lió forintos felújítások fele pá­lyázati pénzből valósult meg, a másik felének nyolcvan szá­zalékát az evangélikus egy­ház biztosította (12 millió), de adott pénzt a Felsőnána Jövő­je Alapítvány, a német elszár­mazottak és nagyvállalatok is. A munkálatokkal várható­an április végére készülnek el a szakemberek. B. L. MEGYEI KÖRKÉP Új tetőt kap a templom Egy komplex felújításra mindössze néhány százezerjl forint jutna, miközben ennek ; a sokszorosára lenne szükség Idén tavasszal a korszerűt­len családi házakban élők igé­nyelhetnek támogatást az Ott­hon Melege program kereté­ben. A felújítási keret azonban csak kis beavatkozásokra len­ne elég. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Bár a fejlesztési tárca a 150 milliárdos keret­összegű, uniós finanszírozá­sú családi ház felújítási prog­ram kapcsán akár 3 millió ház megújulását vizionálta, en­nél 500 ezerrel eleve kevesebb családi ház van az országban, s ennek a feléhez maximum bontási szándékkal érdemes hozzányúlni. (Lapértesülések arról is szóltak, hogy a 150 mil­liárd forint vissza nem téríten­dő támogatás mellé ugyaneny- nyi visszatérítendő támogatást oszthatnak ki.) Azt már lehet tudni, hogy komplex felújítá­sokat támogat a pályázat. Szi­getelésre, nyílászárócserére, a víz- és villamoshálózat korsze­rűsítésére vehető majd igény­be támogatás, melynek 40 szá­zaléka vissza nem térítendő, 15 százaléka kedvező kamato­zású hitel, 45 százaléka pedig a felújító önrésze. Bár a 150 milliárd jelentős összegnek tűnik, de az emlí­tett 3 millió lakással kalkulál­va eleve 50 ezer forintra jön ki az egy lakásra fordítható támo­gatás. Ez például 50 százalé­kos támogatási intenzitás mel­lett csak 100 ezer forintos fel­újítási keretet adna, ami a mai árakkal igen kis beavatkozá­sokra, felújításokra lenne csak elég. Ráadásul a jelzés szerint a keretet 30-40 milliárd forintos „csomagokra” bontanák, és ré­giónként osztanák szét három ütemben. Egy lapunk által megkérde­zett energetikai felújítási szak­értő szerint alsó hangon egy klasszikus Kádár-kockánál fű­tés-korszerűsítéssel - miköz­ben sem megújuló energiát nem építettünk be, sem belté­ri ajtókat, szanitereket, burko­latot nem cseréltünk - mint­egy 4,5 millió forintba kerülne a modernizálás. Ha a családi házak közül ki­hagyjuk a felújíthatatlanokat és az újonnan épülteket, és az egyszerűség kedvéért egy­millió házzal számolunk, 150 ezer forintra nő a vissza nem térítendő támogatás nagysá­ga. Ehhez jönne a finanszíro­zási szerkezetben ugyanennyi önerő és némi visszatérítendő rész, tehát mintegy 375 ezer fo­rint. Ami nemhogy a költségek 40, de még a 10 százalékát sem fedezi. Ahhoz, hogy érdemi ered­ményt produkáljon a program, és valóban felújításra ösztönöz­zön, a tényleges költségek fe­lét, de legalább kétmillió forin­tot kellene támogatásból fedez­ni, amivel 2020-ra mintegy 75 ezer - azaz 2016-2020 között évente 15 ezer - családi ház újulhatna meg - jegyezte meg a szakember. Ez viszont igen távol áll a 2,5 milliós családi- ház-állomány megújításától. Kérdés, hogy a rosszabb álla­potban levő otthonokban élők ki tudják-e használni a pályá­zatot, ki tudják-e gazdálkodni az önrészt? Erre lehetett pályázni öt programban A kazán- és tüzelőberendezé­sek cseréje volt az első prog­ram: egymilliárd forintból 2100 pályázót támogattak. A hűtők és fagyasztók cseréjé­re vonatkozó program közel 25 ezer háztartást ért el. meg­emelt kerettel 3 milliárd fo­rint elosztásával. A mosógép­csere-támogatás 1,86 milliár­dos keretére a sikeres pályá­zatok száma meghaladta a 42 ezret is. A homlokzati nyílás­zárók cseréjére kiírt program keretében 2100 háztartás lett korszerűbb 1,1 milliárdból. Társasházak energiatakaré­kos felújítására tavaly írtak ki programot tízmilliárdos keret­tel, 500 pályázat érkezett. A házak kétharmada 1980 előtt épült A magyar családi házak több mint kétharmada 1980 előtt épült, akkori sztenderdekkel. A hőszigetelt családi házak ará­nya településtípustól függ, de sosem haladja meg a 30 szá­zalékot, s vannak ugyanakkor helységek, ahol mindössze 5 százalékot ér el. Az elemzéséből az derül ki, hogy az 1945 előtt építettek állaga nagyobb arány­ban rossz vagy kielégítő, a lako­soknak gondot jelent a ház ki­fűtése. A családi házak közt az 1945 előtt építettek teszik ki az épületek több mint egyötö­dét. Az 1945 után épített csalá­di házak nagy része, míg a 2001 után felhúzottak döntő hányada ugyanakkor jó állapotú. Húszmilliót szánnak az előkészítésre DOMBÓVÁR Elfogadta a város idei költségvetését Dombóvár képviselő-testülete. A főösz- szeg 2 milliárd 784 millió 613 ezer forint - tudtuk meg Sza­bó Loránd polgármestertől. A város vezetője elmondta, hogy a működési kiadásokra 2 mil­liárd 319 millió 681 ezer fo­rintot határoztak meg. Szoci­ális feladatokra, így segélyek­re és a szociális intézmények működésére mintegy 330 mil­lió forintot fordítanak, kultu­rális célokra, többek között a könyvtár és a művelődési ház finanszírozására, rendezvé­nyek szervezésére, könyvki­adásra közel 120 millió forin­tot szánnak. Általános tarta­lékként 3 millió 200 ezer, cél­tartalékként 130 millió 581 ezer forintot szavaztak meg. A bevételi oldalon, a helyi adók­ból 705 millió forintot tervez­nek, ennek jelentős, mintegy 500 millió forintos részét az iparűzési adó teszi ki. Az álla­mi forrásból származó adóbe­vétel tervezett összege pedig 50 millió forint. Szabó Loránd hozzátet­te: körülbelül 20 millió forin­tot az uniós pályázatok ter­vezési költségeire különítet­tek el, mivel magas szakmai színvonalú anyagok beadásá­ra készülnek. Mint mondta, ez megelőlegezett összeg, hi­szen amennyiben elnyerik a fejlesztésekre szánt pályáza­tokat, a pénz megtérül. H. E. Helyettesítés a XIII. számú körzetben SZEKSZÁRD A Dr. Hirling Ádám utcai XIII. számú házi­orvosi körzet április 1-től he­lyettesítéssel működik. A leg­utóbbi közgyűlésen kiderült, a körzet háziorvosa teendő­it nem kívánja' folytatni, beté­ti társaságának megszünteté­se folyamatban van. Az orvos kérelmét azzal indokolta, hogy véglegesen külföldre távozik, a továbbiakban ott kíván élni és dolgozni. A körzetet érintő vég­leges döntés meghozataláig az önkormányzat az Egészség- ügyi Gondnokságot bízta meg azzal, hogy a helyettesítést a felnőtt háziorvosi ügyeleti ren­delőben a Vörösmarty utca 5. alatt biztosítsa. B. K. Különleges borászat mutatkozhatott be az első esten Kinyitott ez évre a Zeneszalon SZEKSZÁRD Az Ifjúsági Unió Szekszárd 2016-ban is elindítot­ta Zeneszalon elnevezésű szalon hangulatot idéző estjeinek sorát. A tagok és más érdeklődők idén még három alkalommal vehet­nek részt ezen különleges elő­adásokon. A 2016-os Zenesza­lon évad során a többek közt Ka- wai-, Kölcsey-és Gramofon-díjas zongoraművész, Szilasi Alex, valamint barátai és fia, a Virtuó­zok című műsorból is jól ismert Szilasi Dávid is bemutatkoznak a Művészetek Házában. Az elő­adások fényét egy-egy helyi bo­rászat borkóstolója emeli még magasabbra. , A Ritkaságok névre keresztelt első idei Zeneszalon alkalmával hétfőn este körülbelül hetven ember előtt lépett fel Szilasi Alex, illetve Sándor Dániel konferan­szié. Az esten egy különleges pincészet is bemutatkozott. A kö­zönség nagy érdeklődéssel fo­gadta a TiBorokPince kézműves, élménypince bemutatóját, amely különlegessége, hogy fúziós ala­pon működik, vagyis Magyaror­szág több borvidékéről származó szőlőkből készíti borait. Az előadássorozat Misztikum címmel június 23-án folytató­dik, amire még több ember rész­vételét várják a szervezők. Azt követően szeptember 9-én és de­cember 2-án Zene és Bor, illetve Advent elnevezésű estjeik zár­ják az eseményt. K. B. Szilasi Alex zongoraművész a Művészetek Háza színpadán Előadás a szőlő és a bor kezeléséről SZEKSZÁRD Növényvédelmi előadásra invitálta az érdek­lődőket az Újvárosi Római Ka­tolikus Társaskör. Gyurkovics János világi elnök elmondta, évről évre egyre nagyobb az érdeklődés a rendezvényeik iránt, most a kertbarátkor tag­jai és a kisebb szőlővel rendel­kező érdeklődők jöttek el. Egy növényvédőszereket forgalma­zó cég képviselője és Módos Ernő, az Alisca Borrend Nagy­mestere foglalta össze a múlt év. tapasztalatait, és adott ta­nácsot a termelőknek a boraik kezeléséhez. Nagy kihívást je­lentett a termelőknek a szüret környéki időjárás. Szeptember 20. és október 10. között szinte minden nap esett az eső, és a sok csapadék a chardonnay-t, a kadarkát, a merlot-ot érintet­te érzékenyen, mert az érési stádiumban ezek a fajták vol­tak a legjobban kitéve a rot­hadásnak, mondta Módos Er­nő. A szüret idején, majd az első fejtések után nagy szere­pet kaptak a derítések, illetve az olyan korszerű borkezelést segítő készítmények alkalma­zása, melyek az oxidáció ellen védenek. A bor teltségét, har­móniáját segítette a tannin hozzáadása. A tavalyi évjárat­ra jellemző még, hogy a borok könnyen öregszenek, így cél­szerű a magasabb kénezés, tet­te hozzá a szakember. M. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom