Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-07 / 57. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 8., KEDD Töltődj fel!- időszaki kiállítás nyílt Pakson PAKS A villamosság kialaku­lását, azon belül kiemelten az erősáramú elektrotechni­ka magyar vonatkozású vív­mányait - például a transzfor­mátort - mutatja be az Atom- energetikai Múzeumban teg­nap megnyílt kiállítása. A Töl­tődj fel! címet viselő, rendkí­vül sok működő eszközt, in­teraktív elemet felsorakozta­tó tárlatot az Elektrotechnikai Múzeum bocsátotta az alapí­tásának negyedik évforduló­ját ünneplő Atomenergetikai Múzeum rendelkezésére. A jubileum kapcsán ren­dezett konferencián Enyedi Bernadett múzeumvezető azt mondta, programjaik során kiemelt figyelmet fordítanak az atomenergetikával kapcso1 latos ismeretek közérthető át­adására legyen szó múzeum- pedagógiáról, vagy bármely korosztályt megszólító ese­ményről. Múzeumként - mint alá­húzta - arra törekszenek, hogy növeljék a látogatószá­mot, felkerüljenek a turiszti­kai térképre, a Paksi Atomerő­mű szerves részeként pedig az ismeretek átadásával, az edu­kációban vállalt szerepükkel az atomenergetika társadalmi támogatottságának növelését segítik elő. E szerepről dr. Kovács An­tal, az erőmű kommunikáci­ós igazgatója is szót ejtett kö­szöntőjében. Kiemelte, hogy az újabb építkezés küszöbén is fontos szerep hárul majd a múzeumra és annak érték­mentő munkájára. Beregnyei Miklós üzemtör­ténész felidézte, hogy az atom­erőmű üzemtörténeti gyűjte­ményének első darabjai Nagy Előd festményei voltak, ame- lyekrel992-ben az ERBE (Erő­mű Beruházási Vállalat) szék­házában bukkant rá. Éppen húsz évvel később kapott ön­álló helyet a múzeum, aho­va először belépve Pónya Jó­zsef korábbi vezérigazgató azt mondta, hogy ha nem lenne a múzeum, minden a MÉH-tele- pen végezte volna. Beregnyei Miklós azt is el­árulta, hogy legtöbb pozitív visszajelzést a ragyogó tiszta­ságért kapnak, illetve sokan dicsérik azt, hogy megőrizték az épület ipari jellegét. V. T. Az enyhe tél kedvezett a kul­lancsoknak, így áprilistól szá­mítani kell a fokozott jelenlé­tükre. A vérszívók vírusos agy- velőgyulladást és Lyme-kórt terjeszthetnek. Előbbi beteg­ség ellen van védőoltás, azt ér­demes még most beadatni. Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A kullancssze­zon ugyan csak áprilistól kez­dődik, de a vérszívók által ter­jesztett vírusos agyvelőgyulla- dás (kullancsencephalitis) el­leni védőoltást még a tavaszi aktvitás előtt érdemes kérni a háziorvostól. - A védettség kialakulásához ugyanis hosz- szabb időre van szükség - ma­gyarázta dr. Schranz Róbert, szekszárdi háziorvos. Elmond­ta, hogy létezik gyorsított, illet­ve normál ütemű oltássorozat. Előbbit azoknak javasolja, akik biztosan tudják, hogy kul­lancsfertőzött területen fognak járni. Ebben az esetben egy hó­nap alatt három oltás beadá­sa szükséges, majd egy-más- fél év után egy negyedik. Nor­mál esetben az első két oltás beadása között egy hónap telik el, a védettség azonban csak a második oltást követő két hét után alakul ki - hangsúlyozta dr. Schranz Róbert, hozzátéve, hogy sokan azt hiszik, egyet­len oltás elég a biztonsághoz. A normál oltássorozat eseté­ben az alapvédettség érdeké­ben egy év múlva egy harma­dik oltás, majd három, aztán öt év múlva újabb emlékeztető ol­tás szükséges. A vényt a házi­orvos írja fel, az oltóanyagot a gyógyszertárakban lehet meg­vásárolni. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a Lyme-kór ellen, amelyet szintén a kullancsok terjesztenek nincs védőoltás. Kezelése csak komoly antibi­otikum-kúrával lehetséges. A Lyme-kór és a kullancsencep­halitis bejelentendő megbete­gedés. Tavasztól egyébként foko­zott veszéllyel kell számolni, A kullancs által terjesztett be­tegségek megelőzése érdeké­ben szabadban végzett munka, kirándulás alkalmával ajánlott kullancsriasztó szereket hasz­nálni, amellyel a szabadon ha­gyott bőrfelületeket kell beken­ni, de spray-vel a ruházat is ke­zelhető. Ugyanakkor javasolt a zárt öltözet viselése. A szabadté­ri tevékenység befejezése után mert az enyhe tél kedvezett a kullancsoknak, amelyek nemcsak az erdőkben, hanem a kiskertekben, városi par­kokban is előfordulhatnak. A kullancs az aljnövényze­ten a növények, cserjék, bok­rok és fák levelének fonák­ján - de legfeljebb másfél mé­ter magasságban - a hátsó lá­bain levő karmokkal megka­paszkodva, lógva várja a táp­lálkozási alkalmat. Magyar- országon a magas rizikójú te­rületek a nyugati, délnyugati megyék közül főleg Zala, So­mogy, Vas és Veszprém me­gye, keleten elsősorban Nóg- rád megye illetve az Észa­ki-középhegység. fontos a hajlatokat, a hajas fej­bőr peremét és a fül mögötti te­rületet is ellenőrizni. A kullancs a megkapaszkodá­sát követően körülbelül 4-6 óra múlva juttathatja a kórokozó­val fertőzött nyálát az ember­be, ezért a kullancsokat mi­nél előbb el kell távolítani. Erre a legalkalmasabb egy vékony végű csipesz. Komolyan kell venni a jeleket' A vírusos agyvelőgyulladás (kul­lancsencephalitis) a hazánkban előforduló, európai altípus okoz­ta betegség a kullancscsípést követően, az esetek jelentős ré­szében tünetmentesen, kisebb részében 7-14 napos lappangá- si idő után, enyhe légúti beteg­ség tüneteivel jelentkezik. Sú­lyos esetben idegrendszeri gyul­ladásos tünetek is felléphetnek. A Lyme-kórra legjellemzőbb - de nem mindig megjelenő tünet - a csípést követő 2-32 nap kö­zött a csípés helyén jelentkező vándorló bőrpír. A kokárdaszerű bőrelváltozás középen halványu­ló gyűrűt formál, átmérője leg­alább 5 centiméter, de elérhe­ti akár a 90 centimétert is. Aki ilyen jelenséget észlel magán, mielőbb forduljon orvoshoz. Mielőbb ki kell szedni Eltűnt egy lány, szóljon a rendőrnek, ha tud róla! SZEKSZÁRD A rendőrség a la­kosság segítségét kéri Sárkö­zi Juliána eltűnése kapcsán, il­letve megtalálása érdekében. A Szekszárdi Rendőrkapitányság 17010/711/2016. általános ügy­számon körözési eljárást folytat a lány eltűnése ügyében. A 15 éves lány 2016. február 8-án távozott a szekszárdi gyer- mékotthonból, tartózkodási he­lye ismeretlen, életjelet azóta nem adott magáról. A felkuta­tására tett intézkedések eddig nem vezettek eredményre. A rendőrség kéri, hogy aki bármit tud az eltűnt lányról, il­letve tartózkodási helyével kap­csolatban információval ren­delkezik, hívja a Szekszárdi Rendőrkapitányságot a 74/501- 100-as számon. Névtelensége megőrzése mellett is tehet be­jelentést az ingyenesen hívha­tó 06-80-555-111-es „Telefonta­nú” zöldszámán, vagy a 112-es központi segélyhívó telefonszá­mon. 1.1. Súlyos testi sértés kísérlet Szekszárdon SZEKSZÁRD Ötvenkilenc éves helybéli férfit hallgattak ki gyanúsítottként a rendőrök, aki ellen a Szekszárdi Rendőrkapi­tányság indított eljárást súlyos testi sértés bűntett kísérlete mi­att. A nyomozás szerint a gya­núsított március 5-én 22 óra kö­rüli időben Szekszárdon az ut­cán olyan durván bántalmazta haragosát, hogy az az eset kö­vetkeztében megsérült, a men­tőszolgálat kórházba vitte. A férfi szabadlábon védekezhet, tájékoztatta lapunkat Huszti Gábor, a megyei rendőr-főkapi­tányság sajtóreferense. 1.1. Bemutatták a magyar nyelvre lefordított történelmi regényt Könyv a svábok bejöveteléről SZEKSZÁRD Adam Müller-Gut- tenbrunn: A sváhok bejövete­le című művének bemutatójá­ra invitálta az érdeklődőket a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület. A kötetet Lóczy Ist­ván, az Imedias Kiadó vezetője mutatta be a közönségnek. Adam Müller-Guttenbrunn (1852-1923) irodalmár, színházi rendező és szerző, a dunai svá­bok irodalmának egyik legjele­sebb képviselője. Miként azt Ló­czy Istvántól megtudhatták a jelenlévők, a szerző sokrétű iro­dalmi és szervező tevékenysé­get fejtett ki mint újságíró, író, költő, bécsi színházigazgató. Magyarországi szülőföldjének támogatása, hagyományainak A könyvet és a szerzőt Lóczy István mutatta be feltárása mindvégig egyik alap­vető célja volt. A fő művének te­kinthető Der große Schwaben­zug (A svábok bejövetele) című regénye a XVIII. században ját­szódik, és a címnek megfelelő­en a német telepesek Magyar- országra költözéséről szól, né­hány Bánátba települő család sorsának elmesélésével. A re­gény, amelynek ez az első ma­gyar fordítása, történelmileg pontos hátteret vázol fel, az ol­vasó hiteles képet kap a török kiűzése utáni viszonyokról. Mi­ként Lóczy István hangsúlyoz­ta: a könyv fontos dokumentum a magyarországi német hagyo­mányok megértése és megőrzé­se szempontjából. V. M. Rizlingszilváni és cabernet a város bora DUNAFÖLDVÁR Nagy Sándor rizlingszilvániját és Kelemen Róbert cabernet sauvignon-ját választották a város borává a Dunaföldvári Kertbarátok ál­tal negyvenedszer megrende­zett borversenyen. Ugyanitt Janky Ferenc, a Corvinus Egye­tem nyugalmazott docense azt mondta, hogy nem volt hiábava­ló a több tucatnyi borverseny, a borok érezhetően javulnak, a gazdák törődnek boraikkal. A kertbarátok bormustráján a pontszámok mellé adott szöve­ges értékelés ezt hivatott előse­gíteni, a zsűri tanácsaival segí­ti a gazdákat. Helyből és a környékbeli te­lepülésekről érkeztek mind a bírák, mind a minták. Lip- ták Tamás az egyesület elnöke azt mondta, külön hálás azért, hogy minden dunaföldvári bo­ros szervezet - beleértve a Sár- ga-Pincésgödör Egyesületet és a Szent Rókus Borlovagrendet - delegálta borait. Idén egyéb­ként 113 minta került a szakér­tők elé, akik között ugyanúgy mint a borászok között vannak fiatalok. A legmagasabb pont­számot a fehér borok között és a rozéknál is Sűrű János, az ó- vöröseknél édesapja, dr. Sűrű János bora kapta. A 2015-ös vö­rösboroknál Kelemen Róbert zweigelt-kékfrankosa, míg ’a gyümölcsboroknál Viczai János otellója győzött. V. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom