Tolnai Népújság, 2016. március (27. évfolyam, 51-75. szám)

2016-03-07 / 57. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. MÁRCIUS 8., KEDD HÍREK Diákigazgatót választ a Garay SZEKSZÁRD Hétfőn és ked­den kampányolhatnak a Ga­ray János Gimnázium tizene- gyedikes évfolyamának osz­tályai, hogy egy éven keresz­tül az ő jelöltjeik láthassák el a diákigazgatói feladatokat. A kampányt rövidfilmmel, osz­tálytánccal, megvendégelés- sel, plakátokkal és a jelöltek közötti vitával próbálják a ma­guk javára billenteni az osztá­lyok. A hagyományosak mel­lett vannak tematikus kampá­nyok is, mint például a képen látható 11. B osztályé, mely a Csillagok háborúját használja fel kerettörténetnek. B. K. A Dunába gurult egy autó FADD-DOMBORIA Dunába gu­rult egy személyautó szomba­ton késő este, Fadd-Dombo- rinál. Az autónak mintegy két­harmada süllyedt el a vízben, a járműben senki nem tartóz­kodott. A káresethez a szek­szárdi hivatásos, a tolnai ön- kormányzati és a faddi önkén­tes tűzoltók vonultak, és drót­kötél segítségével húzták ki a járművet a folyóból - tudtuk meg Boros Brigittától, a Tol­na Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivőjétől. H. E. Dombóvári diák a régiós döntőben DOMBÓVÁR A Kazinczy „Szép Magyar Beszéd" verseny re­gionális döntőjébe jutott Bíró Dávid, a Dombóvári Belváro­si Általános Iskola hetedikes diákja, aki a 7-8. osztályosok között lett második helyezett a megyei fordulóban. A fiút Erdősné Fedeles Zita készí­tette fel. Az iskola másik kép­viselője a Nyári Éva által fel­készített Báliké Dorina volt. Ő az 5-6. osztályosok kor­csoportjában lett harmadik, így éppen lemaradt a regio­nális döntőről, amelyet ápri­lis 21-23. között rendeznek Balatonbogláron. H. E. Kevés termett A Nemzeti Agrárkamara hon­lapján nyilatkozott Szabó Ist­ván, az Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács szóvivője. Elmondása szerint 2015-ben az elózó évhez ké­pest 28 százalékkal kisebb ter­mést. 350 ezer tonna burgo­Egy év alatt 75 százalékkal drágult a burgonya hazánkban, ezekben a napokban 200-220 forintot kérnek kilójáért, faj­tától függően. Ennek oka az, hogy egyre kisebb a hazai ve­tésterület, és mára már az im­port krumplit árusítják. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE Szemre mutatós, belülről fekete foltos, néhol gö- bös. Csak hámozza, hámozza az ember, vagdossa a hibás ré­szeket, a végén alig marad vala­mi a két kiló burgonyából, amit az ebédre szánt, mondta Sza­badi Péterné, szekszárdi olva­sónk.- Gyakorló háziasszonyként hetente vásárolok, hol a köze­li zöldségboltban, hol a távo­labbi bevásárlóközpontban, de mindkét helyen vettem már olyan krumplit, amelynek kö­zel a felét el kellett dobni. Most már sajnálom, hogy még ősszel nem vett a család zsákos kisze­relésű burgonyát, az út mentén árusító helyi termelőtől. Úgy látszik, rosszul döntöttünk - panaszolta Szabadi Péterné. Hétről hétre emelkedik a bol­tokban és a piacon is a hazai burgonya ára. Míg az őszi hó­napokban 100-120 forintért is lehetett belőle egy kilót vásárol­ni, addig mára 210-220 forintot is elkérnek a kereskedők és a piaci kofák. A magas ár ellené­re sem elégedettek a vásárlók a krumpli minőségével. Olvasó­ink közül többen is szóvá tették, hogy sok a beteg, használhatat­lan termék. A látszólag mutatós burgonyáról pucolása közben kiderül, hogy a héja alatt sok rajta a fekete folt, így van, hogy a harmadát is ki kell dobni. A szakemberek szerint az átlagos­nál kevesebb termett itthon és már importra szorulunk. Vár­ható, hogy nyár elejére a burgo­nya ára kilónként a 280 forintot is megközelíti. Tolna megyében a legna­gyobb vetésterülettel a Mözsi Mezőgazdasági Kft. rendelke­zik, jelenleg 20 hektárral.- Az uniós csatlakozás előtt 250 hektáron termeltünk bur­gonyát, ezt követően évről évre csökkent a területünk, kezdet­ben ez volt az elvárás, később meg azért csökkentettük a te­rületet mert egyre kevésbé ér­te meg - mondta Scheidler Já­nos termelési vezető. Tolna me­gyében vannak kisebb terme­lők, akik 1-5 hektáron foglal­koznak még burgonyával, ők maguk piacoznak vele, így pró­bálnak meg egy kis nyereséget elérni. A nagyobb termelőktől a múlt évben, a betakarítást köve­tően 25-45 forint között vásárol­ták meg a krumpli kilóját, fajtá­tól függően. Scheidler János el­mondta, egy hektár burgonya termelési költsége 1 és 1,2 mil­lió forint között alakul, öntözés nélkül elképzelhetetlen ennek a növénynek a termesztése. A mözsi termelési vezető el­mondta, az unió burgonyater­melő országaiban kvóta szerint termelnek a gazdák. Amikor megvásárolják az integrátortól a vetőmagot, már akkor tudják, hogy majd mennyiért veszik meg tőlük a burgopyát. A kvóta feletti mennyiség kerül import­ként hozzánk, gyakran sajnos takarmányminőségben. nyát takarítottak be itthon. Ez a mennyiség a 2010-2014 közötti ötéves időszakhoz ké­pest 33 százalékos termésvisz- szaesés. Az átlagtermés tavaly az előző évinél 11.3 százalék­kal kevesebb volt. A KSH ada­tai szerint a burgonya ára 73 százalékkal nőtt a 2014. de­cemberéhez képest. Érdekes­ség, hogy 1960-ban 97.6 kiló krumplit evett meg évente egy átlag magyar, ma 58 kilót. Hamis vetőmag Magyarországon jelenleg csak a jogszabályban lefektetett kö­vetelményeknek megfelelő, el­lenőrzött vetőmagot szabad forgalomba hozni. A követel­ményeknek megfelelő vetőma­got a fémzárolás jelzi, téphe- tetlen függőcímke vagy önta­padós címke segítségével úgy zárják le. hogy a csomagolás megsértése nélkül a vetőmag­hoz ne lehessen hozzáférni. A hamis vetőmagot általában jár­műből vagy kisebb vásárokon csomagtartóból árulják a piaci árnál jóval olcsóbban. Az egyik leggyakoribb élelem A burgonya Dél-Amerikából származik. Magyarországon a 17. században termesztették először. A 70-es évekig meg­határozó termény volt, hiszen 250 ezer hektárt vetették el a termelők, mára ez 30 ezer hek­tárra szűkült. Az átlagtermés 20 tonna hektáronként. Az egy főre jutó burgonyafogyasztás hazánkban 58 kilogramm. Az összterület tíz százalékát ma­gyar fajták foglalják el. Az im­portált termékek nagy hánya­dát az étkezési, a vetőburgonya, illetve a félkész termékek te­szik ki. A hazai feldolgozóipart a multinacionális külföldi cégek uralják. A feldolgozásra kerülő ipari burgonya mennyisége évi 50 ezer tonna. Érdemes megta­nulni az úgynevezett burgonya ABC-t. ez a jelölés mutatja, hogy az egyes fajtákból saláta (A), le­ves, gombóc, rakott krumpli (B), vagy chips, és hasábburgonya készíthető (C). Ezeket a betű­ket a csomagoláson tüntetik fel a kereskedők. Néhány magyar burgonyafajta jelzései: Góliát: A, B. Százszorszép: A, B, Hópehely: B, C, Réka: B, C, Boró: B, C. Tizenkét iány jelentkezett idén a Miss Alpok-Adria szépségversenyre, Paks Szépe Petőcz Orsolya lett Zsíros Zsanett fejére került a királynői korona PAKS Évek óta a paksi Csillag Show Tánc Egyesület szervezi a Miss Alpok-Adria Tolna me­gyei döntőjét. Idei felhívásuk­ra tizenkét lány jelentkezett, többségük, mint az egyesület elnöke dr. Czárné Nagy Ildi­kó mondta, kötődik a megyé­hez, öten közülük paksiak, tet­te hozzá. A lányok először farmerben és a paksi önkormányzat ál­tal biztosított pólóban léptek színpadra, majd az utcai vise­lettől megszabadulva fürdőru­hában mutatták meg idomai­kat a közönségnek és a zsűri­nek, amelynek soraiban filmes szakemberek, divat világában érdekeltek, szponzorok ültek, illetve az Alpok Adria szépség- verseny magyarországi licen­ce tulajdonosa, a Pramiss Kft. ügyvezetője Prauda Edina. A láncok harmadszor estélyi ru­hában mutatkoztak be a szín­padon, amelyen rajtuk kívül a szervező egyesület táncosai is többször megjelentek, hogy előadásukkal szórakoztassák a közönséget. Ugyanilyen cél­lal két tehetséges paksi fiatal, Bodor Elvira és Pataki Ádám is közönség elé állt, illetve divat- bemutatót tartottak Balogh Ad­rienn divattervező trendi kalo­csai mintával díszített ruhái­ból. A programot a tinilányok örömére Szabyest koronázta meg. Végül a szekszárdi Zsíros Ezúttal egy szekszárdi lány bizonyult a legszebbnek a zsűri döntése szerint Zsanett fejére került a korona, ő képviseli Tolna megyét az or­szágos döntőn. Második helye­zett és egyúttal Paks Szépe Pe­tőcz Orsolya lett, aki budapes­ti, második udvarhölgy az érdi Tóth Nikoletta lett. A paksiak közül Kovács Tímea különdíjjal gazdagodott. A verseny szabá­lyai lehetővé teszik, hogy bár­kit lakóhelytől függetlenül egy város szépének válasszanak. - Ez azt jelenti, hogy ő akkor ott, a nevezők közül a legszebb abban a városban - mondta dr. Czárné Nagy Ildikó. Az viszont kikötés, tette hozzá, hogy a megye szé­pe, aki országos döntőbe kerül, az adott megyéből érkező jelent­kező legyen. Vida T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom