Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
2016-02-05 / 30. szám
g GAZDASÁG 2016. FEBRUAR 5., PENTEK A BUX index alakulása (pont) Nyertesek Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 6126 2,29 4225 ANY 1017 1,09 3 FHB 755 1,07 6 MÓL 13655 1,07 804 PANNERGY 338 0,3 7 EMASZ 22600 0,2 2 CIGPANNONIA 157 0 5 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás Millió (Ft) (%) Ft RABA 1282-0,62 1 APPENINN 209-0,48 3 RICHTER 5360-0,46 1547 FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2016. február 4.) □ €/Ft 309,71-1,24 Ft □ $/Ft 277,44-7,36 Ft □ CHF/Ft 277,02-2,99 Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2016. február 4.) Vételi Eladási I Budapest Bank 301,93 320,61 CIB Bank 298,70 323,60 Citibank 297,36 323,14 Erste Bank 302,47 319,89 FHB Bank 302,13 320,17 K&H Bank 302,39 319,81 MKB Bank 299,42 318,58 OTP Bank 301,49 318,87 Raiffeisen Bank 307,53 313,75 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2016. február 4.) Dátum Ujelsz. ár(Ft) MALMI BÚZA 2016. március 48300 MAUVII BÚZA index 2016. március 48300 TAKARMÁNYBÚZA 2016. március 46200 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. március 44900 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. május 45500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 47100 TAKARMÁNYKUKORICA index 2016. március 44900 TAKARMÁNYKUKORICA hdex 2016. május 45500 TAKARMÁNYKUKORICA hdex 2016. július 47100 TAKARMÁNYÁRPA 2016. március 44700 OLAJNAPRAFORGÓ 2016. március 121000 (XAJNAPRAFORGÓ index 2016. március 121000 REPCE 2016. március 108000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE Áprilistól központosítják a hulladékgazdálkodást Nem drágul a szállítás Országos szinten átalakul a hulladékgazdálkodás, április elsejétől ugyanis megkezdi működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. A szemétszállítás díja nem emelkedik. Egy szakértő lapunknak kiemelte, hogy szerinte az új rendszer nem kifejezetten ösztönöz minőségi szolgáltatásra. Csejk Miklós miklos.csejk@mediaworks.hu BUDAPEST A hulladékgazdálkodás országos szintű átalakítását jelentette be Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára a héten. Április elsejétől megkezdi működését a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., amelynek a fő feladata a szakmai koordinálás lesz. A társaságot az állam 500 millió forint jegyzett tőkével, 4,8 milliárd forint tőketartalékkal hozta létre, elsőként a számlázás kialakítását végzi el, felméri a vagyont, ennek alapján optimalizálható lesz országosan a fejlesztés. Az új cég feladata a számlázási rendszer egységesítése lesz. Ez gyakorlatilag azt jelenti majd, hogy az új cég kiküldi a számlát a lakosoknak, akik kifizetik a szemétszállítási díjat az új cégnek, az pedig kifizeti ezt a szemétszállítóknak, akikkel az önkormányzat szerződik a szemétszállítási feladatok ellátására. A lakosság számára a legfontosabb kérdés persze az, hogy mindez jár-e majd a szemétszállítás díjának emelkedésével. Lapunk legelőször ezt kérdezte Schmidt Jenőtől, a Települési Ön- kormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnökétől. „Mivel 2018 áprilisáig a miniszter hatáskörébe került díjakat befagyasztották, díjemeléstől addig biztosan nem kell félni” - válaszolta. Szabó Zsolt államtitkár is fontosnak tartotta kiemelni, hogy „az átalakítással nem emelkedik a szemét- szállítás díja, sőt a szelektív hulladékgyűjtési rendszer terjedésével akár mérséklődhet is, miközben emelkedik a szolgáltatás színvonala”. Schmidt Jenő lapunknak hangsúlyozta, hogy „a központosítás soha nem jó, de néha van előnye”. Hozzátette, hogy az erőforrásokat és a bevételeket koncentrálja az új rendszer. „A régi szisztéma sokféle áron nyújtott különböző szolgáltatást. Nézetem Schmidt Jenő szerint nem szerencsés, hogy ehhez most nem nyúlnak hozzá, vagyis ezen a téren minden marad a régiben. Van, ahol 380 forint egy kukaürítés, van, ahol 260. Létre kellene hozni egy egységes rendszert” - magyarázta lapunknak Schmidt. A szakember szerint a közszolgáltatás tartalmával kellene kezdeni az egységesítést, és persze rögtön utána az árral. „Városban például heti kétszeri ürítésben, fél éven keresztül kéthetente egy zöldszállításban és évente egy lomtalanításban egységesíthető „Jelenleg 10-12 százalék körüli a szelektív hulladékgyűjtés, úgyhogy ezen a téren bőven van még teendő - fejtegette lapunknak Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke.- Egyelőre Magyarországon a másodlagos piac nem működik jól a szelektív hulladékok esetében, lehetne a szolgáltatás. Ha valaki ennél többet akar megrendelni, akkor többet kellene fizetnie. Ez most nem feltétlenül van így” - hangoztatta a TÖOSZ elnöke. Szabó államtitkár arról is beszélt, hogy a hulladékgazdálkodás eddigi rendszere óvatos becslések szerint is 13 milliárd forint veszteséggel működött. Az új rendszerben szeretnének nonprofit jellegű gazdaságos működést kialakítani, mert most a 171 közszolgáltató egyharmada veszteséges. A TÖOSZ elnöke is kezelendőnek látja ezt a problémát. „Jelenleg 12-15 milliárd forint között termel veszteséget az önkormányzati szektornak és az államinak is összesen a hulladék - fejtegette kérdésünkre Schmidt Jenő. - Ez évről évre emelkedni fog, ha a költségek emelkednek. Azt is hozzá kell tenni, hogy a kintlévőségek átlaga 20 százaezen a területen még sok dotációra lenne szükség, hogy ne termeljenek a cégek annyi veszteséget.” Az Európai Unió 50 százalékot ír elő a szelektív hulladékgyűjtés arányára, szakértők szerint Magyarország ettől egyelőre még nagyon messze van. Tudta-e? Az összes hulladékmennyiség 40 százalékát teszi ki a lakossági hulladék. A többi 60 százalék az ipari hulladékból származik. lék. Ez azért probléma, mert a cégek ennek az áfatartalmát befizetik, de a bevételhez soha nem jutnak hozzá. A mostani változások eredményeképpen a szolgáltatók jobban járnak, mert megkapják azt az összeget, ami jár nekik az elvégzett munkáért az államtól, és az állam feladata lesz a kintlevőségek behajtása. Aminek nagy részét persze nem tudja az állam sem behajtani, így az adófizetők fogják megfizetni azt, amit eddig a szolgáltatók írtak le veszteségnek” - magyarázta az elnök lapunknak. A piaci valóságtól való elszakadás problémájára is felhívta a figyelmet a TÖOSZ elnöke. „Ha van egy kialakult, befagyasztott ár, akkor a közszolgáltató cégek nem fognak hatékonyan működni. Elég nagy a veszély ugyanis, hogy a cégek belső működése elszakad a piaci valóságtól, és ez a gondolkodás nem ösztönöz majd a minőségi szolgáltatásra” - válaszolta meg erre vonatkozó kérdésünket Schmidt Jenő. Van mit pótolni a szelektív gyűjtésben Elismerték Rogánék a turizmus államosítását BUDAPEST Elismerte a miniszter- elnök kabinetirodája, hogy a turizmus államosításán dolgoznak. Nem akarják korlátozni a versenyt, a hatékonyság miatt van szükség a turizmus új állami szervezeteire. A Rogán Antal vezette kabinetiroda a Hvg.hu-val közölte: „A megfogalmazott javaslatok az állami szervezetrendszert érintik, az előterjesztés célja, hogy az eddiginél is hatékonyabbá tegye a turizmus állami szervezetrendszerét, a turizmussal kapcsolatos állami források elosztását, feladata a koordináció lenne.” Hozzátették, a kormány még nem döntött a módosított előterjesztésről. A napokban derült ki, hogy a legfontosabb sporteseményektől kezdve a nagy koncerteken és fesztiválokon át mindent központilag koordinálna a kabinet, sőt lenne egy sor esemény, amit maguk szerveznének. Ha már a részletekig kidolgozott munkaanyag-koncepcióból valóban kormányhatározat lesz, akár már az idén működésbe lendülhet az új turizmus-gigaszervezet, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség. Az anyagot a Miniszterelnöki Kabinetiroda jegyzi, jóváhagyója Rogán Antal miniszter, és hamarosan meg is jelenhet az erről szóló kormányhatározat. MW Menjünk nemzeti városnézésre! Az előterjesztés végén ez áll: • Az EU-nak véleményezési joga nincs. • Országgyűlésnek nem kell tárgyalnia. • Nem kell társadalmi egyeztetést tartani róla, és „vitás kérdés nem merült fel”. ATHÉN 24 órás országos sztrájk és több tízezres tüntetések bénították meg tegnap Görögországot, a tervezett nyugdíjreform és adóemelések elleni tiltakozásul. A fővárosi 50 ezer fős megmozduláson összecsapások törtek ki a fiatalok és a rendőrök között. A belvárosban több fiatal Molotov-koktélokkal és kövekkel kezdte el dobálni őket. A rendőrök könnygázt és villanógránátot vetettek be. Brüsszel: várhatóan 2,1 százalékkal nő az idén a magyar gazdaság Mérsékeltebb javulás várható BRÜSSZEL Idén 2,1, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság (EB), amely csütörtökön tette közzé az esedékes gazdasági előrejelzését az EU-ra és az egyes tagországokra nézve. A Bizottság szerint az európai gazdaság fellendülésének negyedik évében a világgazdaság jelentős kockázatai ellenére is mérsékelt javulás várható, amely elsősorban a fogyasztásnak köszönhető. Az eurózóna országaiban a tavalyi 1,6 százalékhoz képest idén 1,7 százalékos gazdasági növekedés várható, amely 2017-re akár 1,9 százalékra is emelkedhet. Az uniós tagországok gazdasági teljesítményét tavaly a stabilitás vagy az enyhe emelkedés jellemezte. 2017-ig további javulás várható. Az unió egészének gazdasági növekedése az idén 1,9 százalék körül stabilizálódhat, de 2,0 százalékra is emelkedhet jövőre. Bizonyos növekedést támogató tényezők, mint az alacsony olajárak, a kedvező finanszírozási feltételek és a gyenge euróárfo- lyam idén várhatóan erősödnek, és tovább segítik a növekedést. Ugyanakkor a gazdaságot érintő kockázatok egyre hangsúlyosabbá válhatnak. Ilyen a kínai és más feltörekvő országok gazdaságának lassuló növekedése, a világkereskedelem lassulása, valamint a politikai és geopolitikai bizonytalanságok. MTl/MW Vannak költségvetési kockázatok BUDAPEST A Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) szerint a bruttó magyar hazai termék (GDP) az idei 2,9 százalékról 2016-ban 2,2 százalékra, majd 2017-től 2 százalék alá fog mérséklődni, és ez már tartalmazza a csők és az új lakások áfacsökkentésének, az európai uniós források felgyorsított lehívásának hatását is. Romhányi Balázs, az intézet vezetője többek között kiemelte: a mérséklődő olaj- és nyersanyagárak felülírják az inflációs várakozásokat. A belső kereslet élénkülése és a forint nominális árfolyamának gyengülése ugyan felfelé nyomja az árakat, de az importált termékek inflációja és a csökkenő nyersanyagárak ellensúlyozzák a belső inflációs nyomást. A nyersanyagárak stabilizálódásával a KFI az infláció fokozatos emelkedésére számít, az index a jegybanki cél közelében stabilizálódik. Romhányi Balázs elmondta: a költségvetés középtávon romlani fog, a kormány utóbbi hónapokban tett „ígérgetései” rontják a költségvetés fenntarthatóságát. * I
