Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-02-14 / 7. szám
2016. FEBRUÁR 14., VASÁRNAP Özvegye Enver Hodzsa „emberiességéről” Neje védi a diktátort A 95 éves Nedzsmije Hodzsa azt állítja: a 25 ezer ember haláláért felelős néhai albán vezér érzékeny lélek volt, és sajnált bárkit is kivégeztetni. Szerinte a sztálinista vezető soha nem követett el hibát, mindig államférfiként viselkedett. Maros László Partizánból lett véreskezű diktátor Enver Hodzsa (1908-1985) kereskedő családban született, így a család anyagi helyzete megengedte, hogy francia egyetemeken tanuljon, bár azokból kibukott. A 30-as években a brüsz- szeli álbán követség titkáraként dolgozott, s itt ismerkedett meg a kommunizmus eszméjével. A hazáját ért 1939-es olasz támadás után partizánmozgalmat szervezett, annak vezéralakjává vált, és 1943-ban már a későbbi jugoszláv vezér, Tito patroná- lásával megalakuló Albán Kommunista Párt főtitkára, a posztot haláláig nem is engedte át másnak. A szovjet-jugoszláv szembenállás miatt szakított Titó- val, majd minden szövetségesével. Halálakor az ország lakosságának mintegy harmada állt kapcsolatban a titkosszolgálattal, s a népesség bő egy százaléka, 32 ezer ember raboskodott börtönben. Rémtettei ellenére Hodzsa kultusza töretlen, sokan élnek lég TIRANA Élete utolsó interjúját adta Nedzsmije Hodzsa, az Albániát 40 éven keresztül vaskézzel irányító diktátor, Enver Hodzsa özvegye. A nyilvánosságtól tervei szerint végleg visszavonuló asszony azonban alaposan felkorbácsolta az indulatokat. So•kan ugyanis a beszélgetés megjelente előtt még azt hitték, hogy Nedzsmije halála előtt bocsánatot kér férje és a kommunista rezsim bűneiért. Ám énnek éppen ellenkezője történt. A 95 éves nő ugyanis hosszan ecsetelte a néhai vezér erényeit. Egy tapodtat sem engedett abból, hogy Enver soha nem követett el hibát, mindig államférfiként viselkedett, a lehető legnagyobb körültekintéssel vezette országát. Igaz, azt nem tagadta, hogy történtek kivégzések. A történészek szerint a diktátor 25 ezer embert küldött a halálba - természetesen nagyrészt politika okokból -, de mint Nedzsmije mondta: ez szükséges volt. Viszont érzékeny férje mindenkit sajnált, akit ki kellett végeztetnie, a véres leszámolásokkor „mindig fájdalmat érzett a lelkében”. A világ egykor egyik legel- szigeteltebb, így nyomorba süly- lyedt országáról nehéz lett volna azt állítani, hogy abban minden a legnagyobb rendben ment. így Nedzsmije sem tagadta, hogy voltak problémák. De - minő meglepetés - ezt sem férje számlájára írta. Szerinte a visszaéléseket a háborúból visszatért veteránok és az alacsony műveltségű, egyszerű emberek követtek el. De ezen kívül állami szinten nem történt embertelenség. Mint mondta: a tömeges letartóztatások, gyilkosságok, vagy tízezrek munkatáborokba deportálása csak mítosz, amely- lyel áz egykori rendszert akarják bemocskolni. Magyarázat volt a szabadságjogok korlátozására is: a szigorú központi irányítás alatt követik el az emberek a legkevesebb oktalanságot. Nedzsmije és Enver már a háború alatt, a partizánmozgalomban 750 ezer bunkert építtetett országszerte. is ismerték egymást. Társak lettek, s férjével a későbbiekben is sokat politizáltak. De az özvegy szerint külpolitikai kérdésekről sosem értekeztek, márpedig éppen ezen a téren volt leginkább tetten érhető Enver Hodzsa tébolya. Az albán vezér a 40-es évek végétől kitűnő kapcsolatokat ápolt a Szovjetunióval, de Sztálin halála után úgy látta: a kommunista birodalom egyre kevésbé hű az eszméhez. Sztálin utódját, Hruscso- vot - aki pedig eltaposta az 1956- os magyar forradalmat - egyenesen árulónak tartotta, így össze is rúgta a port a nagy testvérrel. Kína felé nyitott, de később az ottani enyhülés is kiverte nála a biztosítékot. A 80-as években is sztálinista diktatúrát működtető Hodzsán üldözési mániája is egyre jobban kijött. Attól rettegett - bár ennek nem sok jele volt -, hogy a nyugati hatalmak elfoglalják országát. Ezért az akkor alig 2,5 milliós országban 750 ezer betonbunkert építtetett, hogy szükség esetén minden polgár óvóhelyre meneküljön, vagy akár onnan vegye fel a harcot az „imperialista hódítókkal”. Az erőteljes iparosításba az ország természetesen belerokkant. Kulturális fronton pedig az elengedhetetlen személyi kultusz mellett Enver leszámolt a vallásokkal. Betiltotta a szakáll viselését, a keresztény templomokat és mecseteket pedig könyvtárakká, áruházakká alakíttatta, s a végén Albániát a világ egyetlen ateista országává nyilvánította. PANORÁMA 3 Csengettek Takács Zoltán zoltan.takacs@mediaworks.hu S ándor Mária, az egészségügy újraélesztéséért küzdő nővér (tudják, akiknek fekete pólója és piros-fehér zöld karkötője van) egyik története tanmesének is beillik az oktatás körüli purparlé közben. Történt, hogy egy vidéki városban a nővérek standjának szomszédságában Fidesz-aktivisták gyűjtöttek aláírást a migránskvóta ellen. Nem sokáig volt békés a hangulat, mert a szomszédból válogatott szidalmakkal illették, mint a „rendszer” ellenségét. Ő azonban átment az őt káromlókhoz és igyekezett elmagyarázni, hogy nem a kormányhívek ellenében próbál meg tenni az egészségügy drámai helyzetének javításáért. Éppen ellenkezőleg: amit tesz, azt értük is teszi. Hogy ha netán kórházba kerülnek, akkor legyen orvos és nővér, aki ellátja őket. Hogy legyen műszer, amivel ellátják őket. • Ennek szellemében tehát gyorsan át kellene lendülni azon a most hatalmon lévőknek, hogy a miskolci igazgató maga a báránybőrbe bújt Soros György, vagy hogy egyéb „külső erők” hergelik és balhéztatják a népet. Meg azon is, hogy ami hiba akad az oktatásban, az az „elmúltnyolcév” sara, vagy hogy a tanárok és a diákok lustasága az oka mindennek. Mivél a gyógyulás első lépcsőfoka a betegség felismerése, ezért inkább ezekre a kérdésekre kellene őszinte válaszokat adni. Biztos, hogy működik az az államosított, központosított oktatási rendszer, amit felépítettek az elmúlt években? Biztos, hogy jó a tanároknak többórányi plusz munkát adni naponta az órákra való felkészülés rovására? Biztos, hogy a megfelelő tankönyveket adták a pedagógusok és a tanulók kezébe? Biztos, hogy nem sok a húszkilós iskolatáska? Biztos, hogy a tornaterem nélküli mindennapos tesit még a napi énekléssel kell megfejelni, ahelyett hogy pénzügyi ismereteket oktatnának? Egyáltalán: biztos, hogy jó irány a brutális mennyiségű lexikális tudást erőltetni ahelyett, hogy projektaíapú, az életre felkészítő és a tehetséget felszínre hozó oktatási rendszert építenének? Ha megvannak a válaszokkal a szakemberek)?), akkor esetleg el lehetne kezdeni egy igazi oktatási (és egészségügyi) reformot a „hibák kijavítása” elnevezésű maszatolás helyett. Mielőtt az utolsó gondolkodó fiatal is elhagyja az országot, amint teheti. Magyarország érdekében. Esetleg el lehetne kezdeni egy igazi oktatási reformot. M ed vegyev sze ri nt hidegháború lehet MÜNCHEN „Őszintén szólva gyorsan sodródunk egy új hidegháború korszaka felé” - hangoztatta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szombaton az 52. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencián (MSC). Az orosz kormányfő kiemelte, a NATO tevékenységét szemlélve néha úgy érzi, hogy nem is 2016-ban, hanem 1962-ben él. Jens Stoltenberg NATO-főtit- kár beszédében élesen bírálta Oroszországot, de együttműködést is ajánlott. Kifejtette, hogy Moszkva nukleáris csapásmérő erejét fitogtatva szomszédsága megfélemlítésére és Európa stabilitásának gyengítésére törekszik, de számolnia kell azzal, hogy a folyamatos leszerelés ellenére a NATO elrettentő erejének továbbra is része a „nukleáris komponens”. Hozzátette: azért akadnak biztató tárgyalások. John Kerry amerikai külügyminiszter azt mondta: Oroszország eddig a legitim ellenzéket támadja Szíriában, és ezen változtatnia kell, hogy legyen esély a békére. Hozzátette: Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását, mint ahogy más országoktól is elvárja, hogy tiszteljék Oroszország szuverenitását, és csak két választása van: az ukrán válság politikai rendezését szolgáló minszki megállapodások hiánytalan végrehajtása, vagy a gazdaságát sújtó szankciók további következményeinek elszenvedése. MW Ezer éve nem tárgyalt a pápa és a legnagyobb keleti egyház féje Egyházfők történelmi lépése HAVANNA Magyar idő szerint pénteken este az 1054-es nagy egyházszakadás óta először találkozott a római pápa és a legnagyobb keleti egyház feje. Ferenc és Kirill moszkvai pátriárka a havannai reptéren folytatott két órás zártkörű megbeszélést. Évtizedek óta próbálták a csúcsot összehozni, a háttérben összetett diplomáciai egyeztetések, befolyási övezetek és globális politikai kérdések is befolyásolják az egymásra találást. „Végre találkozunk. Testvérek vagyunk. Világos, hogy ez a találkozó Isten akarata” - mondta a találkozás első, sajtónyilvános perceiben a pápa. Ezután az újságírókat ki is tesKirill moszkvai pátriárka és Ferenc pápa öleléssel üdvözölték egymást sékelték a történelmi randevúról, de két órával később, a találkozó végén Ferenc és Kirill közös nyilatkozatot adtak ki. Ebben többek között arra hívták fel a figyelmet, hogy a féktelen fogyasztás felemészti á Föld tartalékait, és miközben az emberiség egyre nagyobb mértékű gazdagságot halmoz fel, a szegények tömegei a legalapvetőbb szükségleteiket sem tudják kielégíteni. Arra is figyelmeztettek, hogy Európának hűnek kell maradnia a keresztény gyökereihez. Kijelentették, hogy Szíriában és Irakban békét kell teremteni a közel-keleti keresztények védelme érdekében. Ukrajnában is békét sürgetnek. MW Ölelkező halott párra leltek a romok alatt TAJVAN Szombaton az utolsó áldozatot is kiemelték az egy héttel ezelőtti tajvani földrengésben összedőlt Tajnan városi torony- épület romjai alól, a természeti katasztrófában hivatalos közlés szerint 116-an lelték halálukat. A romba dőlt toronyépületben 114-en vesztették életüket, két embert a település más területein öltek meg a rengés idején leszakadt, lehullott tárgyak. Helyszíni jelentések szerint az utolsó holttest a toronyépület gondnokságának vezetőjéé volt. „Talán megvágta, míg mindenki távozik” - mondta a város polgár- mestere. Pénteken több mint 30 holttestet emeltek ki a romok alól, köztük egy egymást ölelő fiatal párt. A mentők a beszámolók szerint könnyeik között próbálták az egyetemistákat szétválasztani. A holdújévet közvetlenül megelőző katasztrófa idején a 16 emeletes épületben sok lakó rokonaival volt. A hajnali órákban a 6,4- es erősségű földmozgás következtében csaknem 400 emberrel dőlt oldalára a lakóház. A legsúlyosabban érintett Tajnan városban több mint 10 épület dőlt romba vagy rongálódott meg súlyosan. A sérültek száma 550 körül van. Korábbi közlés szerint őrizetbe vették a leomlott épület építtetőiét, egy ingatlanfejlesztő cég első emberét és vezetőit. MW/MTl i » *
