Tolnai Népújság, 2016. február (27. évfolyam, 26-50. szám)

2016-02-13 / 37. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. FEBRUAR 13., SZOMBAT HÍREK Erzsi néni ma is aktívan él PAKS Kilencvenedik születés­napján köszöntötte Süli János polgármester Gyarmati József- né Erzsi nénit, aki Dombóvá­ron született, s kezdett el 12 évesen dolgozni az ottani kon­zervgyárban. Pakson,ahova férje révén került, ugyancsak a tartósítóiparban dolgozott, aktív szakszervezeti és nőbi­zottsági tag volt, s több ciklu­son át dolgozott a városi ta­nácsban is. Erzsi néni ma is aktív, műveli a kertjét, s az ott termett gyümölcsökből ké­szült befőttekkel ellátja a roko­nokat. V. T. Borotvával bukott le az áruházi tolvaj SZEKSZÁRD Egy borotvát akart ellopni február 11-én 17 óra 30 perckor az egyik szekszárdi áruházból a 20 éves fiatalem­ber, miután leszedte róla az úgynevezett áruvédelmi esz­közt. A biztonági szolgálat ér­tesítése nyomán a rendőrök az utcán igazoltatták a férfit, akinek a ruhájából elő is került a lopott holmi. 1.1. Verseny lesz a Csengeyben PAKS A Csengey Dénes Kultu­rális Központban lesz az idei Kárpát-medencei „Csengey Dénes" vers- és prózamondó verseny dél-dunántúli elődön­tője. A program célja, hogy fel­kutassa és nyilvánossághoz juttassa az anyaországban és a határon túli területeken azo­kat az amatőr vers- és próza­mondókat, akik magas művé­szi fokon tolmácsolják a ma­gyar irodalom remekeit. A je­lentkezés határideje február 25., az elődöntőt március 20- án tartják a paksi kulturális központban. A megméretésre az egyetemes magyar iroda­lomból választott három vers­sel vagy prózai művel lehet ne­vezni ifjúsági, felnőtt és szép­korú kategóriában. A döntőt május végén tartják Nagykani­zsán. V. T. Ékes László újságíró, író tud­ja hova kell állni, hova nem sza­bad, kit kell segíteni, és ki az, aki nem fogadja el a segítsé­get. Nem hajt díjakra, és „csu­pán” a kultúrának és az olvasó­inak elkötelezettje. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu Több kell, mint a biológiai szük­séglet kielégítése. Nem elég a ha­sán keresztül megfogni az em­bert, hiszen a kultúra, a gondolko­dás, a nyelv az, ami emberré tesz. Ékes László szerint nagybaj, hogy kevés a gondolat, a kultúra meg­mentésért kiált. Pedagógusként, újságíróként, szerkesztőként, író­ként és értényiként a magyar és az európai értékeket képvise­li még akkor is, ha vannak, akik azt mondják: ezeket nem szabad ráerőltetni az emberekre, például egy község lakóira. - Értény spe­ciális helyzetben van, lecserélő­dik a lakossága. Ez a folyamat már a téesz- szervezéssel elkezdődött, és ma ott tartunk, hogy nincs számot­tevő értelmiség a faluban. A hu- szonharmadik óra ötvenötödik percében járunk - mondja Ékes László, aki nemcsak több köteté­ben örökítette meg egy valaha volt világ emberét, kultúráját, de a he­lyi értéktár bizottság elnökeként is dolgozik. Egykori kollégájával, Simon Ferencné nyugdíjas tanító­val és néhány nyugdíjassal min­dent gyűjtenek, ami még elérhető. Az idős sürget, hiszen egyre keve­sebben vannak azok, akik adat­közlőként még emlékeznek arra, ami megmentésre érdemes. Ed­dig harmincnál több darabja van az értényi értéktárnak, például a barokk Szent Márton római kato­likus templom, a Szentháromság­szobor, a kálváriák, a világhábo­rús emlékművek, az emlék-, illet­ve kopjafák, a Szent Márton-em- lékhely, a népdalok, a pillés fő- kötős népviselet, a lakodalmi ko- kasvivés hagyománya, a gyógy­módok vagy a tulipáni pincesor. A bizottság tagjai ellenszolgálta­tás nélkül, saját eszközeikkel, sa­ját pénzükből és módszereikkel dolgoznak. Az a céljuk, hogy a ha­gyományok beépüljenek, rögzül­jenek, természetessé váljanak, de fogadókészség és pénz hiányában nincs könnyű dolguk.- Ha már nem lesz, akinek fon­tos mindez, úgy érzem, a dombok megindulnak, és betemetik a fa­lut úgy, hogy csak a templom tor­nya és a kereszt látszik majd ki. Akkor aztán jöhetnek a kataszt­rófaturisták - osztja meg az író nem túl derűs látomását, amely mint fogalmaz: az igazi falurom­bolásra vonatkozik. Pedig Ékes László ezen túl is nagyon igyek­szik, hogy mindez ne következ­zen be: egyike azoknak az el­származottaknak, akik rendez­vényeikkel, kezdeményezéseik­kel minden évben gazdagabbá teszik a falut.- Novembertől nagyon „bele­húztam”, már közel kétszáz ol­dalt megírtam a falu történeté­ből, néprajzából. A kötet kézira­ta márciusra elkészül, már a fo­tókat is gyűjtjük, és hozzáteszek a korábbi novelláimból, életképe­imből néhányat, ezek teljessé te­szik az anyagot - nyilatkozta je­lenlegi munkájáról. Lesz elszár­mazottak találkozója is, június 4-én. Ekkor Bíró László püspök úr misézik majd. Ékes László Ér- tényhez való viszonyáról elmond­ta: úgy érzi, már nem tartozik semmivel a falujának. Nevéhez emléktáblák, emlékfák, Falukő és még nagyon sok más köthető. Hasonló a helyzet Szekszárddal, jelenlegi lakóhelyével, elég csak a Garay János Gimnázium orgo­nájára gondolni, melynek meg­vételében szintén elévülhetetlen érdemei vannak. Mint mondja: sosem hajtott díjakra, bár ezek­ből is kijutott elég. Arra viszont büszke, hogy az eddig megjelent hét könyvének minden példánya gyorsan elkelt. Ez az igazi elis­merés. Szódásüvegbe rejtették el a pálinkát TOLNA MEGYE A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tolna megyei pénz­ügyőrei egy vendéglátóegység ellenőrzésekor szódásüvegben szikvíz helyett alkoholt találtak. Mózsik Szilvia sajtószóvivő elmondta, az adóhivatal munka­társainak egy italbolt ellenőrzé­sekor feltűnt, hogy a kiszolgáló­pult alatt található 3 rekesz 2 li­teres kiszerelésű szódásüvegek között volt, amelyikből a szívó­cső hiányzott. A gyanús flako­nok adagolókarjának lenyomá­sával kiderült, hogy a PÉT pa­lackban nincs túlnyomás. A ki­nyitást követően pedig bebizo­nyosodott, hogy a szódásüveg­ben szikvíz helyett pálinka volt, melynek alkoholtartalma a foko­lás alapján 48,5 százalék. Az al­kohol származását a tulajdonos igazolni nem tudta, ezért azt a hivatal munkatársai lefoglalták és NAV Tolna Megyei Adó- és Vámigazgatóság raktárába szál­lították. A sajtószóvivő elmond­ta, a vendéglátóegység több százezer forintnyi jövedéki bír­ságra számíthat. M. I. A szakma döntsön a közoktatásról SZEKSZÁRD A közoktatás hely­zetéről tartott sajtótájékoztatót tegnap délelőtt Szabó Balázs, a Jobbik Magyarországért Mozga­lom városi elnöke, megyei sajtó­főnöke, önkormányzati képvise­lő. Mint elmondta, tíz elhivatott, régóta a pályán lévő pedagógust keresett meg, és kérte ki a véle­ményüket, amely teljesen össze­cseng. A első probléma a megnöve­kedett adminisztráció, amely olyan terheket ró a pedagógu­sokra, hogy az már gátját képezi a színvonalas oktatásnak. A má­sodik probléma a gyerekek túl­terhelése. Itt kell megemlíteni a többségében gyenge minőségű, szűk kitekintést kínáló közpon­tosított tankönyveket is. A har­madik neuralgikus pont az élet­pálya modell, amely ötletként jó lenne, de egyelőre inkább prob­lémát és bérfeszültséget okoz. A Jobbik nemzeti konzultációt hir­det a témában, és ragaszkodik ahhoz, hogy a szakma vélemé­nyét maximálisan vegyék figye­lembe a közoktatást érintő min­den kérdésben. V. M. Diófatollas újságíró lett Ékes Lászlót hangulatos írásai miatt nagyon sokan szeretik a megyében, de azon túl is. Szon- dy Sándor miskolci fafaragó népi iparművésztől egyszer nem akármilyen sajtónapi ajándékot kapott, azóta diófatollas újság­író. Tolna megyében több mint harminc olyan település van, ahol Ékes Lászlót szívesen lát­ják vendégül író-olvasó találko­zókon. Nagyon szoros a kapcso­lata az értényi nyugdíjasklubbal. Mint mondta, idén a Szent Már- ton-emlékévre tekintettel szom­bathelyi kirándulást terveznek, a szent emlékmúzeumát látogat­nák meg elsősorban. Volt lakodalmi, báli zenész is Ékes László kedvenc hangszere, a tangóharmonika, legutóbbi, döbrö- közi könyvbemutatóján is előkerült. Nem mindenki tudja az újságíróról, hogy több évtizeddel ezelőtt báli és lakodalmas zenészként is szere­pelt, és talán nem tűnik szerényte­lenségnek, de Ékes László tapasz­talata szerint akkortájt Tamási kör­nyékének második legjobb zene­kara volt az övék. Édesapja mindig azzal engedte el zenélni: „csinálja­tok hangulatot, ne törődj a pénz­zel”. Ehhez pedig azóta is tartja ma­gát. Mostanság többször muzsikál együtt Keller Antallal és az értényi „Hangász karral”. Hangszere pedig egy valódi Hohner. Lovas Katalin és Zsarnai Sándor közös kiállítása Látószögek a tárlaton PAKS Lovas Katalin paksi és Zsarnai Sándor Szombathelyen élő festő közös, Látószögek című kiállítása nyílt meg a Csengey Dénes Kulturális Központ eme­leti kiállítóterében. Zsarnai Sán­dor is Pakson élt több mint har­minc éven át. Legutóbb Kősze­gen mutatkoztak be együtt nagy érdeklődés mellett. Lovas Kata­lin a mostani tárlatra egészen új szemléletben, impresszionis­ta stílusban alkotott munkákat is hozott. Mostanáig a realista megközelítés volt a jellemzője. Festményeiket március 4-ig lát­hatja a közönség. A megnyitón Takács Éva ajánlotta a két mű­vészt és alkotásaikat a közönség figyelmébe. V. T. Takács Éva ajánlotta az alkotásaikat a közönség figyelmébe Támogatja a közgyűlés Fadd városi törekvéseit Tanácskozott a megye SZEKSZÁRD Elfogadta költségveté­sét a megyei közgyűlés az idei év első ülésén, amelyet tegnap dél­előtt tartottak a Vármegyehá­zán. Mint arról Tóth Róbert kom­munikációs referens tájékozta­tott, az idén 261 millió forint biz­tosítja a megyei önkormányzat közgyűlésének és lüvatalának működését. Az uniós pályáza­tokkal összefüggő feladatokból adódóan az elfogadott kereten felül további forrásokkal is szá­molhat a megye. Az ülés témája volt a terüle­ti nemzetiségi önkormányzatok­kal kötött együttműködési meg­állapodások felülvizsgálata. A megállapodás szerint a megye to­vábbra is biztosítja a megyei né­met és cigány önkormányzatok működéséhez szükséges iroda- helyiségeket. Döntés született ar­ról is, hogy pályázatot nyújtanak be megyei szintű foglalkoztatási és gazdaságfejlesztési megálla­podások létrehozására. Fadd község megkereste a me­gyét várossá nyilvánításának kezdeményezése kapcsán, bár ez nem előírás ilyen esetben. A település kérését az ülésen tár­gyalták meg és úgy határoztak: a térségben élő közösségek jogos szándéka hogy tovább gyarapod­janak, és ebben a felsőbb szintű szervek ne gátként, hanem segí­tő partnerként jelenjenek meg. A képviselők megszavazták azt az előterjesztést is, amely a Tol­na Megyei Matematikai Tehet­séggondozó Alapítvány kérel­me alapján 100 ezer forint támo­gatást javasol a XXVI. Bátaszé- ki Matematikaverseny megren­dezésére. Az utóbbi napokban a Tolna megyei TOP pályázatok kapcsán a sajtóban is számos té­ves információ vetődött fel, ame­lyekre az önkormányzat terület- fejlesztésért felelős vezetője szak­mai válaszokat adott. Fehérvári Tamás szerint a megye összes te­lepülése jövője érdekében végzi fejlesztései feladatait. A közgyűlés szünetében Szabó Loránd, a Közgyűlés tagja sajtó- tájékoztatót tartott, amelynek té­mája a pályázati szempontrend­szer kritikája volt. V. M. i V

Next

/
Oldalképek
Tartalom