Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2016-01-17 / 3. szám
2016. JANUÁR 17., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ y Az információs forradalom a papíralapú könyv iránti keresletet erősen lecsökkentette - mondta lapunknak Vízkelety László antikvárius. Másrészt mindig vannak felkapott művek. Jelenleg Bartos Erika Anna, Peti és Gergő könyveit vehetjük meg kétszeres áron a másodlagos piacon, valamint Lőrincz L. László, Frei Tamás, Fejős Éva vagy Ugrón Zsolna regényei a slágerek. Csejk Miklós MAGYARORSZÁG Sokkal könnyebb hozzáférni az internet elterjedése óta egy-egy szöveghez, mint előtte - mondta lapunknak Vízkelety László, a Pesti Forrás Antikvárium nagy tapasztalattal bíró vezetője. „Az információs forradalom a papíralapú könyv iránti keresletet erősen lecsökkentette. Másrészt mindig vannak felkapott művek. Amikor megfilmesítenek egy könyvet, akkor az nagyon beindul. Ilyen volt például Szabó Magda Ajtó című regényével is. De ezek a belelkesülések általában csak fél évig tartanak” - tette hozzá a szakember. Nemcsak szakmai körökben mondják, hanem a vevők is megtapasztalhatják, hogy az antikvár könyvek árai jelentősen csökkentek az elmúlt évtizedben. Nagyon sok könyvhöz már fillérekért is hozzájuthatunk. „Nem az a fő baj, hogy nem lehet elad ni a könyveket, hanem az, hogy nincs mit eladni - fejtegeti lapunknak Vízkelety László. - Jó, értékes, kurrens, keresett árúból kevés van. Nagyon lementek a könyvek fel- vásárlási árai, vagyis ilyen kevés pénzért az emberek nem nagyon válnak meg a könyveiktől. A 90-es években nagyon ment a cserkész témájú mű - magyarázza lapunknak a szakember. - Mára a vadászat vált slágertémává. Ami vadászattal foglalkozó mű, azt biztosan el lehet adni. Az internet a szépirodalmi művek piacát tette tönkre a legjobban. Irodalmi műveket a legnehezebb eladni, azokat a legkönnyebb letölteni ugyanis az internetről. Ráadásul egyre több klasszikus szerző jogdíjvédelme is lejár. Rejtő Jenőnek például tavaly járt le a jogdíja. Négy évvel ezelőtt Rejtő Jenő-könyveket két nap alatt el lehetett adni. Most már alig veszi meg valaki. Szerb Antal Utas és holdvilágát vitték, mint a cukrot, A legmenőbb és a legeladhatatlanabb használt könyvek Minden kornak megvoltak a maga bestsellerei. Az antikvárius szakma szerint ezek viszont nem túl hosszú életűek. „Néhány év múlva már senkit nem érdekelnek ezek a könyvek - így Vízkelety László, a Pesti Forrás Antikvárium vezetője. - A 80- as években ilyen volt Moldova György, Fóti Andor, Berkesi András Passuth László vagy Szilvá- si Lajos. Nagyon keresett könyvek voltak akkor, ma már száz forintért se nagyon lehet eladni őket. Műfajok is eltűntek. Például a papíralapú lexikon teljesen megszűnt létezni. Az internet kiváltotta. Iparművészeti értékkel bíró régi lexikonokat persze még el lehet adni, de azok már inkább műtárgyak. Szótárt még vesznek, de drámaian csökken a kereslet irántuk. A nem tudományos igényű ismeretterjesztő könyvek ára is nagyon alacsony, mert nincs kereslet irántuk. Az albumok fénykora lecsengőben. A fotóalbumok talán még tartják magukat, de a net erősen szorongatja azokat is. Az antikváriusok mumusa minden Reader Digest-kiadvány. Ezek mindig a polcon maradnak. Persze ennek az oka az, hogy nagyon gyenge külföldi könyvek gyenge színvonalú fordításairól van általában szó. Ellenpéldája az Európa és a Helikon kiadók jó minőségű, ezért jobban eladható könyvei. Esterházy Péter állócsillag, aki 25 éve folyamatosan keresett a másodlagos piacon is, de ilyen Agatha Christie összes krimije ötven éve. A maiak közül Lőrincz L. László, Frei Tamás, Fejős Éva vagy Ugrón Zsolna könyvei nem maradnak túl sokáig az antikváriumok polcain.” a jogdíja lejárt, megjelent a neten, és eladhatatlan lett. Már három kötet porosodik a polcon.” A már említett Utas és holdvilágot a szakértők szerint 1200-1500 forintért el lehetett adni, ma már 600 forintért értékesítik az antikváriumok, amelyet a vevőktől általában az eladási ár feléért vásárolnak, esetünkben 300 forintért. „A buszjegy többe kerül annak, aki eladná a könyvet és behozza hozzánk - mondta lapunknak Vízkelety. - Persze azért vannak kivételek Is bőven. A klasszikus ókori filozófusok, például Platón, Arisztotelész ma is nagyon keresettek. Ilyen az ókeresztény írók sorozat, vagy Hamvas Béla művei. Márai Sándort is szeretik az olvasók, a mai napig el lehet adni a műveit. A költők közül Weöres Sándor, József Attila, Petőfi Sándor mindig vevőre talál.” Vannak egészen különös slágerkönyvek a Pesti Forrás Antikvárium vezetője szerint. „A téma iránt érdeklődők ölni képesek Ferkai András Buda építészete a két világháború között című könyvéért - hangsúlyozta Vízkelety. - Az antikváriumokat ma már nemcsak az ilyen slágerkönyvek tartják életben, hanem a régiségek is. A régi dokumentum, a régi képeslap, a régi plakát is benne van a kínálatukban. Ezeknek az eredetiség az értékük.” A rendszerváltás utáni könyvek az -antikváriusok szerint könnyebben eladhatók. „Ekkor ugyanis nagyon megszaporodtak a címek és lecsökkent a példányszám - mondta Vízkelety. - Ez antikváriusi megközelítésben jó, mert nem telítődik annyira a piac egy művel. 1950 és 1990 közötti szépirodalmi művek olyan óriási példányban jelentek meg, hogy lehet az akármilyen jó könyv és lehet akármilyen szép a kötése, olyan mennyiség van a piacon belőle, hogy csak nagyon alacsony lehet az ára az antikváriumokban. Ha egy Jókai Mór-könyvet kiadnak félmillió példányban, akkor az nálunk már csak nagyon olcsón eladható.” Az is tendencia, hogy ma már a rövidebb művek népszerűbbek az antikváriusi szakma szerint. Az okok arra vezethetők vissza, hogy az internet miatt sok mást is olvasunk. Összefoglalva tehát: a könnyed, rövidebb szövegek és az igényes szakirodalmak az igazi nyerők a másodlagos piacon. Négy- és hatezer forintért is vásárolhatunk a neten egyes meséket Régi könyvek titkos élete HÍREK Alföldi Róbert fotógyűjteménye BUDAPEST Alföldi Róbert színházi rendező neoavantgárd fotógyűjteményéből mutat be nagyszabású válogatást a Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház A múlt szabadsága címmel. Alföldi felidézte: hat-hét éve akadt a kezébe Szilágyi Sándor Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben című kötete, amely olyannyira felkeltette az érdeklődését a korszak iránt, hogy rövidesen gyűjteni kezdte annak fotográfiáit. MW Tárlat a magyar vidéki zsidóságról PÁRIZS „A magyar társadalom egy olyan Magyarországon és egy olyan Európában képzeli el a jövőjét, ahol senkinek nem kell félnie, bármilyen vallási vagy etnikai közösséghez tartozik" - mondta Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára csütörtökön a Párizsi Magyar Intézet kiállításának megnyitóján. A tárlat a zsidó kultúra egy-egy fontos szeletét emeli ki, ilyen például az adományozás kérdése, a fejviselet, az ünnepek, a halottas szokások és a fény szerepe. MW Sztárokkal indít ezúttal a SZÍN SZEGED A 2016-os Szegedi Ifjúsági Napok olyan sztárokkal indít, mintáz idei nyár slágerét jegyző Jasmine Thompson, aztán a 90-es évek sztárcsapata, a 2 Unlimited és közkívánatra az idei fesztivál-kedvenc Dubio- za Kollektiv. „A fellépők szerződtetése kapcsán kiemelt szempont volt, hogy minden korosztály megtalálja a maga kedvencét, a tinédzserektől kezdve egészen azokig, akik a 90-es években a SZIN-en töltötték fiatalságuk legszebb pillanatait"- fejtette ki lapunknak Kolonics Erika szervező. MW A szép Jasmine Thompson A világhírű fúvósokat a most elhunyt zenekarvezető tartotta össze Végső búcsú Benkó Sándortól A Recirquel társulat nagy párizsi sikere BUDAPEST Több százan kísérték utolsó útjára Benkó Sándort, a Benkó Dixieland Band alapítóját, Kossuth- és Liszt-díjas zenészt pénteken a Farkasréti temetőben. A 75 éves korában, tavaly december 15-én elhunyt világhírű zenekarvezető, klarinétos emlékét ravatalánál, gyászoló családja előtt zenész- és pályatársai közül Nagy Jenő, a Benkó Dixieland Band egykori alapító tagja, bendzsósa, illetve Berki Tamás énekes, a zenekar rendszeres vendégfellépője, valamint az elhunyt gyerekkori barátja, Valnicsek Gyula idézte fel. A szertartást Balicza Iván evangélikus lelkész vezette. „Klasszicizálta a dixieland muzsikát, a füstös kiskocsmákból a Zeneakadémia színpadára emelte. Ötletgazdag volt, gondolkodása előrevivő, munkabírása elképesztő” - fogalmazott Nagy Jenő, aki több mint ötven éven át, 1957-től 2011-ig zenélt együtt Benkó Sándorral a zenekarban. A zenész szólt arról is, hogy a hétfős Benkó Dixieland Bandet csaknem hat évtizedes pályafutása során a zenekarvezető kivételes szervező- és összetartó ereje fogta össze. „Évente 180-250 koncertünk volt itthon és külföldön, játszottunk kis klubokban és fesztiválon 300 ezer ember előtt: Benkó Sándor nevét világszerte megismerték és megszerették” - tette hozzá Nagy Jenő. MW A zenekarvezető hetvenöt éves korában távozott az „égi zenekarba' PÁRIZS Több mint 18 ezer néző látta a francia fővárosban a magyar újcirkusz társulat, a Recirquel Párizs Éjjel című előadását, amellyel a fiatal artisták másfél hónap alatt 39 alkalommal léptek fel a Cabaret Sauvage-ban. Az előadásról több helyi médium elismerő kritikát közölt, és Jean Paul Gaultier világhírű divattervező úgy nyilatkozott, hogy a Párizs Éjjel volt az egyik legjobb cirkuszi előadás, amelyet valaha látott. A csapatnak komoly fizikai kihívásokkal kellett szembenéznie a külföldi turné alatt, a próbákat is beleértve több mint 72 órát töltöttek a színpadon. A Párizs Éjjel című produkció a harmincas évek Párizsának dekadens és fülledt erotikájú világát tárja a nézők elé, felidézve a századelő lokáljainak miliőjét. A címet Brassai, a világhírű fotóművész első albuma, a Paris de Nuit adta, az előadást is az ő képei ihlették. A produkciót a tavalyi őszi fesztiválon mutatták be. A párizsi turné után tavasszal Kolumbiában is fellépnek az előadással, addig pedig a Müpában láthatja a magyar közönség a társulat műsorát. Mint ismeretes a Recirquel Vágj Bence rendező-koreográfus vezetésével magyar artistákból alakult 2012-ben Budapesten. MW
