Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-21 / 17. szám

2016: JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK megyei körkép 3 Évről évre nagy az érdeklődés az egyházi esküvők iránt, így az azt megelőző jegyesoktatáson is sok fiatal vesz részt. A megkér­dezett jegyesek szerint a temp­lomi esküvő hitelesebbé teszi az egymásnak tett fogadalmukat. Mauthner Ilona ilona.mauthner@partner.mediaworks.hu SZEKSZÁRD Péter és Magda szep­tember közepére tervezik az es­küvőjüket, de februártól jegyes­oktatásra járnak majd, ugyanis ebben az évben később már nem lesz erre lehetőségük itt, Szek- szárdon. Mint mondták, ők ma­guk döntöttek a templomi eskü­vő mellett, és a családban örül­tek ennek, hiszen a szülők, nagy­Egy életre szól a hűség A jegyeskurzus kiemelt témája a a gyermekáldást, magyarul nem házasság lényeges elemeinek a köthet házasságot templomban tudatosítása a párokban: ilyen az az, aki nem akar egy gyermeket egység, a kizárólagosság, vagy- sem. Természetesen hogy hány is egy férfi egy nővel köthet há- gyermek lesz, azt ők döntik el. zasságot, és ez felbonthatatlan, A fiataloknak a házasságkötés egész életre szól, nem lehet le- után van lehetőségük bekapcso- cserélni a párunkat, vagyis amíg lódni a plébánián működő kis- a másik él. nem lehet újabb há- házascsoportokba, akik havonta zasságot kötni a templomban, összejönnek egy estére, és erősí- ha az érvényes volt. A hűség is tik egymást. A házasságot ápol- fontos elem egy kapcsolatban, ni kell, erősíteni kell, mert a világ- még a tiniszerelemben is érzéke- ban mindnyájan nagyon sérülé- nyek erre a fiatalok. Vállalni kell kenyek vagyunk. Nagyon eltérő a fiatalok motivációja Van, akit a külsőségek ragadnak meg: a templom szépsége, dí­szessége, ünnepélyessége, lehet vonulni (ez inkább a mennyasz- szonyok álma), szól az orgona stb. Vannak viszont, akik vallásos ne­velést kaptak, gyerekkorukban jártak hittanra, jártak vagy most is járnak templomba, a kisebb ré­szük a szentségekhez is szeret­ne járulni, vagyis később is sze­retne gyónni, áldozni, és ez csak abban az esetben lehetséges, ha templomban köti meg a házassá­gát Isten színe előtt. Van elvétve olyan is, amikor a szülők vágyát teljesítik azzal, hogy jelentkeznek a templomi házasságkötésre, az­tán a kurzus alatt rájönnek, hogy ez kevés, és végül elmarad az es­küvő, ilyen is előfordult. A végén olyan jő hallani, amikor azt mond­ják, hogy kellemesen csalódtak, mert nem ilyennek gondolták az egyházat, azt hitték, hogy sokkal vaskalaposabb az egész, és má­soknak is ajánlják. Ez a legjobb reklám, tette hozzá a plébános. szülők is vallásosak. A baráti kö­rükben voltak, akik mosolyog­tak rajtuk, hogy fölösleges ez a felhajtás. Volt, aki azt mond­ta, őt nem lehetne ilyen hely­zetbe kényszeríteni. - Esetünk­ben kényszerről szó sincs, öröm­mel vállaljuk a tanfolyamokat - mondta Magda.- Ez a kifejezés, hogy jegyes­oktatás, egy kicsit rideg - mond­ta Bacsmai László szekszárdi plébános -, inkább a jegyeskur­zus szót használnám. Annál is inkább, mert nem hatszemközt vagyunk a jegyesekkel, hanem kurzusszerűen, csoportosan. Február elején elkezdjük, és hús­vét környékén fejezzük be, mert húsvét után kezdődik az esküvői szezon. Az elmúlt 12 évre visszate­kintve megállapítható, hogy míg 2003-ban 29 pár esküdött temp­lomban, addig 2004 és 2008 kö­zött évente 60 pár (belvárosi és az újvárosi templomban együtt). Ezt követően ez a szám 30 körü­lire csökkent. A tapasztalat az, hogy a vallásos családok gyer­mekei, ha már kötnek polgárit, akkor a templomban is meges­küdnek.- Érdemes megjegyezni, hogy a házasságra készülőkkel intéz- ményszerűen senki más nem fog­lalkozik, csak az egyház - hang­súlyozta Bacsmai László. A je­gyeseket nemcsak az esküvőre készítik fel, hanem a házasságra is. Talán azért is van annyi válás, mert a fiatalok felkészületlenül kerülnek a házasságba, annak ellenére is, hogy több évet együtt élnek. Egyre kevesebb a világban az egymás iránti tolerancia, és ez megmérgezi a kapcsolatokat. A jegyeskurzus egyébiránt nem póthittan, tehát nem a ke- resztségre vagy első áldozásra, bérmálásra készít elő, hanem a házasságra. A papokon kívül, gyakorlott házaspárok segéd­keznek abban, hogy a hallott té­mát a csoportban feldolgozzák a fiatalok. Előadóként meghívnak orvost, pszichiátert és olyan há­zaspárokat, akik a saját életük­ről vallanak, hogy felhívják a fi­atalok figyelmét a buktatókra, konfliktuskezelésre, egymás el­viselésére, a szeretet egymás fe­lé való kifejezésére. Róka az úton Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu T öbb olvasónk jelezte már, hogy rókát látott a városban, és még csak nem is a külterületi részen. Egyik ismerő­söm nevetve mesélte, hogy az a példány, amelyiket ő lá­tott, még a közlekedési lámpa piros jelzésénél is megállt. Ez az „urbánus" ravaszdi a jelek szerint tehát tökéletesen alkalmaz­kodott a városi életmódhoz. Csakúgy, mint az itt élő denevérek, nyestek, baglyok, vércsék, és egyebek, amelyek szívesen költöz­nek az emberek lakóhelyére. Láttak már városban-faluban pe- lét, borzot, vaddisznót, öly vet, a fővárosban pedig egyre több ka­litkából szökött hullámos papagáj él szabad életet, a jelek sze­rint megtanultak alkalmazkodni a kontinentális klímához. Hí­rek szerint Londonban már többgenerációs vadon élő brit papa­gájkolóniák vannak. Fontos a változás képessége és az alkalmazkodás Különösen azok az állatok szeretnek és tudnak az ember közelében élni, akik vegyes táplálékot fogyasztanak, szak­szóval megnevezve generalis- ták, mert a civilizációs hulla­dékban bőven találnak foguk­ra való ételt. Ráadásul ezért a táplálékért nem is kell nagy erő­feszítéseket tenniük, egy kis éjszakai kukázgatással megvan a mindennapi betevő falat. Bár nem mindig örülünk a „vad” társaságnak, azért a mi ge- neralistáink megérdemlik az elismerést, nem utolsósorban azért, mert megszívlelendő tapasztalatokat szerezhetünk álta­luk. Például, hogy az tud fennmaradni és igazán érvényesül­ni, aki nem fél a változásoktól, megtanul alkalmazkodni, és ha kell, drasztikus mértékben fordít a sorsán. No meg azt is, hogy a természet nem ismer korlátokat, ahol lehetőséget kap, ott győz, függetlenül attól, hogy mi, emberek, akarjuk-e, vagy sem. Önbíráskodása börtönt is érhet SZEKSZÁRD Heti rendszeresség­gel vásárolt a két sértett bort és pálinkát a 39 éves vádlot­tól még 2015. májusát megelő­zően. Idővel az a gyakorlat ala­kult ki, hogy hitelbe is kaptak italt, aminek az árát havonta fi­zették ki. Tavaly év elején nem fizettek időben, ezért a vádlott többször is szólt nekik, hogy ad­ják meg a tartozást. Május elején adtak aztán tízezer forintot, de a vádlott további húszezret köve­telt, mondván, hogy még ennyi­vel tartoznak, de ezt az összeget a sértettek vitatták. Május 12-én délután a vádlott éppen abban az utcában autó­zott, ahol a sértettek laknak, be­csengetett, majd be is ment hoz­zájuk, s ismét követelte a pénzt. Feldühödött a sértettek tiltako­zásán, és fennhangon megfenye­gette őket, hogy ha nem fizet­nek, akkor összerugdalja őket, és szétveri a házat. A sértettek megijedtek, s átadtak a vádlott­nak nyolcezer forintot, hozzát­éve, hogy most már hagyja el a házukat. A férfi azonban nem elégedett meg a pénzzel, tovább kiabált, fenyegetőzött, majd ma­gához vette a konyhából a 40 ezer forintot érő televíziót a távirányí­tóval együtt. A történteknek ta­núja volt a sértettek egy ismerő­se, aki éppen náluk tartózkodott. A büntetőeljárás során a rendőr­ség megtalálta a pénzt és a televí­ziót is, így a kár megtérült. A Szekszárdi Járásbíróság bű­nösnek mondta ki a vádlottat ön- bíráskodás bűntettében és ma­gánlaksértés vétségben. Ehhez hozzájött még egy közokirat-ha­misítás is. Abban az ügyben a férfit a bíróság két év próbára bo­csátotta, s ennek időtartama alatt követte el az újabb bűncselekmé­nyeket. A bíróság a vádlottat hal­mazati büntetésül két év börtön­re ítélte, de ennek végrehajtását három év próbaidőre felfüggesz­tette. Ki kell fizetnie 40 ezer fo­rint bűnügyi költséget is. Az íté­let jogerős, tájékoztatta lapunkat dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője. 1.1. Keresett etetők SZEKSZÁRD A madáretető kihelyezése csak az első lépés, azokat ké­sőbb is rendszeresen tölteni kell élelemmel. Azoknak, akik szeret­nék etetni a madarakat, és gyönyörködnének bennük, márciusig fo­lyamatosan töltsék fel élelemmel az etetőt, melyet takarásba he­lyezzenek. Madárkalácsot is könnyen lehet készíteni napraforgó- magból és faggyúból, ezeket hálóba kell tenni. B. K. Vetítéses élménybeszámoló a honismereti, turisztikai műsorról A „Hazajáróval” találkoztak BONYHÁD A Duna Televízió Haza­járó című, Magyar Örökség-díjas honismereti műsorának közön­ségtalálkozója volt január 19-én Bonyhádon, a Solymár Imre Vá­rosi Könyvtárban. Matisz Nóra könyvtáros elmondta, a vetítéses élménybeszámoló, amelynek há­zigazdája Kenyeres Oszkár volt, a forgatásokról, a műsor létrejöt­téről szólt. így például a madé- falvai epizódról, mely a bonyhá­diakat az átlagosnál is jobban ér­dekelheti. A néző olyan részlete­ket is láthatott az előadáson, me­lyek nem kerülnek be a műsor­ba: a bakiparádé nagy derültsé­get keltett a közönség soraiban. Bonyhádon egyébként nem elő­ször tartottak ilyen találkozót. A műsor ajánlója szerint a „Hazajá­ró” hétről hétre bakancsot húz, és nekiindul, hogy keresztül-kasul bebarangolja a Kárpát-medence varázslatos tájait, és megismer­je hazánk természeti- és kultu­rális értékeit, történelmi emléke­it és az ott élő emberek minden­napjait. Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján, Délvidéken, Mura­vidéken, Őrvidéken és belső-Ma- gyarországon hol gyalog, hol sze­kérrel, kerékpárral vagy kenuval halad vándorútja során. A Kár­pátok fenséges gerinceitől, várro­mokon, apró fatemplomokon és véráztatta harcmezőkön át, pati­nás városokig megannyi magyar emlék kíséri a „Hazajáró” soha véget nem érő útját. B. K. ■fl r 1 \ ia ■ —1 dÍ^5i lUL._-.Ji .'i ~: . i ­!■-. ■-»fj.: - a|. t ' m Kenyeres Oszkár a forgatásokról, a műsor létrejöttéről mesélt

Next

/
Oldalképek
Tartalom