Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-30 / 25. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 30., SZOMBAT Ami jó heccnek, vagy vagány viccnek tűnik amikor elkövetik, igen súlyos következmények­kel járhat. Aki a segélyhívó szá­mokat megtévesztő tartalmú bejelentéssel hívja fel, számít­son arra, hogy el fogják kapni. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu A valótlan bejelentésekkel kap­csolatban az alábbi tájékoztatást adta Huszti Gábor a megyei rend­őr-főkapitányság sajtószóvivője.- Tolna megyében valótlan tartalmú bejelentések száma ala­csony. Aki a hatóságnál vagy köz­feladatot ellátó szervnél vészhely­zetről vagy rendzavarásról valót­lan bejelentést tesz, szabálysér­tést követ el. Az ügyben a rend­őrség előkészítő eljárást folytat, majd a járásbíróság hoz döntést a szankcióról. Az ilyen szabály- sértés akár 60 napig tartó elzá­rással is szankcionálható, vagy 300.000 forintig terjedő pénzbír­sággal büntetendő. Ha a bíróság nem alkalmaz elzárást, közérde­kű munkát, vagy intézkedésként figyelmeztetést is kiszabhat. Szabálysértésnek minősül a segélyhívó számok rendeltetés­től eltérő célból történő hívása is. Aki a köznyugalom megza­varására alkalmas olyan valót­lan tényt állít, híresztel, vagy azt a látszatot kelti, hogy közveszély- lyel járó esemény fenyeget, a köz­veszéllyel fenyegetés bűncselek­ményét követi el és emiatt három évi szabadságvesztéssel büntet­hető. A büntetés egy évtől öt évig terjedhet, ha a közveszéllyel fe­nyegetés a köznyugalmat súlyo­san megzavarta. Ez a törvényi tényállás vonatkozik a bombari- adós bejelentésekre is. Más a jogi megítélése a cselek­ménynek, ha a valótlan bejelen­tés tartalma büntetőeljárás alap­ját képező cselekmény. Ebben az esetben hatóság félrevezeté­se bűncselekményről beszélünk, amely két évig terjedő szabadság- vesztéssel büntethető. Amennyi­ben az elkövető valótlan bejelen­tést tesz, majd más adatait dik­tálja be, úgy elkövetheti a hamis vád bűncselekményt is, amely szabadságvesztéssel büntethető. A valótlan bejelentések pontos törvényi tényállásának megálla­pításához szükséges a körülmé­nyek pontos ismerete. A törvény szerint kizárólag akkor állapít­ható meg bűncselekmény vagy szabálysértés, ha a valótlan hí­vás szándékos. Amennyiben az állampolgárok úgy vélik, hogy a hatóságok intézkedését igény­lő esemény történt, de bizonyta­lanok, akkor is hívják a 112-es segélyhívót. A beérkező hívások már nem közvetlenül a megyei tevékenység-irányítási központ­ba érkeznek, hanem az ország két fogadó központjába, Miskolc­ra, valamint Szombathelyre. Nem volt tűz, megbüntették a bejelentőt Garázstűzröl, valamint a ház mel­lett égő szemétről tett bejelen­tést a katasztrófavédelem ügyele­tén egy fiatal még 2013. október 31-én, éjjel. Arról is beszámolt, hogy a lakók már elkezdték az ol­tást, de megfékezni nem tudják a lángokat. A jelzett helyre - Szek- szárd. Patak utca - a szekszár­di hivatásos tűzoltók nagy erők­kel vonultak, ám sem tüzet, sem tűzre utaló nyomot nem találtak többszöri bejárás után sem. A tör­ténet vége az lett, hogy pénzbün­tetésre, a katasztrófavédelem költségeinek és az okozott kár megtérítésére kötelezte a Szek­szárdi Járásbíróság a szekszárdi fiatalt, akit a feljelentést követő­en a hangfelvétel alapján azono­sított be a rendőrség - idézett fel egy korábbi esetet Boros Brigitta, a Tolna Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság szóvivője. H. E. Szerencsére ma már ritkán fenyegetnek Különösen a kilencvenes évek­ben volt nagy „divatja” a bomba­riadóknak. A megyeszékhelyen szinte nem volt olyan hét, hogy valamelyik iskolában ne kellett volna kiüríteni az épületet és hív­ni a speciális egységet. Volt bom­bariadó a városi bíróságon, bank­ban, városházán, sőt - amit kü­lönösen rosszul fogadtak az érin­tettek - koncerten és falunapon is. Az elkövetők többségében gyerekek, illetve fiatalok voltak, és általában nem igazán tudták megmagyarázni, hogy mi vezet­te őket. Persze azért vannak ki­vételek is, az egyik iskolában egy odajáró diák azért jelentette be a nem létező bombát, mert nem akarta megírni a matekdolgoza­tot. Ő és a hozzá hasonlók nem számoltak azzal, hogy az elve­szett órákat, és persze a dolgoza­tot is, szigorúan bepótoltatják. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu A Nagy Háború. Eleinte így emlegették eleink az 1914-ben kezdődött világégést. Akkor még sorszáma sem volt. Azt ugyan sejteni lehetett, hogy nem utoljára estek egymás­nak a nagy- és kishatalmak. Miért tör ki egy háború, pláne világ­háború? Ezt sokan, sokféleképpen elemezték, magyarázták már. Én még évtizedeken át azt tanultam, hogy a tehetős, gazdag or­szágok újra akarták osztani a világot. Sikerült is nekik. Az, hogy mire mentek vele, már más kérdés. Volt, aki sokra, mások meg - akár a győztesek között is - semmire. A legrosszabbul persze azok jártak, akiket belekényszerítet- tek a lövészárkokba, odahajtottak a géppuskák golyózáporába. Én már csak a nagyapáim el­beszéléséből hallhattam volna ezekről a dolgokról, de sajnos hiába úszták meg élve a bor­zalmakat, az én születésemet már nem tudták megvárni. Teljesen legömbölyödött a mese fonala, hiszen több, mint száz esztendő nagy idő. Maradnak az áttételes emlékek, meg a doku­mentumok. Aki ezeket összegyűjti, értő módon közrebocsátja, nagy szolgálatot tesz valamennyiünknek. História est magistra vitae - A történelem az élet tanítómestere - szoktuk idézni az ókori bölcsességet. Arról, hogy hajlandóak vagyunk-e tanulni a történelemből, rosszak a tapasztalataim. Egyébként is: azt, hogy mi számít történelemnek, hogyan és miért tört ki például egy há­ború, kik voltak benne a „jók” és kik a „rosszak”, mindig a győz­tesek mondják meg. Márpedig ők nem a nagy igazságot keresik, nem azt terjesztik, hanem azt, ami megfelel az érdeküknek. Már csak ezért is fontosak azok az információk, amelyek a környe­zetünkhöz, általunk ismert személyhez, családtaghoz köthetők, mert azokat sokkal hitelesebbnek érezzük. Mindig a győztesek mondják meg, mi hogyan történt. Májusban lehet választás Pakson PAKS Májusban kerülhet sor az időközi választásra a paksi he­tes körzetben. Az újabb voksolás­ra azért van szükség, mert Teli Edit lemond a képviselői man­dátumáról Ä jelenlegi alpolgár­mester váltja ugyanis a nyug­állományba vonuló Hefner Eri­kát a Csengey Dénes Kulturális Központ szakmai vezetői széké­ben. A képviselő-testület rendkí­vüli ülésen döntött úgy, hogy feb­ruár 1-jével megbízza a kulturá­lis központ vezetésével. Megbí­zása öt évre szól. Süli János pol­gármester a testület rendkívüli ülését követően sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy Hefner Erika március 31-ig segíti utódja mun­káját. Nyugdíjba vonulás miatt megüresedik a gazdasági veze­tői poszt is, de annak betöltésé­ről már az új igazgatóval közösen döntenek. Süli János azt mondta, megerősítést nyert, hogy az intéz­ményvezetői poszt összeférhetet­len a képviselői, valamint az al­polgármesteri pozícióval, ezért ezekről Tell Edit a kinevezés idő­pontjában lemond. Az időközi vá­lasztást a törvényileg lehetséges legközelebbi időpontban szeret­nék megtartani, s ugyancsak a lehető leghamarabb döntenek az új alpolgármester,; személyéi ről is, akit - mint Süli János tájéj koztatott - nem kötelezően a kép­viselők közül kell kiválasztani. Ahogy már volt is példa rá éppen Teli Edit esetében, főállású alpol­gármestere is lehet egy település­nek. Erre a tisztségre a polgár­mester hívhat meg bárkit, de a téstület jóváhagyása szükséges. =k város polgármestere arról is beszámolt, hogy a hármas számú fogorvosi-körzetet ellátó dr. Gszel- man Ferenc kérésére feladatellát­ási szerződését közös megegye­zéssel megszünteti. Praxisát március 1-jével dr. Vékás Júlia ve­szi át, aki a tervek szerint új he­lyen, a Kápolna utca 2. szám alatt tartja majd rendelését. A grémium arról is döntött, hogy támogatja az energiaházat építő Aktív Energia Egyesület munkáját miután Paks is elköte­lezett a környezetvédelem iránt. Vida T. Tiltakoznak a más városból származó cégek ellen Több kérdésük is volna SZEKSZÁRD Miért fontosabb egy ismeretlen vállalkozó profitja, mint az itt lakók életminősé­ge? - tette fel a kérdést dr. Me­zei László Rácz Zoltánnal közös pénteki sajtótájékoztatóján. A szekszárdi MSZP-s öltkormány­zati képviselő elmondta: tavaly év végén döntött arról a szek­szárdi közgyűlés, hogy elad két hektár területet az ipari park­ban egy nem szekszárdi vállal­kozásnak, mely vegyes hulladé­kot dolgoz fel. Dr. Mezei Lász­ló szerint további kérdés az is, hogy a döntésbe miért nem von­ták be a szekszárdiakat, és, hogy a feldolgozó mekkora környezet- terhelést okoz. Rácz Zoltán egy másik témában tájékoztatott. Szerinte Ács Rezső polgármes­ter a város legnagyobb cégének, a Diákétkeztetési Kft-nek a halá­los ítéletét írja alá azzal, hogy a diákétkeztetésen felüli részt, a profitot termelő 500-600 adag- nyi kereskedelmi étkeztetést bérbe adja egy pécsi cégnek. Ne­hezményezi továbbá, hogy a vá­ros vezetése 7 millió forintért rendelte meg szintén egy pécsi cégtől a Diákétkeztetési Kft. át­világítását. Ács Rezső polgármester a hul­ladékhasznosítóról azt mondta, a közgyűlés csupán szándék- nyilatkozatot tett ezzel kapcso­latban, és természetesen készül környezetvédelmi hatástanul­mány. Zárt technológiájú feldol­gozóról lenne szó egyébként, de csak akkor lesz, ha tényleg meg­felel minden szigorú előírásnak. A diákétkeztetést végző társaság átvilágítására pedig a hatékony­ság növelése és a minőség javítá­sa érdekében volt szükség. Pont azért végezte pécsi cég, hogy a vizsgálat objektív legyen. A pol­gármester hangsúlyozta: a kony­ha korszerű eszközei változatla­nul a város tulajdonában marad­nak, az önkormányzat csupán a tevékenységet pályáztatja meg. Döntés még nincs ez ügyben, je­lenleg három-négy ajánlattevő­ről van szó, így nem biztos, hogy - mint az ellenzéki képviselők állítják - pécsi cég kapja a lehe­tőséget. B. K. Díszelőadással zárult a program a Nemzetiben Siker volt a Pajtaszínház BUDAPEST A Nemzeti Művelődé­si Intézet (NMI), a Magyar Teát- rumi Társaság (MTT) és az Em­beri Erőforrások Minisztériuma (Emmi) támogatásával 2015 ok­tóberében indult a Pajtaszínház mintaprogram, melynek célja el­sősorban a vidéki amatőr színját­szás hagyományainak feléleszté­se, és helyi közösségek építése, formálása. A projekt keretein belül hat megye 24 településének színját­szó csoportja léphetett a világot jelentő deszkákra január 23-24- én a Nemzeti Színházban, a Ma­gyar Kultúra napja előtt tiszte­legve. A felkészülés során a cso­portok munkáját mentorok fel­ügyelték, akik tanácsaikkal se­gítették az ifjú színészek és veze­tőik munkáját. A résztvevő tár­saságokat egyaránt képviselték általános iskolás, középiskolás gyerekek, és már dolgozó felnőt­tek. Ezt az összetettséget mérle­gelte a gyulaji társulat is, amikor Tersánszky Józsi Jenő Síró babák című művére esett választásuk, tudtuk meg Lacza Zoltánná cso­portvezetőtől. Bogiári Tamás mentorálása mellett azonban más segítséget is igénybe vet­tek a színjátszók, ugyanis a Gal- ló József Általános Iskola Szimfó­nia programjának diákjai is szí­nesítették előadásuk. Megyén­ket Gyulaj mellett még Nagyszé­kely, Pincehely és Regöly társu­latai képviselték. Kvanduk B. Jelenet az egyik előadásból j 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom