Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-29 / 24. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 29., PÉNTEK HÍREK A biogazdálkodás volt az est témája SZEKSZÁRD A Mentálhigiénés Műhely egészség szabadegye­tem IV. évfolyamának első elő­adását és beszélgetését ren­dezték szerdán a Babits Mihály Művelődési Központ Csatár ter­mében. A téma „Mi és a terem­tett világ” volt, az előadó pedig Nemes Mátyás. A biogazda ar­ról a tudásról beszélt, amellyel képesek lehetünk az társada­lom és a természet között fel­borult egyensúlyt javítani, az emberek egészségét támogat­ni. Olyan módszerekről tájékoz­tatta a hallgatóságot, melyek­kel sikeres lehet a vegyszer- mentes gazdálkodás. B. L. Harmadik díj Bucsányi Endrének SZEKSZÁRD Bucsányi Endre, festő, grafikus III. díjat nyert a Cseh Tamás Nap 2016 Pályá­zaton képzőművész kategóri­ában, melyet a Körösi Csorna Sándor Kőbányai Kulturális Nonprofit Kft. hirdetett meg. Pályázni festménnyel, grafiká­val, kisplasztikával, fotóval és filmmel is lehetett. Az alkotá­sok alapjául egy Cseh Tamás dalnak kellett szolgálnia. B. K. A civil szervezetek vezetői találkoztak ■ ' :,si Porga Ferenc polgár­mesterjanuár 19-ére megbe­szélésre hívta össze a város ci­vil szervezeteit. A fórum elsőd­leges célja az aktívan működő szervezetek számának felmé­rése, tevékenységi körük feltér­képezése volt. Az eseményen megjelent 25 szervezet képvi­selőin kívül több társaság is je­lezte az együttműködési szán­dékát. Az önkormányzat támo­gatásáról biztosította a szerve­zeteket, és a pályázatokon való részvételben segítséget is biz­tosít számukra. K. B. Beszélgetés a versekről, zenével Szilvássy Ildikó paksi költő vendégeskedett leg­utóbb az Irodalmi Kávéházban, amely a Berze-Nagy Ilona Váro­si Könyvtár és a Marcipán Cuk­rászda közös rendezvénye. A jó hangulatú találkozón Balogh Emese beszélgetett a pedagó­gusként dolgozó szerzővel. Szil­vássy Ildikó néhány versét Oláh László megzenésítette, s tolmá­csolta is a közönségnek. V. T. Ketten kapták meg a megyei könyvtár „Az év kistelepülési könyvtárosa Tolna megyében” emléklapját azért a tevékeny­ségükért, amellyel a falusi em­berek művelődését szolgálják. Dala Krisztina Alsónánáról és Kuti Imréné Györkönyből. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu TOLNA MEGYE - Kilencvenhat Tol­na megyei kistelepülésen va­gyunk szolgáltató könyvtár, mi látjuk el a helyi könyvtárakat, szolgáltató helyeket dokumentu­mokkal, technikai eszközökkel, kiegészítő bútorral, rendezvénye­ket szervezünk, feldolgozzuk, karbantartjuk az állományu­kat, szakmailag segítjük a helyi könyvtárosokat - mondja Csan- kó Mária, a megyei könyvtár osz­tályvezetője. - Erre plusz állami támogatást kapunk, az idén pél­dául 78 millió forintot. Sajnos na­gyon kevés helyen van szakkép­zett könyvtáros, érettségivel, fel­sőfokú végzettséggel, kevesen főfoglalkozásként, alkalmazotti státuszban, a többség megbízá­si szerződéssel heti 10-15 órában vagy közfoglalkoztatásban köz­vetíti a szolgáltatásokat. Tavaly úgy döntöttünk, hogy azokat, akik a legjobban dolgoz­nak a végpontokon, valamilyen formában megjutalmazzuk. Az év végén két könyvtárost emel­tünk ki, Dala Krisztina Alsóná- nán 2013-ban került a könyvtár­ba, azóta hol megbízási díjért, hol közfoglalkoztatottként látja el a feladatokat. Nagyon sokat tesz a közösségért. Kuti Imréné Györ- könyben közalkalmazotti stá­tuszban, napi nyolc órában dolgo­zik. Évtizedek óta szervezi a tele­pülésen a kulturális életet. Ő or­szágosan is elismert, például az e-Magyarország pontok szövetsé­gében tisztséget is betölt. Tolná­ban ők ketten lettek a 2015-ös év kistelepülési könyvtárosai. Egyébként nehéz összehasonlí­tani annak a tevékenységét, aki képesítés nélkül, megbízási díj­jal, pár ezer forintért, közfoglal­koztatottként tevékenykedik, az­zal, aki szakképzettként, nyolc­órás státuszban dolgozik. Külön­böző a helyzetük, ezért is döntöt­tünk úgy, hogy két kolléga mun­káját ismerjük el egy-egy emlék­lappal, illetve szerény jutalom­mal. Annál is inkább fontosnak tartjuk ezt, mert előfordul, hogy szűkebb környezetükben nem mindig értékelik kellőképpen a könyvtárosok munkáját. Pedig ez 24 órás tevékenység, sokszor hétköznap, vasárnap is csinál­ni kell. Amikor Dala Krisztinát kine­vezték az alsónánai könyvtár­ba, annyi ismerete volt a témá­ról, amennyi egy gyerekkorától könyvtárba járó embernek. Szek- szárdon nagyon szeretett a gye­rekkönyvtárba járni, ott kedvelte meg a könyveket, a könyvek illa­tát, azt a miliőt, amelynek a ked­véért akkor is szívesen bement, ha éppen nem akart kölcsönözni. A könyvtárosságot munka köz­ben tanulta meg, fokról fokra épí­Jó a közösség Dala Krisztina 1982-ben szü­letett Szekszárdon. Tizennyolc éves volt, amikor a családdal Al- sónánára költözött. Nagyon jól érzi magát a faluban a két gyer­mekével, a tízéves Péterrel, az óvodás Viktóriával ésa párjával. Különösen a szép környezetet, a jó közösséget értékeli sokra. Azt mondja, a könyvtár az élete. tette fel. Eleinte bizony sokszor érezte magát magányosnak a bib­liotékában, ahol a körülmények sem voltak ideálisak. Aztán, úgy mondja, rátalált a könyvtári szol­gáltató rendszer. Ez itt és most a megyei könyvtárat jelenti. Javul­tak a körülmények is.- És akkor elkezdtek özönleni az olvasók? - tesszük fel az álnaiv kérdést. A válasz természetesen az, hogy nem. Ez hosszú folya­mat, be kell hívni az embereket, fel kell kelteni az érdeklődésü­ket, megszerettetni velük a köny­veket, a könyvtárból, a közösségi együttlétekből eredő légkört. Meg kell ismét tanítani az embereket közösségben élni. Ő különösen büszke arra, hogy sikerült oda­szoktatni a gyerekeket, olyanokat is, akik addig könyvet sem vettek a kezükbe. Azt mondja, mindez a megyei könyvtár, az általa bizto­sított háttér nélkül nem ment vol­na. Az őszi országos könyvét alsó­nánai rendezvényeire 120-an vol­tak kíváncsiak - egy 730 lelkes faluban! Rátestálták Kuti Imréné Lívia 1965-ben szü­letett, özvegy. Györkönyben él­nek a lányával. Annak idején egy másik Tolna megyei faluból. Kaj- dacsról jött Györkönybe képesí­tés nélkül tanítani, s a tanácsel­nök meg az iskolaigazgató rátes­tálta a művelődési házzal meg az ott található könyvtárral kap­csolatos feladatokat is. Kuti Imréné mosolyogva mondja, hogy amikor később kitalálták az integrált szolgál­tató teret, náluk, Györköny­ben már régóta létezett. Az a lé­nyeg, hogy bejöjjenek az embe­rek, használják ki a lehetősége­ket, művelődjenek, szórakoz­zanak, olvassanak... Klubok, táncegyüttes, kórus... minden­nap van miért bemenni a több mint 900 lelkes falu művelődési házába. Nagyon jónak, hasznos­nak tartja a szolgáltató rend­szert, rengeteg segítséget kap­nak tőle. Az olvasási, művelő­dési, tájékozódási szokások vál­tozásáról azt mondja, hogy ami­kor ’98-ban a megyében máso­dikként létrehozták a teleházat, szerencsésen a könyvtár adott otthont neki, így az akkor még nem elterjedt internet miatt be­térők közül a könyves környe­zetben többen rendszeres olva­sókká váltak. A falusi könyvtárak jövőjét firtató kérdésre az a választ kap­juk Kuti Imrénétől, hogy nincs ugyan annyi könyvük, mint egy nagy, például megyeszék­helyen található könyvtárnak, de az Országos Dokumentumel­látó Rendszernek köszönhetően akár a megyei könyvtár állomá­nyából vagy az ország és a világ nagy könyvtáraiból kölcsönöz­het az, aki a települési könyvtár­ba beiratkozik. Ez az olvasó szá­mára megyén belül ingyen van, ha meg át kell lépni a megyeha­tárt, akkor is csak a visszakül­dés költségét kell fizetni. Kedvelik az idősek a számítógépet Györkönyben minden évben szer­veznek számítógépes tanfolya­mot, amelynek főleg a nyugdíja­sok a résztvevői. így interneten tarthatják a kapcsolatot távol élő családtagokkal, Skype-olhatnak, szinte bejárhatják a világot. Erzsi néni például - aki már nincs kö­zöttünk - eleinte ódzkodott a mo­dern technikától, aztán kedvet ka­pott hozzá, vett egy gépet, s odá­igjutott, hogy az ország, a világ különböző sarkaiban élő barátnő­ivel videokonferenciákat szerve­zett. Egyszer vitába bonyolódott a szolgáltatóval. Amikor közöl­te, hogy milyen internetcsomagra van szüksége, azt mondták, olyan nincs. Felküldte őket a saját hon­lapjukra, s kiderült, hogy van. Megkezdik a színház felújítását SZEKSZÁRD Elkezdődik a Ma­gyarországi Német Színház épületének felújítása február elsején. Frank Ildikó igazgató­tól megtudtuk, február 16-án lesz a Hitckock-féle 39 lépcső­fok premierje, és 17-én, 18-án is lesz még előadás. Ezután vi­szont házon kívül lép fel a tár­sulat, egyrészt tájelőadásokon, de remélik, Szekszárdon is ta­lálnak erre lehetőséget. A szín­ház épületet hőszigeteltetik, új nyílászárókat kap, de lecseré­lik a teljes gépészetet, a színpa­di technikát részben felújítják, részben új lesz, és az öltözőket, irodákat is korszerűsítik. Az állam 200 millió forint támoga­tást nyújt a felújításhoz. B. K. Az E.0N Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. közleménye Tájékoztatjuk Ügyfeleinket, hogy az alábbi munkálatok 2016. január 28-án (csütörtökön) bejeződtek: • Paks, Strandfürdő trafó- Dél-Nyugat városrész közötti szakasz földkábeles átépítése, • Paks-Szekszárd, 22 kV-os légvezeték Vácika dűlő szakaszszabványositás földkábeles átépítése. A villamos hálózatok és berendezéseik véglegesen feszültség alá kerültek, az elkészült létesítmények érintése tilos és életveszélyes! G’OPl ! Hálózat HIRDETÉS Híd a karom, liíd a lábam, híd a szemem, ha tekintetem rád vetem> Híd legyek, S talán át is Folyók felett ánve/o, embereket összekötő. Hidak Kőszegi Gábor fotókiállítása a megyei könyvtárban A fenti sorokat Kőszegi Gábor budapesti fotográfus idézi a megyei könyvtár portagalériáján rendezett kiállítása bemutatkozó tablóján. „Kontinenseink folyórendszerei felett átívelő hidak, legyenek azok kidöntött farönkök a kameruni őserdőben, vagy nagyvárosaink néhány szédítő óriása, mind-mind útvonalakat, lehetőségeket jelölnek ki számunkra. Persze ezek jelképek is egyben. A hidak az összetartozás biztosítékai. Az alkotó munkáiból válogatott tematikus kiállítás kompozíciók ezúttal a budapesti hidakat mutatják be különleges fényekben, szokatlan szemszögben, ismeretlen panorámát, az időtlenség távlatát tárva elénk. Máskor éppen sosem látott finom részleteket, az emberi alkotás, az anyagformálás apróbb-nagyobb jeleit hozza közel a szemlélődőhöz. A könyvtár intézményként maga is híd, időben, térben, kultúrák között egyaránt, múltat őrizve, jövőt mutatva. Autentikusabb helyet nem is kívánhat a Híd kiállítás, mint a megyei könyvtár portagalériája. A kiállítás megtekinthető a könyvtár nyitva tartási idejében február végéig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom