Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-04 / 2. szám

2016. JANUÁR 4., HÉTFŐ 4 MEGYEI KÖRKÉP Közösséget épít és a szokásokat sem felejti a nagymányoki Illés Tibor Bőrből készíti remekműveit Táncos karrierjét több díj jelzi Illés Tibor és felesége 1978 óta táncolnak, először a váraljai, majd az izményí csoport tagjaként. Or­szágos versenyen 2006-ban meg­kapták a Fülöp Ferenc díjat, az­óta sokfelé hívják őket. A kakas­éi szólótáncversenyen Bada Fe- renc-dijat vehettek át. Tavaly a csiksomlyoi búcsúhoz kapcsoló­Hobbiból kezdett el Illés Tibor imádja a zenét. Sze­rinte kötelezővé kellene tenni a zenetanulást mindenki számára. Tíz éve hobbiból kezdett el he­gedülni, a Bartina zenekar tag­jai - Kovács Gábor, Siklósi Krisz­dó megemlékezésen - amely Gyi mesbükkön volt - a madéfalvi ve­szedelem 250 éves évfordulóján léptek fel többek között Kőka Ro­záliával, Fábián Évivel, Sebestyén Istvánnal együtt. A búcsún a gyi- mesi és moldvai csángók, csiki székelyek jelentősebb együttesei is képviseltették magukat. hegedülni tián, Szabó László - tanították a hangszer fortélyaira. Bár csak saját maga és barátai szórakoz­tatására zenél, de mint mond­ja, számára a muzsika egyenlő a meditációval. Nemcsak a székelyek, a hon­foglalás kori magyarok hagyo­mányait is őrzi és ápolja a Illés Tibor. Bőrből remekművek ke­rülnek ki a kezei közül. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu NAQYMÁNYOK A férfi alapszakmája gyógycipőkészítő. Az iskolát Bu­dapesten végezte, az elsők között volt, aki ortopédcipő-készítésből mestervizsgát tett.- Öt évvel ezelőtt volt egy ba- ranta bemutató Pécs mellett. Sok harcművészen „lógott” a csizma, mert nem volt bennük kéreg. Egy barátom, Szőts Béla jegyezte meg: tudnék ilyet csinálni? így kezdő­dött. Pedig a szakmám nem bőr­műves, de elég sok szerszámot kaptam hozzá - mesélte Illés Ti­bor. - Mindig szerettem a kihí­vásokat, a csizmák mellett azóta már bőrtáskákat, honfoglalás ko­ri használati tárgyakat is készí­tek. A Bösztörpusztán kétévente rendezendő Kurultájon sokat ren­delnek tőlem. A tárgyak iránti indíttatás az „Ornamentika a 10. századi Kár­pát-medencében” című könyvből jött. - A kiadvány a magyar hon­foglalás kori díszítőművészet kér­déseit tárgyalja a régészeti és a mű­vészettörténeti kutatások eredmé­nyeit hasznosítva. Honfoglalás ko­ri leleteket is bemutat, igyekeztem a motívumokat felhasználni. Raj­zok, faragványok utalnak a lábbe­likre, amelyek szépek voltak, hisz az ősmagyarok ruházata is szép volt, mint általában a keleti né­peké - jegyezte meg Illés Tibor. - Fő profilom a gyógycipők, táncos csizmák, karakter cipők. Sok tör­ténelmi lábbelit készítettem a Bi- kali Élménybirtoknak. Mindent meg tudok csinálni, ha megmu­tatják, mit szeretnének. Tibor idén belépett a Tolna Me­gyei Népművészeti Egyesületbe. Egy regionális kiállításra három lábbelit készített. Szigorú kritéri­umok voltak, csak növényi cser- zésű lehetett az alapanyag. - Hon­foglalás kori csizma, kemény szá­rú csizma és egy bocskor volt a ke­zem munkája. Utóbbi kettő elju­tott a Néprajzi Múzeumban ren­dezett kiállításra is - tette hozzá a'nagymányoki bőrműves. - Ke­reslet van a lábbelik iránt, annak ellenére, hogy az áruk a bevásár­lóközpontokban kapható, kézzel varrott márkás bakancsok árá­val vetekszik. Aki ilyen csizmát hord, annak az öltözéke sem szok­ványos. A csizma nem egy-két év­re készül. Van benne anyag, sú­lya van. Vannak Pécs környéki hagyományőrzők, akik rendsze­resen hordják, tartósak, strapa­bírók. Ezeknél a cipőknél termé­szetes anyagból készül minden. A bőrnek az a tulajdonsága, hogy a párát magába szívja - a láb izzadá- sát nagy melegben -, amikor leve­szik, akkor kipárolog belőle. Nem úgy, mint a mai cipőknél. A legerő­sebb technológia a varrott anyag, a hegymászók sem véletlenül hor­danak ilyet. De nagyon oda kell fi­gyelnem a bőr minőségére, hiszen rengeteg talmi anyag van a piacon. Illés Tibort mindig érdekelték a honfoglalás kori dolgok. Pár év­vel ezelőtt, szerencsés véletlen folytán hozzájutott egy jurtához, amely a Honfoglalás című filmben látható volt. A régi mongol sátrat Kazahsztánból hozták az ország­ba. Tavaly nyáron Bugacon felál­lította. Elmondása szerint egy él­mény benne lakni, aludni. A hat méter átmérőjű jurtába sokan be- kéretőztek, így gyorsan megtelt a „ház.” A korhű berendezések - asztalok, székek - elkészítése még hátravan. Hagyományőrzőként Sebes­tyén Ádám-díjjal is kitüntették: az ősi bukovinai kultúra őrzésé­ben és ápolásában kiemelkedő te­vékenységet folytatnak feleségé­vel. Három fia közül kettő szin­tén követi a hagyományőrzésben a néptáncban.- 2015-ben 70 fővel megalapí­tottuk a Bukovinai Székelyek Ba­ráti Körét, amelynek elnöke va­gyok. Egy lerobbant épületben táj­házat alakítottunk ki. Semmilyen segítséget nem kaptunk, magán­adományokból és a tagok kétkezi munkájával újítottuk fel. A kultú­ra mellett a közösségszervezés is a szívem csücske, 17 évesen már nyugdíjasklubot vezettem Kismá- nyokon. Most, karácsony után az öregek otthonában csobánoltunk. A Betlehemes Pásztorjáték a szel­lemi örökség nemzeti listájára is felkerült. A székely játékot igyek­szünk minél szélesebb körben be­mutatni. Szeretnénk fiatalokat is beszervezni - szögezte le. A Pagony kreatív és újszerű zenekar PAKS Szinte kizárólag saját szer­zeményeket játszik a Pagony együttes, amely az elmúlt év őszén megnyerte a XVIII. Ama­tőr Pop-Rock-Jazz Fesztivált. Üdítő kivételként emlegetették a zenekart kreativitása, újsze­rűsége miatt. A zsűri minden tagja pozitívan értékelte a for­mációt, amely a műfajok ötvö­zése mellett a férfi és női ének erős kontrasztját is jól hasz­nálja. Kerner Péter énekes, bil­lentyűs elmondta, hogy csu­pán néhány hónapja zenélnek együtt. Ahogy az első benyo­más is utal rá: nagyon külön­böző zenei műfajokból érkez­tek, a dobos, Kriszt Antal és a basszusgitáros Tar Sándor, az­az Taci a metálos vonalat, Ma­gyar Zoli gitáros a bluest, rock and rollt képviseli, Fruzsina kó­rusokban énekelt, s míg a többi­ek Black Sabbathon, Pink Floy- don, esetleg Omegán nőttek fel, addig náluk elsősorban keresz­tény zene szólt. Péter hozzátet­te, nagyon örülnének, ha csat­lakozna hozzájuk egy olyan vo­nós hangszeren játszó zenész, aki azonosulni tudna a céljaik­kal, stílusukkal. A Pagonynak jelenleg tizen­hat saját dalból áll a repertoár­ja. A szövegeket Kerner Péter ír­ja, a zenét is nagyobb részt, a többit társai teszik hozzá. A fel­lépésekért is a frontember felel. Ahogy a többiek mondják, ügye­sen, az arányokra ügyelve szer­vezi a koncerteket. A Pagonyt legutóbb Pakson, a Mirrorban hallhatta a közönség. Vida T. A Pagony tavaly ősszel megnyerte az Amatőr Pop-Rock-Jazz Fesztivált Sok fiatal az interneten talál „felvilágosító” témákat, ___ de a valóság nem feltétlenül ezt mutatja majd Szex, szerelem, internet A fiataloknak sokkal egyszerűbb az interneten keresgélni a szexu­ális életről, mintsem a szülőkhöz fordulni. Fülöp Zoltán zoltan.fulop@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Ha a szexuális életről szeretne információhoz jutni, ak­kor a fiatalok többsége már nem a szüleihez fordul, hanem az inter­neten kezd keresgélni - ez derült ki az Iskolamarketing és a Free Association 14-19 éves fiatalok­kal készített felméréséből. A ku­tatás arra is rávilágított, hogy je­lenleg körülbelül négyszer annyi az interneten szexuális tartal­mak után kutató fiú, mint a lány. Érdemes ugyanakkor megjegyez­ni, hogy a lányok még tini koruk­ban is gyakrabban fordulnak sze­xuális kérdéseikkel szüleikhez: 57 százalékuk a szüleitől vár vá­laszt. Az összképet árnyalja, hogy a fiatalok 72 százaléka látott már pornót, sőt a fiúknál ez az arány eléri a 86 százalékot is. A felmérés szerint a szexuá­lis élet elkezdése a legtöbb fiatal szerint 15-17 éves korban idősze­rű, és a kamaszok kevesebb mint harmada véli, hogy a 18. életév betöltése a vízválasztó. A válasz­adók 17 százaléka gondolja, hogy a szexhez szerelem is szükséges, és alig három százalékuk hisz abban, hogy az első együttléttel a házasságig kellene várni. A felvilágosítás értelmét veszítette?- Ugyan nálunk még az általá­nosban egyszer bejött a védő­nő, és külön a fiúknak és külön a lányoknak tartott egy eligazí­tást, de könnyen lehet, hogy mi voltunk az utolsó osztály, ame­lyiktel ez előfordult - mondta el kérdésünkre egy. a neve el­hallgatását kérő tizenéves fi­atal lány. - Egyszerűen azért, mert szerintem értelmét vesz­tette: a mai fiatalok többsé­gének már van okostelefon­ja, laptopja, így pillanatok alatt hozzájut minden információ­hoz. Igen, sajnos olyanokhoz is, amelyekhez nem kellene, de ez szerintem már a szülők fele­lőssége. Akik persze valójában nem tudják soha teljesen kont­rolálni, hogy mikre keres rá a gyerekük. Elmozdulás az extremitás felé- Több kutatás is foglalkozik ez­zel a problémával - mondta el kérdésünkre Guld Ádám, a pé­csi egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéké­nek oktatója. - Tény, hogy na­gyon sok fiatalnak a pornófilm lett az elsődleges ismeretforrás, és ezért önmagukkal és part­nerükkel szemben irreális elvá­rásokat támasztanak. Ráadá­sul maga a pornóipar egyre in­kább elmozdul az extremitások felé, így pedig egy torz kép szü­letik a fiatalokban. Van egy má­sik, nem elhanyagolható szem­pont is: a pornófilmek nagyfo­gyasztói a valós életben gyak­ran nem képesek, sőt, nem is akarnak más, „hétköznapi” kap­csolatot, elegendő nekik az on­line felület.

Next

/
Oldalképek
Tartalom