Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-22 / 18. szám

2016. JANUÁR 22., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP ^ pifffi Épülő társasház Pakson. Az atomvárosban egyelőre nem Hl a csők hat az építkezésekre és az árakra, hanem a tervezett BHBHHil erőműberuházás TEL: 30/247-7605 Folyik a tapogatózás Tolna me­gyében is az új otthonteremté­si támogatás kapcsán. A lehet­séges igénylők attól tartanak, hogy nem az ő, hanem az építé­si vállalkozók zsebében landol a kormányzatai támogatás. Vida Tünde vtunde67@gmail.com TOLNA MEGYE A bejelentés pillana­tától követi a csókkal (családok otthonteremtési kedvezménye) kapcsolatos híreket a paksi Peti házaspár. Három gyerekük van, élnének a lehetőséggel. Az épí­tés elérhetetlennek látszik, mert olyan magasak a telekárak Pak­son. Tízmillió forint alatt szinte nem is lehet vásárolni, a kínálat pedig nagyon korlátozott. Ma­rad a társasházi lakás vásárlá­sa, ámde ott sincsenek könnyű helyzetben, a paksi árak eddig is magasak voltak, most a csők hírére tovább araszoltak felfelé. Egy ötfős család számára alkal­mas otthon legalább harminc- millió forintba kerül, míg példá­ul Székesfehérváron ugyanak­kora alapterületű lakást 22 mil­lió forintért kínálnak. Az édesanya, Orsolya szerint nem a családok, hanem az építé­si vállalkozók, befektetők lesz­nek elsősorban a kedvezménye­zettjei az új rendszernek. Azt is hozzátette, hogy a szabályozás egyébként is diszkriminatív, hi­szen a kétgyerekes családok tö­redékét kapják ennek az összeg­nek, márpedig a csők miatt fel­szökő árak őket is érintik, nekik is ugyanazon a piacon kell meg­találniuk a megfelelő paramé­terekkel rendelkező és elérhető árú ingatlant. Egy másik pár második gyer­mekét várja. Most, hogy 10 mil­lió forint vissza nem térítendő támogatást és ugyanennyi ked­vezményes hitelt kaphatnak, va­lószínűleg vállalják a harmadik gyermeket is. Igaz, ők egyébként is fontolgatták ezt, a mostani le­hetőség csak segített a döntés­ben. Katalinnak két, családalapí­tás előtt álló lánya van. Óva inti őket attól, hogy az ígért tetemes összegért három gyereket vállal­janak, mondván azokat fel is kell nevelni. A fenntartások és a bizonyta­lanság ellenére fokozott érdek­lődés tapasztalható a bankfió­kokban. Moizs Attila, a Mecsek Takarékszövetkezet elnök-igaz­gatója azt mondta, nem telik el nap, hogy fiókjaikban 3-4 ügy­fél ne kérne információt szemé­lyesen vagy telefonon a csókról. 10+10-es szerződést még nem kötöttek, de vannak olyan csalá­dok az érdeklődők között, akik jogosultak lesznek rá. A fiókok­ban a városokból és a környék­beli településekről a 25-45 éves korú házastársak, élettársak érdeklődnek leginkább a ked­vezmény iránt, jellemezőén az egy-két gyermeket nevelők. A kamattámogatás huszonöt évig jár Az igénylők körülbelül 30 nap ügyintézési időre és a következő költségekre számíthatnak: A hitelintézet a támogatott sze­mélytől a csokra való jogosultság elbírálásért a támogatási összeg 1,5 százalékának megfelelő, de legfeljebb 30 ezer forint, az ér­tékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati dí­jat kérhet. A lakáscélú kölcsön­nél a jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet dí­jat vagy egyéb ellenszolgálta­tást nem számíthat fel - tájékoz­tatott a Mecsek Takarékszövet­kezet vezetője. A kamattámoga­tás időtartama legfeljebb 25 év, azonban a kölcsön futamideje ennél hosszabb is lehet. A hosz- szabb futamidőnek az első hu­szonöt évére jár a kamattámoga­tás. A törlesztőrészlet több ténye­zőtől függ, 10 millió forint és 25 éves futamidő esetén a kalkulált összeg havi 48 ezer forint. Pakson nagy a mozgolódás Elemzők szerint 20-30 százalék­kal emelkedhetnek a telekárak Szekszárdon, ha a csok-program miatt fellendül az építőipar. Az el­múlt években - mint Horváth Pé­ter, az SZ+C Stúdió Kft. kereske­delmi igazgatója korábban la­punknak nyilatkozta - a me­gyeszékhelyen csekély volt a la­kásépítési kedv. 2014-ben ket­tő, míg tavaly mindössze egyet­len társasház építését kezdték el. Pakson egyelőre nem a lakás­támogatási rendszer, hanem az erőműberuházás miatt nagy a mozgolódás. A belváros minden szabad telkén társasház épül, vagy legalábbis hirdetik, hogy épülni fog. A városházától kapott információk szerint építési enge­délyt 2010-ben 4 lakásra, '11- ben 13-ra, 2012-ben 3-ra adtak ki. Épül egy 18 lakásos társas­ház, ennek engedélye 2014-es keltezésű, 2015-ben pedig 11 la­kásra adtak ki engedélyt. Tiltakozás Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu A fővárosban útlezárással tiltakoznak a taxisok egy alter­natív személyszállítási mód ellen. Nem kívánok még vé­letlenül sem belemenni abba, hogy igazuk van-e, vagy sem, mert nekünk itt vidéken nagyjából ez mindegy is. Ritkán járunk Budapesten, és még ritkábban ülünk ott taxiba. Amit ki szeretnék ragadni a dologból, az az interneten olvasott vélemé­nyek konklúziója: nagyon úgy fest, hogy a többség nem azért, illetve nem csak azért választja, vagy választaná a konkurens megoldást, mert olcsóbb. Nagyon-nagyon sokan elmondták a vé­leményüket, és rengeteg példát is hoztak, amelyből kiderül, hogy az erőszakos, rossz modorú, átverős sofőrök miatt rendült meg a bizodalmuk a taxisokban. Nyilvánvalóan nem mind­egyik fővárosi taxis sorolható a fenti kategóriába. Ám ne fe­ledjük: az, hogy egy tiszta, jól karbantartott járműben egy udvarias sofőr, aki segít a cso­magokat ki- és bepakolni, a cél­ba juttatja az embert, és mind­ezért korrekt árat kér, az nem minősül extrának. Ez az alap egy személyszállító vállalkozónál. Pontosabban ennek kellene lennie. S azok a fuvarosok, akik - hogy szépen fogalmazzunk - nem ezt nyújtják, az egész szakmát járatják le. Sajnos nem csak a taxisoknál van így. A végtelenségig lehetne sorolni, hogy hogyan próbálták az embert átverni, lenyúlni, hü­lyének nézni különböző vállalkozók, szolgáltatók. Nem véletlen a gyanakvás, a rossz vélemény. Ettől a helyzettől nem csak a kun­csaft szenved, hanem az egyes szakmák tisztességes képviselői is. Ám a csalókat, hanyagokat, megbízhatatlanokat csak ők tudják maguk közül kivetni. Ez nem azok dolga, akiktől a pénzt várják. Csak maguk tud­nak rendet terem­teni a saját portáju­kon. Nem a marhát büntetik meg SZEKSZÁRD Nem mindenki tudja, hogy a KRESZ-nek olyan szabá­lya is van, amely az állatok köz­úti közlekedésére tartalmaz elő­írásokat. Igaz, ha ezen szabá­lyokat megsértik, akkor a köz­úti közlekedés biztonsága el­len, gondatlanságból elkövetett vétségért nem az állatokat, ese­tünkben a szarvasmarhákat büntetik meg. Tavaly márciusban történt, hogy a vádlott, aki több évtize­de állattenyésztésből él, mint­egy 40 szarvasmarhát terelt a Bátaszékhez közeli 55-ös számú főút melletti füvön. Délután há­rom óra körül elhatározta, hogy a marhacsordát áttereli a főúton. A manővert a terelőkutyák segít­ségével meg is kezdte. Ugyaneb­ben az időben mintegy 93-95 ki­lométeres sebességgel Pörböly irányából az 56-os főút felé ha­ladt egy motoros. Amikor ész­revette, hogy szarvasmarhák vannak az úton, fékezett és bal­ra kormányzással igyekezett el­kerülni az ütközést. Több állat, amely addig az úttest jobb szélén haladt, irányt váltva a motoros menetirány szerinti bal oldali forgalmi sávja felé tartott. Emi­att a motoros a felezővonal, kör­nyékén érintőlegesen ütközött egy szarvasmarhával, és elesett. Személyi sérülés nem történt, de a motorban kár keletkezett. A KRESZ szabályai szerint az állatokat szorosan az úttest szé­lén kell hajtani, illetőleg vezet­ni. Ezt csak az teheti, aki meg tudja akadályozni, hogy az állat az emberek és vagyonuk bizton­ságát veszélyeztesse. A csopor­tos hajtáshoz annyi hajtó szük­séges, amennyi ezen feltételek teljesítéséhez elegendő. A vád­lott egyedül nem volt képes a marhacsordát irányítani, s ezzel megszegte a KRESZ rendelkezé­seit. A Szekszárdi járásbíróság meg is állapította 60 éves vád­lott büntetőjogi felelősségét és egy év próbára bocsátotta. Meg kell fizetnie továbbá több mint 86 ezer forint bűnügyi költséget is. Az ítélet jogerős. 1.1. A Dunaföldvár Kultúrájáért díjat Lukácsi Pál, a Magyar László Gimnázium egykori igazgatója vehette át Kitüntették őket a magyar kultúra napján PAKS-DUNAFÖLDVÁR Himnusz cím­mel nyílt meg a Csengey Dénes Kulturális Központban Orgo- ványi Anikó festménykiállítá­sa tegnap este a magyar kultú­ra napja alkalmából. Ezt követő­en a városi ünnepség keretében vette át a Paks Kultúrájáért díjat Balog Pálné Pannika, aki 44 év­vel ezelőtt kötötte össze az életét a paksi kulturális élettel. A legendás Petőfi utcai kultúr- házban, Blazsek Frigyes igazga­tó vezetése alatt könyvelőként kezdett dolgozni, de hamar be­lekóstolt a szervezőmunkába, hiszen a Déryné Színház tájelő­adásai, a bálok, a tanfolyamok, szakkörök, művészeti csoportok működtetéséhez nemcsak pénz kellett, hanem közönségszer­vezés, plakátozás, meghívókül­dés, jelmezkölcsönzés, kiállítá­sok járási tájolása, jegyszedés, függönyhúzás és még számta­lan más munka is. 1978-ban át­adták az új Munkásművelődé­si Központot, amelynek gazda­sági vezetői feladatait két évvel később vette át. A 2001. április elsejei átalakulás óta gazdasági ügyvezetőként áll a Paksi Köz- művelődési Nonprofit Kft. élén. Nála nincs hivatali idő, magán­emberként is önzetlen, másokra odafigyelő ember, minden intéz­ményi szakmai siker mögött ott van az ő szakmai tudása és segí­tőkészsége. Paks város kulturá­lis életében kifejtett tevékenysé­ge munkahelyi elfoglaltságain túl is érzékelhető. A kezdetektől fogva aktív szervezője a Gast- roblues Fesztiválnak, nem volt és ma sincs nélküle halászléfő­ző verseny, Duna-parti és Sárgö- dör-téri rendezvény, határon tú­li magyar középiskolások olva­sótábora sem. A Dunaföldvár Kultúrájá­ért Alapítvány a Magyar Lász­ló Gimnázium egykori tanárát, igazgatóját, Lukácsi Pált jutal­mazta a magyar kultúra napján. A pedagógus fontos szerepet ját­szott a Magyar László hagyo­mány megteremtésében és gaz­dagításában. 1989-ben elvégez­te a MUOSZ újságíró stúdióját, de már korábban rendszeresen Balog Pálné a Paks Kultúrájáért díjat vette át Süli János polgármestertől tudósította a Tolna Megyei Nép­újságot a földvári eseményekről. Alapító tagja volt a Dunaföldvár című közéleti lapnak, de rend­szeresen publikált a Part-Olda­lakban is. Nyugdíjba vonulása óta még aktívabban foglalkozik Duna­földvár múltjával, több kötetet jegyez társszerzőként vagy ön­állóan. A Dunaföldvár Kultúrá­jáért díjat Pataki Dezső, az ala­pítvány kuratóriumának elnöke adta át számára. Az Év mecénása elismerést a helybeli Csigi Beton Kft. és a du­naújvárosi Dutrade Zrt. kapta, az Év médiatámogatójaként pe­dig a Dunaújvárosi Hírlapnak mondtak köszönetét. Vida T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom