Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság 2016-01-17 / 3. szám

Putyin az orosz <• haditengerészet delfinenjeiveljfc 2016. JANUÁR 17., VASÁRNAP Nemcsak a legmodernebb fegyvereket használják ÁLLATI HÁBORÚ Angliában egy Staffordshire bullterrier kutya ! is lehet katona Az edinburghi pingvin Sir Nils Olav nem volt i j ugyan bevetésen, l de a norvég király lígy is lovaggá ütötte Precíziós bombázás? Ugyan! Pu­tyin elnök bejelentette: új csodafegyvert vetnek be az Iszlám Állam ellen: a kiborg patkányokat. Fábos Erika HADÁSZAT Vlagyimir Putyin egy igazi csodafegyvert készül rásza­badítani az Iszlám Államra, ez pedig nem más, mint egy mik- rochippel szerelt patkánycsapat. Az ötlet lényege, hogy a patká­nyok kifinomult és roppant ér­zékeny orrát összekötik a leg­modernebb technológiákkal, így hozva létre egy olyan különleges képességekkel rendelkező mini fegyvert, amely kiszagolja a bom­bákat és a drogokat és bejut olyan pici helyekre is, ahova semmi és senki más. Amúgy nem ez lesz az első eset, hogy patkányokat vetnek be a hadseregek. Maguk az oro­szok, pontosabban a Vörös Had­sereg is használta már ezeket az állatokat, mégpedig vegyi fegy­verként. A Sztálingrád felé ha­ladó német hadsereg felé tula- rémiával fertőzött patkányokat küldtek. Ez a betegség emberek­nél lázzal, kimerültséggel, fejfá­jással és bőrfekélyekkel jár, ami épp elég ahhoz, hogy csökkent­se a katonák harci kedvét. A terv annyiban bevált, hogy sok német katonát megbetegí- tett, ám ennek elle­nére eljutottak Sztá­lingrádig, ahol már a szovjet katonákat is megfertőzték. Németh József La­jos, a biztonsagpolitika.hu tudo­mányos munkatársa azt mondta: habár a technológiai fejlődés ha­talmas, a hadviselés gondolatisá­ga mit sem változott az idők so­rán. A cél, az ellenség meggyen­gítése vagy megsemmisítése, és ebben minden módszer megen­gedett. A mikrochippel felszerelt patkányok inkább a biotechnoló­giai hadviseléshez tartoznak, de maga a módszer nem újkeletű, az ókortól fogva vannak állatok­ról szóló hadtörténeti feljegyzé­sek. Élő állatok és állati tetemek egyaránt előfordulnak. A teteme­ket különböző fertőzések, vagy robbanóanyagok bejuttatásá­ra használták, az élő állatokkal pedig üzeneteket küldtek, adat­hordozók, vagy felderítők voltak olyan területeken, ahova ember nem juthatott be. Az elmúlt idő­ben már azonosításra is használ­nak főleg kutyákat, de egereket is robbanóanyagok vagy vegyi anyagok azonosítása céljából. „Sokszor sok tudományos te­rület együttműkö­désére van szükség, hogy egy állatot ka­tonai célra használ­hassanak - mondta Németh József Lajos. - Etológusok, agyse­bészek, informatikusok dolgoz­zák ki ezeket a biotechnológiá­kat. Az is előfordul, hogy nem is az állatot vetik be, csak a külön­leges képességeit utánozzák le ro­botikai módszerekkel, gépekkel. Például a madarak egyes olyan manőverezéseit, amire egy re­pülő nem képes. A mostanában zajló hibrid hadviselés lényege, hogy a legmodernebb technikai megoldások mellett, nem hagyo­mányos vagy rég elfeledett mód­szereket is alkalmaznak. Ma sok­kal nagyobb az eszközrendszere a hadviselésnek, mint középkor­ban, amikor például hatásos fegy­vernek számított egy betegséggel megfertőzött állati tetemet bejut­tatni egy város ostrománál. Ettől manapság sem riadnak vissza a szemben álló felek, hiába gondol­juk, hogy csak szuperfegyverek­kel, drónokkal és precízen irányí­tott rakétákkal folynak harcok.” Az első világháborúban példá­ul - a lovak mellett - kiemelkedő szerep jutott a postagalambok­nak. Hiába volt már szikratáv­író, azt le lehetett hallgatni, míg a galambokkal továbbított üzene­teket nem. Az Antant-hatalmak­nak 300 ezer postagalambjuk volt, a németek hadsereg olda­lán több mint 450 mobil galamb­dúccal összesen 121 ezer posta­galamb állt bevetésre készen és a mai napig bevetnek ilyen ma­darakat. Afganisztánban kamikaze te­véket vetettek be a helyiek elő­ször a szovjet, majd később az amerikai csapatok ellen is. A te­vékre bombákat erősítettek, be- küldték őket a táborokba, majd messziről, detonátorral felrob­bantották őket. Aknakereső del­fineket már a vietnami háború­ban is bevetettek az amerikai­ak, ahogy az első öbölháború­ban is. A delfinek a mélyebb vi­zekben vethetők be, míg a fó­kák a sekélyebb tengerrészeken és a partoknál hatékonyabbak. A program még mindig tart, jelen­leg körülbelül hetvenöt delfin és oroszlánfóka él az amerikai had­sereg San Diego-i kutatólaborató­riumában, de az oroszok is élnek ezzel a módszerrel. Jó néhány komikusnak tűnő - az állatok számára azonban vé­resen tragikus - kísérlet is folyt a hadtudományban. A CIA a hat­vanas években Operation Acous­tic Kitty néven olyan macskák ki­képzését tűzte ki célul, melyek­kel észrevétlenül hallgathatják le a célpontjaikat. A cicák fülé­be mikrofont, nyakukra jeladót, hátukra antennát operáltak, ám mivel a macskák nem kutyák, nem volt könnyű rávenni őket az együttműködésre. A tel-avivi reptéren kiváló szag- lású futóegereket használtak arra, hogy a termelődő adrena­lint kiszagoiva kiszűrjék az izgu­ló terroristákat. Végül a program meghiúsult, mert kiderült, nem­csak az izzadó terroristákban, de a repüléstől félő átlag utasokban is bőven termelődik adrenalin. A mérgező patkányoktól a robbanó tevékig. Frusztráltak Takács Zoltán zoitan.takacs@mediaworks.hu PANORÁMA 3 A média bírál, ferdít, fanyalog, kritizál, a negatív hírekre va­dászik és kéjesen élvezkedik azon, ha valaki hibázik, el­bukik és sikertelen. Azért van ez, mert az újságírás mene­dék a frusztráltaknak és a beilleszkedni képteleneknek. Legalább­is Hunter S. Thompson örökbecsű definíciója szerint. Kár tagadni, hogy ez az általános kép él a sajtómunkásokról kis hazánkban is. Azért jutott mindez eszembe, mert még a legsötétebb lelküle­tű, legelvetemültebb firkászok is „kénytelenek voltak” jó hírek­kel szolgálni a napokban olyan, az életünket meghatározó terü­leteken, mint a kultúra és a sport. Egyrészt ugye a Saul fia meg­nyerte az Aranyglóbuszt és jelölték az Oscar-díjra, a fiatal ma­gyar focistákat pedig az ínséges idők után veszik a tehetős klu­bok, mint a cukrot. Ám a jó hírek után jött a reakciókat olvasva még a legedzettebb sajtosok is mattot kaptak. Sokan nemhogy örülni nem tudnak eb­ben az országban a fiatal tehetségeink világraszóló eredménye­inek, hanem egyenesen megkérdőjelezik sikereik jogosságát. A kommentekből az elismerő és Ha lenne atombom­bánk, azt biztosan magunkra dobnánk? gratuláló vélemények mellett masszívan ömlik a rosszindu­lat. A filmeseink a legagyalá- gyultabbak szerint csak a té­maválasztásnak köszönhetik a sikert, a focistáink pedig pénzéhes senkiháziak, akik úgyis meg­buknak az első fizikai teszten. A Saul rendezője mindenesetre okosan reagált, amikor azt mondta a megjegyzésekre: a fröcsö- gőkkel foglalkozni olyan, mintha felvennénk egy hangversenyt, összevágnánk belőle a köhögéseket, és azt hallgatnánk. Ezzel együtt a költői kérdés azért adott: biztos, hogy csak az új­ságírók frusztráltak ebben az országban? Vagy Bödőcs Tibornak, a jelenkor „Hofijának" van igaza, amikor azt mondja: ha lenne atom­bombánk, azt biztosan magunkra dobnánk le? A genetikai tényező és a boldogság WASHINGTON A magukat legboldo­gabbnak tartó nemzetek polgárai sajátságos genetikai tényezővel bírnak. DNS-ük nagyobb valószí­nűséggel tartalmaz egy jellegze­tes alléi gént, amely az örömérzé­kelésben és a fájdalom csökken­tésében játszik szerepet - állapí­tották meg bolgár és hongkongi kutatók, akik geneti­kai és számos külső tényezőt vizsgáltak annak megismeré­sére, mi okozhatja a különbséget a nem­zetek boldogságérzetében. A ku­tatók feltételezték, hogy a nem­zetek jóléte közötti különbségek nem függetlenek társadalmi, gazdasági és éghajlati tényezők­től a genetikai tényezők mellett. Azok a nemzetek tartották ma­gukat a legboldogabbnak, ame­lyeknél túlsúlyban volt az A-al- lél gén. Közéjük tartozik a nyu­gat-afrikai Ghána és Nigéria, a la­tin-amerikai Mexikó és Kolum­bia. Az arab nemzetek közül a leg­kevésbé boldognak mondta ma­gát Irak és Jordánia, a kelet-ázsia­iak közül Hongkong és Kína, Tha­iföld és Tajvan, és mint a kutatók kimutatták, az A-allél az ott élők­nél kevésbé volt jellemző. A genetika szolgálhat magya­rázatul az európai nemzetek boldogságérzete közötti külön­bözőségekre is. Az észak-euró­paiak, mint példá­ul a svédek körében az A-allél gyakoribb és gyakrabban tart­ják magukat nagyon boldognak, mint a közép- és dél-európaiak, akiknél az alléi kevésbé található meg. A szerzők megjegyzik, hogy nem a genetika az egyedüli meg­határozó tényező. A gazdasági és politikai nehézségek is erősíthe­tik a nagyon alacsony boldogság­érzetet. Hiába van túlsúlyban az A-allél Kelet-Európábán, az oro­szoknál vagy az észtek körében, mégse tudnak olyan boldogok lenni, mint a svédek. Ezek sze­rint az A-allél még mindig kevés a boldogsághoz. MW Tudósok jár­tak a boldog­ság gén után. TAJVAN Az ország történetében először egy nő, az 59 éves Csaj Ing-ven győzött a tajvani elnökválasztáson. A legerősebb ellenzéki párt, a Demokratikus Haladás Párt (DPP) színeiben másodszor indult a posztért. A hagyományosan függetlenség párti DPP jelöltjének győzelme minden bizonnyal hatással lesz a Tajvan és a szigetet Kína elválaszthatatlan részének tekintő kínai diplomáciai kapcsolatra. SZPONZORÁLT TARTALOM Alacsony a mobilitás, de a fővárosba és nyugat felé vándorlunk Menni vagy inkább maradni? MAGYARORSZÁGON belül ma már jól kimutatható a kelet-nyugati irá­nyú vándorlás. A költözésre nyi- tottabbak elsősorban a Kisalföl­det, a nyugati határ mentét és min­denekelőtt a fővárost veszik célba. Az új helyre költözés különö­sen igaz a fiatalabb korosztály­ra. Ők gyakran már az új lakóhe­lyen kezdik tanulmányaikat, és ezt követően ott is állnak mun­kába, majd alapítanak csalá­dot. Persze fontos megjegyezni, hogy a magyarok mobilitási haj­landósága hagyományosan ala­csonyabb az európai átlagnál. Ez mindenképpen lassítja az elván­dorlást, ami hosszú távon a ki­sebb települések lakosságának elöregedésével is járhat. Az elő­ző évtizedekben oly jellemző fő­városból való kiköltözés manap­ság már nem jelentős. Sőt már sokan vissza is költöztek Buda­pestre (tavaly több, mint 10.000 fő). Úgy látszik, lassan kialakul egy új egyensúlyi állapot. Nem kérdés ugyanakkor, hogy a jelen­tős gazdasági vonzerővel bíró fő­város országos összevetésben is messze a legnépszerűbb célpont, sőt Pest megye is dobogós, egy év alatt közel 5000 fővel bővült. Kisebb léptékben, de hason­ló folyamatok játszódnak le regi­onális szinten - tudtuk meg az OTP Bank szakértőjétől. Az em­berek a kisebb településekről a megyeszékhelyek, régióközpon­tok felé mozognak. A szakértő szerint az elvándor­lási folyamat megakadályozásá­ra jó lehetőség lehet, ha a lakosok helyben is hozzájutnak a korsze­rű, minden igényüket kielégítő infrastruktúrához. Ennek egyik eleme lehet a mindenki számára hozzáférhető, szélessávú internet, valamint a könnyen elérhető, modern pénz­ügyi szolgáltatások biztosítása is. A XXI. században természetesen reális elvárás, hogy a pénzintéze­tek - a fizikai jelenlét mellett - on­line és mobil felületen is elérhető szolgáltatásokat nyújtsanak ügy­feleik részére. Az is igaz, hogy az emberek több mint fele továbbra is kizárólag bankfiókban intézi pénzügyeit. Egy pénzintézettel való kap­csolat majdnem olyan bizalmi viszony, mint az orvos válasz­tás. Míg az utóbbira az egészsé­güket bízzák az emberek, addig az előbbitől joggal várják, hogy az évek során megtakarított va­gyonukra vigyázzon, felelősen a legjobb tudása szerint gyara­pítsa, akár évtizedeken át. Az OTP Bank tanácsadói ország­szerte közel 400 bankfiókban várják új és régi ügyfeleket. A személyes kapcsolat, valamint a bankfióki tanácsadók segít­sége fontos az ideális, egyénre szabott megoldások megtalálá­sában, és ez az elvándorlás fo­lyamatában akár lassító is té­nyező lehet. V.J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom