Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság 2016-01-17 / 3. szám
Putyin az orosz <• haditengerészet delfinenjeiveljfc 2016. JANUÁR 17., VASÁRNAP Nemcsak a legmodernebb fegyvereket használják ÁLLATI HÁBORÚ Angliában egy Staffordshire bullterrier kutya ! is lehet katona Az edinburghi pingvin Sir Nils Olav nem volt i j ugyan bevetésen, l de a norvég király lígy is lovaggá ütötte Precíziós bombázás? Ugyan! Putyin elnök bejelentette: új csodafegyvert vetnek be az Iszlám Állam ellen: a kiborg patkányokat. Fábos Erika HADÁSZAT Vlagyimir Putyin egy igazi csodafegyvert készül rászabadítani az Iszlám Államra, ez pedig nem más, mint egy mik- rochippel szerelt patkánycsapat. Az ötlet lényege, hogy a patkányok kifinomult és roppant érzékeny orrát összekötik a legmodernebb technológiákkal, így hozva létre egy olyan különleges képességekkel rendelkező mini fegyvert, amely kiszagolja a bombákat és a drogokat és bejut olyan pici helyekre is, ahova semmi és senki más. Amúgy nem ez lesz az első eset, hogy patkányokat vetnek be a hadseregek. Maguk az oroszok, pontosabban a Vörös Hadsereg is használta már ezeket az állatokat, mégpedig vegyi fegyverként. A Sztálingrád felé haladó német hadsereg felé tula- rémiával fertőzött patkányokat küldtek. Ez a betegség embereknél lázzal, kimerültséggel, fejfájással és bőrfekélyekkel jár, ami épp elég ahhoz, hogy csökkentse a katonák harci kedvét. A terv annyiban bevált, hogy sok német katonát megbetegí- tett, ám ennek ellenére eljutottak Sztálingrádig, ahol már a szovjet katonákat is megfertőzték. Németh József Lajos, a biztonsagpolitika.hu tudományos munkatársa azt mondta: habár a technológiai fejlődés hatalmas, a hadviselés gondolatisága mit sem változott az idők során. A cél, az ellenség meggyengítése vagy megsemmisítése, és ebben minden módszer megengedett. A mikrochippel felszerelt patkányok inkább a biotechnológiai hadviseléshez tartoznak, de maga a módszer nem újkeletű, az ókortól fogva vannak állatokról szóló hadtörténeti feljegyzések. Élő állatok és állati tetemek egyaránt előfordulnak. A tetemeket különböző fertőzések, vagy robbanóanyagok bejuttatására használták, az élő állatokkal pedig üzeneteket küldtek, adathordozók, vagy felderítők voltak olyan területeken, ahova ember nem juthatott be. Az elmúlt időben már azonosításra is használnak főleg kutyákat, de egereket is robbanóanyagok vagy vegyi anyagok azonosítása céljából. „Sokszor sok tudományos terület együttműködésére van szükség, hogy egy állatot katonai célra használhassanak - mondta Németh József Lajos. - Etológusok, agysebészek, informatikusok dolgozzák ki ezeket a biotechnológiákat. Az is előfordul, hogy nem is az állatot vetik be, csak a különleges képességeit utánozzák le robotikai módszerekkel, gépekkel. Például a madarak egyes olyan manőverezéseit, amire egy repülő nem képes. A mostanában zajló hibrid hadviselés lényege, hogy a legmodernebb technikai megoldások mellett, nem hagyományos vagy rég elfeledett módszereket is alkalmaznak. Ma sokkal nagyobb az eszközrendszere a hadviselésnek, mint középkorban, amikor például hatásos fegyvernek számított egy betegséggel megfertőzött állati tetemet bejuttatni egy város ostrománál. Ettől manapság sem riadnak vissza a szemben álló felek, hiába gondoljuk, hogy csak szuperfegyverekkel, drónokkal és precízen irányított rakétákkal folynak harcok.” Az első világháborúban például - a lovak mellett - kiemelkedő szerep jutott a postagalamboknak. Hiába volt már szikratávíró, azt le lehetett hallgatni, míg a galambokkal továbbított üzeneteket nem. Az Antant-hatalmaknak 300 ezer postagalambjuk volt, a németek hadsereg oldalán több mint 450 mobil galambdúccal összesen 121 ezer postagalamb állt bevetésre készen és a mai napig bevetnek ilyen madarakat. Afganisztánban kamikaze tevéket vetettek be a helyiek először a szovjet, majd később az amerikai csapatok ellen is. A tevékre bombákat erősítettek, be- küldték őket a táborokba, majd messziről, detonátorral felrobbantották őket. Aknakereső delfineket már a vietnami háborúban is bevetettek az amerikaiak, ahogy az első öbölháborúban is. A delfinek a mélyebb vizekben vethetők be, míg a fókák a sekélyebb tengerrészeken és a partoknál hatékonyabbak. A program még mindig tart, jelenleg körülbelül hetvenöt delfin és oroszlánfóka él az amerikai hadsereg San Diego-i kutatólaboratóriumában, de az oroszok is élnek ezzel a módszerrel. Jó néhány komikusnak tűnő - az állatok számára azonban véresen tragikus - kísérlet is folyt a hadtudományban. A CIA a hatvanas években Operation Acoustic Kitty néven olyan macskák kiképzését tűzte ki célul, melyekkel észrevétlenül hallgathatják le a célpontjaikat. A cicák fülébe mikrofont, nyakukra jeladót, hátukra antennát operáltak, ám mivel a macskák nem kutyák, nem volt könnyű rávenni őket az együttműködésre. A tel-avivi reptéren kiváló szag- lású futóegereket használtak arra, hogy a termelődő adrenalint kiszagoiva kiszűrjék az izguló terroristákat. Végül a program meghiúsult, mert kiderült, nemcsak az izzadó terroristákban, de a repüléstől félő átlag utasokban is bőven termelődik adrenalin. A mérgező patkányoktól a robbanó tevékig. Frusztráltak Takács Zoltán zoitan.takacs@mediaworks.hu PANORÁMA 3 A média bírál, ferdít, fanyalog, kritizál, a negatív hírekre vadászik és kéjesen élvezkedik azon, ha valaki hibázik, elbukik és sikertelen. Azért van ez, mert az újságírás menedék a frusztráltaknak és a beilleszkedni képteleneknek. Legalábbis Hunter S. Thompson örökbecsű definíciója szerint. Kár tagadni, hogy ez az általános kép él a sajtómunkásokról kis hazánkban is. Azért jutott mindez eszembe, mert még a legsötétebb lelkületű, legelvetemültebb firkászok is „kénytelenek voltak” jó hírekkel szolgálni a napokban olyan, az életünket meghatározó területeken, mint a kultúra és a sport. Egyrészt ugye a Saul fia megnyerte az Aranyglóbuszt és jelölték az Oscar-díjra, a fiatal magyar focistákat pedig az ínséges idők után veszik a tehetős klubok, mint a cukrot. Ám a jó hírek után jött a reakciókat olvasva még a legedzettebb sajtosok is mattot kaptak. Sokan nemhogy örülni nem tudnak ebben az országban a fiatal tehetségeink világraszóló eredményeinek, hanem egyenesen megkérdőjelezik sikereik jogosságát. A kommentekből az elismerő és Ha lenne atombombánk, azt biztosan magunkra dobnánk? gratuláló vélemények mellett masszívan ömlik a rosszindulat. A filmeseink a legagyalá- gyultabbak szerint csak a témaválasztásnak köszönhetik a sikert, a focistáink pedig pénzéhes senkiháziak, akik úgyis megbuknak az első fizikai teszten. A Saul rendezője mindenesetre okosan reagált, amikor azt mondta a megjegyzésekre: a fröcsö- gőkkel foglalkozni olyan, mintha felvennénk egy hangversenyt, összevágnánk belőle a köhögéseket, és azt hallgatnánk. Ezzel együtt a költői kérdés azért adott: biztos, hogy csak az újságírók frusztráltak ebben az országban? Vagy Bödőcs Tibornak, a jelenkor „Hofijának" van igaza, amikor azt mondja: ha lenne atombombánk, azt biztosan magunkra dobnánk le? A genetikai tényező és a boldogság WASHINGTON A magukat legboldogabbnak tartó nemzetek polgárai sajátságos genetikai tényezővel bírnak. DNS-ük nagyobb valószínűséggel tartalmaz egy jellegzetes alléi gént, amely az örömérzékelésben és a fájdalom csökkentésében játszik szerepet - állapították meg bolgár és hongkongi kutatók, akik genetikai és számos külső tényezőt vizsgáltak annak megismerésére, mi okozhatja a különbséget a nemzetek boldogságérzetében. A kutatók feltételezték, hogy a nemzetek jóléte közötti különbségek nem függetlenek társadalmi, gazdasági és éghajlati tényezőktől a genetikai tényezők mellett. Azok a nemzetek tartották magukat a legboldogabbnak, amelyeknél túlsúlyban volt az A-al- lél gén. Közéjük tartozik a nyugat-afrikai Ghána és Nigéria, a latin-amerikai Mexikó és Kolumbia. Az arab nemzetek közül a legkevésbé boldognak mondta magát Irak és Jordánia, a kelet-ázsiaiak közül Hongkong és Kína, Thaiföld és Tajvan, és mint a kutatók kimutatták, az A-allél az ott élőknél kevésbé volt jellemző. A genetika szolgálhat magyarázatul az európai nemzetek boldogságérzete közötti különbözőségekre is. Az észak-európaiak, mint például a svédek körében az A-allél gyakoribb és gyakrabban tartják magukat nagyon boldognak, mint a közép- és dél-európaiak, akiknél az alléi kevésbé található meg. A szerzők megjegyzik, hogy nem a genetika az egyedüli meghatározó tényező. A gazdasági és politikai nehézségek is erősíthetik a nagyon alacsony boldogságérzetet. Hiába van túlsúlyban az A-allél Kelet-Európábán, az oroszoknál vagy az észtek körében, mégse tudnak olyan boldogok lenni, mint a svédek. Ezek szerint az A-allél még mindig kevés a boldogsághoz. MW Tudósok jártak a boldogság gén után. TAJVAN Az ország történetében először egy nő, az 59 éves Csaj Ing-ven győzött a tajvani elnökválasztáson. A legerősebb ellenzéki párt, a Demokratikus Haladás Párt (DPP) színeiben másodszor indult a posztért. A hagyományosan függetlenség párti DPP jelöltjének győzelme minden bizonnyal hatással lesz a Tajvan és a szigetet Kína elválaszthatatlan részének tekintő kínai diplomáciai kapcsolatra. SZPONZORÁLT TARTALOM Alacsony a mobilitás, de a fővárosba és nyugat felé vándorlunk Menni vagy inkább maradni? MAGYARORSZÁGON belül ma már jól kimutatható a kelet-nyugati irányú vándorlás. A költözésre nyi- tottabbak elsősorban a Kisalföldet, a nyugati határ mentét és mindenekelőtt a fővárost veszik célba. Az új helyre költözés különösen igaz a fiatalabb korosztályra. Ők gyakran már az új lakóhelyen kezdik tanulmányaikat, és ezt követően ott is állnak munkába, majd alapítanak családot. Persze fontos megjegyezni, hogy a magyarok mobilitási hajlandósága hagyományosan alacsonyabb az európai átlagnál. Ez mindenképpen lassítja az elvándorlást, ami hosszú távon a kisebb települések lakosságának elöregedésével is járhat. Az előző évtizedekben oly jellemző fővárosból való kiköltözés manapság már nem jelentős. Sőt már sokan vissza is költöztek Budapestre (tavaly több, mint 10.000 fő). Úgy látszik, lassan kialakul egy új egyensúlyi állapot. Nem kérdés ugyanakkor, hogy a jelentős gazdasági vonzerővel bíró főváros országos összevetésben is messze a legnépszerűbb célpont, sőt Pest megye is dobogós, egy év alatt közel 5000 fővel bővült. Kisebb léptékben, de hasonló folyamatok játszódnak le regionális szinten - tudtuk meg az OTP Bank szakértőjétől. Az emberek a kisebb településekről a megyeszékhelyek, régióközpontok felé mozognak. A szakértő szerint az elvándorlási folyamat megakadályozására jó lehetőség lehet, ha a lakosok helyben is hozzájutnak a korszerű, minden igényüket kielégítő infrastruktúrához. Ennek egyik eleme lehet a mindenki számára hozzáférhető, szélessávú internet, valamint a könnyen elérhető, modern pénzügyi szolgáltatások biztosítása is. A XXI. században természetesen reális elvárás, hogy a pénzintézetek - a fizikai jelenlét mellett - online és mobil felületen is elérhető szolgáltatásokat nyújtsanak ügyfeleik részére. Az is igaz, hogy az emberek több mint fele továbbra is kizárólag bankfiókban intézi pénzügyeit. Egy pénzintézettel való kapcsolat majdnem olyan bizalmi viszony, mint az orvos választás. Míg az utóbbira az egészségüket bízzák az emberek, addig az előbbitől joggal várják, hogy az évek során megtakarított vagyonukra vigyázzon, felelősen a legjobb tudása szerint gyarapítsa, akár évtizedeken át. Az OTP Bank tanácsadói országszerte közel 400 bankfiókban várják új és régi ügyfeleket. A személyes kapcsolat, valamint a bankfióki tanácsadók segítsége fontos az ideális, egyénre szabott megoldások megtalálásában, és ez az elvándorlás folyamatában akár lassító is tényező lehet. V.J.
