Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2016-01-03 / 1. szám

2016. JANUÁR 3., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ "J ZSÁKVÁSZON CSONTVÁRY MŰVEIBŐL Már 90 ezren látták a Csontvá- ry Kosztka Tivadar életművé­nek nagy részét bemutató bu­dapesti kiállítást, amelynek nyitvatartását a nagy érdek­lődés miatt január 31-ig hosz- szabbították meg. A tárlatot az évtized magyar kiállításának tartják, ám történelmük so­rán a képek nem voltak mindig ilyen nagy becsben tartva: év­tizedekkel ezelőtt éppen csak elkerülték a pusztulást. Csejk Miklós BUDAPEST Csontváry Kosztka Ti­vadart nemcsak a kora nem is­merte el, hanem még az örökösei is krumplizsáknak akarták elad­ni a ma már tízmilliókat éró' vász­nak egy részét. Az évtized ma­gyar kiállítása igencsak foghíjas lett volna, ha a fiatal Gerlóczy Ge­deon építésznek nincsen kifino­mult szépérzéke, s nem vásárol­ja meg a Csontváry életmű har­madát fillérekért. Annak ellené­re, hogy Csontváry korának jelen­tős művészeivel a Japán kávéház törzsasztalánál üldögélt, munkás­ságát nem ismerték el. Sokan bo­londnak tartották. Mára viszont már meglett az elis­merés is. Jó bizonyí­ték erre a 2015-ös év végén a Budai Vár­ban lévő Honvéd Fő­parancsnokság felújí­tott épületének pénz­tára előtt kígyózó sor. Az érdek­lődőket még a farkasordító hideg sem tántorította el a kiállítás láto­gatásától. Elismerő vélemény már a II. vi­lágháború után is megjelent mun­kásságáról. Mikor Csontváry ké­peinek egy részét 1948-ban Pá­rizsban kiállították, Picasso a lá­togatási időn túl bezárkózott a festményekkel. A kiállítótérből több mint egy óra múlva kilépve Csontváry műveinek hatása alatt kijelentette: „Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt a századunknak.” Csontváry világot látott ember­ként alkotott. Járt a Szentföldön, beutazta Egyiptomot, Németor­szágot és Palesztinát, volt Athén­ban, Rómában és Jeruzsálemben. Meggyőződéses pacifista volt, tar­tózkodott a dohányzástól, a sze­szes italoktól és minden mester­séges eredetű szertől. Időskori éveiben pedig szinte csak és kizá­rólag gyümölcs- és zöldségféléket fogyasztott. Élete végéig patikus­ként dolgozott, a festést hobbinak tekintette. Hatvanhat éves korá­ban, a Tanácsköztársaság idején patikáját államosították. A kora­beli viszonyokat, festészete körüli értetlenséget jól jellemezte, hogy jövedelem nélkül maradva 1919. június' 20-án gyakorlatilag éhen halt. Születése után 120 évvel, 1973- ban kapott saját múzeumot Pé­csen, ahol egyébként az életmű csaknem fele látható. További mű­vei különböző közgyűjtemények­ben kaptak helyet, a Nemzeti Ga­lériától a debreceni Déri Múzeu­mig, illetve magángyűjtemények féltve őrzött kincsei lettek. A mos­tani kiállítás azért is igazi kurió­zum, mert egy fedél alatt tekint­hetők meg a Csontváry-festmé- nyek. A Kossuth-díjas Keserű Ilona festőnő a tárlat megnyitóján ar­ról beszélt, hogy Csontváry azért nem lett még mindig kanonizált művész, mert mun­kásságát szinte le­hetetlen besorolni, vagy konkrét irány­zatokhoz kötni. Gu­lyás Gábor, a kiállí­tás kurátora hozzá­tette, hogy az ezidáig a kudarcba fulladt Csontváry-kiállítások lis­tája hosszabb, mint a megvalósult kiállításoké. A mostani tárlat Csontváry portréival kezdődik, majd az emberek után az állatok követ­keznek. Az első olajképe, a Pil­langók is látható. Pályája 'ké­sőn indult. Bár 1853-ban szüle­tett, ugyanakkor, mint Vincent Van Gogh, mégis a holland fes­tő halála után kezdte bontogatni a szárnyait. Festői karrierje sa­ját bevallása szerint hangokkal indult, amelyek arról suttogtak neki, hogy ő lesz a világ legna­gyobb „napútfestője”. Hatalma­sabb még Raffaellónál is. Hiába tanult kora legjobb festőiskolá­iban, sehol sem tudott megma­A művész tehetségét Picasso is elismerte A magányos cédrus egykor Gerlóczy Glória lakásában! díszelgett, a képet még műértő édesapja hagyta rá Elkótyavetyélték volna a képeket Csontváry örökösei fuvarosok­nak akarták eladni a művész megfestett vásznait. Azt gon­dolták, hogyha már egyszer ösz- szekoszolták azokat, akkor leg­alább valami hasznuk is legyen. A fiatal Gerlóczy Gedeon építész­nek, aki például a legendás, Bu­dapest II. kerületében találha­tó Napraforgó utcai kísérleti la­kótelep egyik házát is tervezte, megtetszett Csontváry stílusa, és megvásárolta a krumplizsák­nak szánt képeket. Ráadásul több pénzt is adott értük, mint­ha csak zsáknak való vászon­ként vette volna meg azokat. A páratlan hagyaték egy belváro­si bérház negyedik emeleti laká­sába került, ahol sokáig kevesen láthatták. Gerlóczy 1975 nyarán 80 évesen halt meg. Halála után az V. kerületi tanács készítette el a leltárt, ami mindenkit meg­döbbentett. Gerlóczy Glória ösz- szesen 42 Csontváry-képet örö­költ édesapjától. Közöttük volt A magányos cédrus is. valamit elpusztított volna benne a rutincentrikus oktatás. Saját bevallása szerint a világ­teremtő hatalommal állt összeköt­tetésben. A fény útján indult el, és a Nap-kultuszt saját festészeté­nagyzási hajlama lehet összefüg­gésben azzal, hogy szerelmi életé­nek máig nyoma sincs. Családot sem alapított. A kiállítás végén a két cédrus­festmény látható. A magányos tik. Nemcsak életének már-már buddhistákra jellemző harmo­nikus magányát mutatja a fest­mény, hanem az éppen ellenté­tes előjelű szellemi magányáról is árulkodik. HÍREK Útravaló az év első újszülöttének BUDAPEST A Magyar Állami Ope­raház nevében Ókovács Szil­veszter főigazgató idén is az Út­ravaló című válogatássorozat legújabb kiadványával köszön­tötte az év első fővárosi újszü­löttjét. Elmondta: ez a negye­dik év, hogy az operaház zenei kiadvánnyal készült az újszü­löttek fogadására. Az Útrava­ló című válogatássorozat min­den évben más programmal je­lenik meg, de népszerű és a gyermekek alapműveltségé­ben meghatározó szerepet ját­szó zeneművekből csemegéz. Tavaly nem hanglemezt, ha­nem DVD-t készítettek, amely a Parázsfuvolácska színházi elő­adását tartalmazta. MW Nyolcmilliárd plusz filmekre BUDAPEST Pluszforrást csopor­tosít át a filmgyártás támoga­tására a kormány, derült ki a Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból. Csak­nem 8 milliárd forintot kell ha­ladéktalanul átutalnia a Ma­gyar Nemzeti Filmalap számá­ra az emberi erőforrások mi­niszterének. MW Sztárok jönnek Magyarországra BUDAPEST Mások mellett a Black Sabbath, az Iron Mai­den, a Scorpions, a Cure, Bri­an May és Kerry Ellis, a Sigur Rós, a Wayne Shorter Quar­tet, a King’s Singers, a Marina & The Diamonds, a Therapy?, Steven Wilson és az Imagine Dragons is fellép 2016-ban Magyarországon. Az év so­rán kétfilmzeneszerző-klasszi- kus, Ennio Morricone és Hans Zimmer maga vezényli műve­it szimfonikus zenekar élén a Sportarénában. MW Mednyánszky 90 millióért DEBRECEN Mednyánszky Lász­ló Itatás a Tátrában című, sok­szor kiállított festménye aukci­ós életműrekordot döntve, 90 millió forintért kelt ei a debrece­ni Villás Galéria decemberi árve­résén. Mednyánszky festménye 2015 egyik legdrágábban elkelt alkotásának számít Kádár Béla Beszélgetők a szabadban című műve mellett, amely ugyancsak csúcsot döntve, 90 millióért ta­lált gazdára a Virág Judit Galéria őszi árverésén. MW Tizenhárom ország előadói érkeznek a magyar fővárosba Összecsapnak a virtuózok BUDAPEST A Nemzetközi Cirkusz­fesztivál immár 11. alkalommal nyitja meg kapuit a Fővárosi Nagycirkusz szervezésében ja­nuár 7-11. között Budapesten. A hagyományos előadások mellett az új, kortárs irányzatok is meg­jelennek. A több napos rendezvény cél­ja, hogy szélesítse a látképet a világ legnagyobb cirkuszművé­szeti produkcióiból, illetve be­mutassa hazánk csapatait is. Ti­zenhárom országból érkeznek művészek. Többek között Spa­nyolország, Oroszország, Kolum­bia, Németország, Olaszország, Ukrajna és Mongólia is részt vesz a fesztiválon. Magyar mű­sort is rendeznek a külföldi ver­senyprogramon kívül, ahol ígé­retes hazai tehetségek is bemu­tatkozhatnak. A sztárvendégek között ott lesz például a Mongó­lia gyémántja néven ismert He- ejin D, aki a világ egyik léghajó lékonyabb artistája, s előadásá­ban a virtuozitás érzékiséggel párosul, a férfias erő pedig a nő­ies hajlékonysággal olvad össze. Valamint hazánkba látogat Paul Chen kétszeres monocikli világ­bajnok is. Az első budapesti cirkuszfesz­tivált 20 évvel ezelőtt, 1996-ban rendezték meg. Azóta Monte Carlo, Latina, Moszkva mellett Budapest is komoly cirkuszmű­vészeti találkozóhely lett. Csejk M. Csillagászati pénzt KozaStarWars-film HOLLYWOOD Tizenkét nappal a premier után elérte az egymil- liárd dolláros (287 milliárd fo­rint) bevételt a Csillagok há­borújának legújabb, 7. epizód­ja, Az ébredő Erő. A filmtörté­net során még egy film sem ér­te el az egymilliárdos bevételt ennyi idő alatt. Mindezt ráadá­sul úgy sikerült megkeresnie a Star Wars legújabb epizódjá­nak, hogy a legnagyobb piacon, Kínában még be sem mutatták a filmet. A legutóbbi rekorddöntő, a Ju­rassic World volt éppen idén nyá­ron, ám egy nappal lemaradt a Csillagok Háborúja mögött. Az is az igazsághoz tartozik, hogy a Jurassic World ráadásul a kínai piaccal együtt érte el ezt az ered­ményt. A film amerikai forgal­mazójának, a Buena Vistának a szerdai közleménye szerint a produkció egyébként jelenleg már közel 1,2 milliárd dolláros (345 milliárd forint) összbevétel­nél tart, amelynek fele az ame­rikai, fele a külföldi vetítésekből származik. A film ezzel az ered­ményével a valaha készült tize­dik legtöbbet hozó játékfilm ed­dig, bár az is biztos, hogy ez a helyezés még változni fog. A ma­gyarok is szeretik a feltámasz­tott Csillagok háborúját. A leg­frissebb magyar nézettségi ada­tok szerint eddig több mint 650 ezer magyar váltott jegyet a filmre. CS. M. I*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom