Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-16 / 13. szám

2016. JANUÁR 16., SZOMBAT W#’ Az üveghazhatast okozó gázok nyolcvan százalékát a fosszilis üzemanyag-felhasználásból eredő szén-dioxid-kibocsátás adja Beláthatatlan következményei lehetnek a Földre és 7,5 milliárd lakójára, ha a fejlődő országok az üvegházhatású gázok kibo­csátásnak csökkentésével nem „tompítják" a felmelegedés ki­váltotta klímaváltozás hatásait. Balázs László IaszIo.balazs@mediaworks.hu Az emberiség eddig megúszta a természet pusztító támadását. A népességet azonban komoly ve­szély fenyegeti: a szélsőséges idő­járás, az óceánok vízszintjének je­lentős emelkedése, az elsivatago- sodás. „Hogy a klíma ne változ­zon, mindennek nagyon meg kell változnia. A klímakutatók 98-99 százaléka szerint amennyiben a globális átlaghőmérséklet növe­kedése meghaladja a 2 Celsius-fo- kot, több földi léptékű ökológiai rendszer rendkívül instabillá vá­lik, bármi bekövetkezhet. Valós a veszély, csak az emberiség elszo­kott attól, hogy döntéseinek kö­vetkezményeit hosszabb távlatok­ban is vizsgálja” - mondta Baka György szekszárdi környezetvé­delmi szakmérnök. A jégolvadás, az állatok és nö­vények megfigyelhető változása, az időjárási anomáliák mutatják a szélsőséges időjárási trendek elő­retörését. „Hivatalos földi meteo­rológiai mérések az 1880-as évek­től vannak - húzta alá a szakem­ber. - Az elmúlt 130 év adatai alap­ján a tíz legmelegebb év 1998 óta volt a Földön. Azt gondolom felké­szülhetünk arra, hogy a jövőben az abnormális lesz a normális.” A tavalyi az eddig mért legme­legebb év volt, felülmúlva a 2014- es rekordot. „A klímaváltozás vár­ható következményeit csak rész­ben tudjuk prognosztizálni. Va­lószínű, hogy a csapadék intenzi­tása átlagosan nőni fog, és a nyá­ri hőség és forró napok számának növekedése várható - ismertette a koordinátor. - Utóbbit érezhettük Magyarországon 2015-ben, ami­kor öt nyári hőségriadó volt. A klí­maváltozás „fekete doboza” az ún. rendkívüli, extrém időjárási je­lenségek köre, amelyekkel az el­múlt 50-100 évben nem, vagy rit­kán találkoztunk. Ilyen például a 2015. november 8-án Szekszár- don mért 26 fok, vagy a 2010-es év 1030 milliméter csapadéka, amely az éves átlag kétszerese. Tavaly jú­nius-júliusban a megyeszékhe­lyen összesen 50,6 milliméter csa­padék esett, ezzel szemben au­gusztus 15. és 22. között 162 mm. A vékony héjú szőlőfajták (kadar­ka) ekkor kezdtek el rohadni. A tiszta energiára átállás már el­kezdődött, tavaly több ilyen kapaci­tást adtak át mint fosszilis alapút. „Már késésben vagyunk. A pári­zsi „1,5 Celsius alatt tartani a glo­bális felmelegedést” lózung csak álom. (Plusz 0,85-0,93 Celsiust már eddig teljesítettünk, és újabb plusz 0,5 Celsiusnak már meg­ágyaztunk, ugyanis a korábban kibocsátott üvegházhatású gázok 30-40 éves csúszással fejtik ki a hatásukat.) Ha 10-20 éven belül át tudnánk állni túlnyomórészt meg­újulom, akkor várhatnánk 50 év múlva a pozitív hatást” - jegyezte meg Baka György. Az üvegházhatású gázok eddi­gi emissziójának nagy részéért a fejlett világ a felelős. „Épülete­ink fűtése/hűtése és gépjárműve­ink felelnek a hazai üvegházhatá­sú gázkibocsátás háromnegyedé­ért. Szekszárdon is sok az autó, ke­vés a gyalogos - fejtette ki a mér­nök. - Fogalmazzunk meg olyan intézkedéseket, amelyek az „ala­csonyan csüngő gyümölcs” ha­sonlatán alapulnak: hetente egy­szer tartsunk gyaloglós napot, ez­zel (is) támogassuk a klímaügyet. Energetikai épületfelújítás; az au­tóhasználati szokásaink átgon­dolása; a zöldségek felé forduló egészségesebb táplálkozás - és már nagyokat léptünk egy klíma- barát(abb) életmód felé.” Megugrott a szén-dioxid-koncentráció Az iparosodás és az energiater­melés révén a légkörbejutó gá­zok - szén-dioxid, metán, dinitro- gén-oxid, fluorozott szénhidrogé­nek - fokozzák az üvegházhatást, azaz felmelegedést okoznak. A szén-dioxid jellemzően a fosszi­lis energiaforrások - szén, kőolaj, földgáz - elégetése révén jut a le­vegőbe, a koncentráció az ipari forradalom kezdete, a XVIII. szá­zad közepe óta harminc százalék­kal nőtt, és magasabb, mint bár­mikor az utóbbi majdnem egymil­lió évben. A klímaválság szoros összefüggésben van az emberi­ség elmúlt 120 évi létszámának robbanásszerű növekedésével is. Kevesebb húst kellene fogyasztani A növekvő állattartás révén is egy­re több káros gáz - például metán - jut a légkörbe. A végső ok pedig a növekvő húsfogyasztás. (A húsok vagy a sajtok esetében 1 kg termék előállítása 10-30 kg szén-dioxid-ki- bocsátással jár.) Az USA-ban példá­ul a napi átlagos adag negyed kilő. az egészségesnek mondott meny­nyiségnek majdnem a négyszere­se. Európa és Latin-Amerika egyes országai sem sokkal maradnak le húsevésben, miközben az átlag in­diai lakos napi tíz gramm húst fo­gyaszt. Szakértők szerint a hús túl­fogyasztásának megállítása nélkül szinte lehetetlen megnyerni a klí­maváltozás elleni küzdelmet. MEGYEI KÖRKÉP ^ Őseinktől indul Hanoi Erzsébet erzsebet.hanol@mediaworks.hu M ajdnem belefutottunk egy újabb jégkorszakba, mármint úgy 800 ezer évvel ez előtt. A potsdami Klímahatás-ku- tató Intézet három kutatójának friss tanulmánya szerint az emberi civilizáció megjelenésének hajnalán éppen kinézett vol­na egy jégkorszak, amelynek kialakulását két tényező befolyásolja: az egyik az úgynevezett Milankovic-ciklus, a másik pedig a légkö­ri szén-dioxid-szint. Előbbi, amelyre semmilyen ráhatása nincs az emberiségnek, a Föld Nap körüli pályája és tengelye dőlésszögének változásait írja le. Minél eliptikusabb a Föld pályája, és minél nagyobb a tengelyé­nek dőlésszöge, annál kevesebb napsugárzás éri a sarkvidékeket. Emiatt aztán megvastagodhat a jégtakaró, ami nemcsak a sarkkö­röket, hanem az észak-amerikai és az európai kontinens jelentős részét is vastag jéggel borítaná. Ami megmentette az emberi­séget a kollektív megfagyástól az a korábbinál magasabb szén-di- oxid-termelés. Azzal ugyanis, hogy az ember földművelésbe fo­gott, és például erdőket égetett ennek érdekében, annyira belenyúlt a természet rendjébe, hogy az kihatott a klímára, és megakadályozta a véget jelentő újabb jégkorszakot. Szóval az már biztos, hogy ha egyszer tényleg világvége lesz, az nem ily’ módon fog bekövetkezni. Az emberi tevékenység olyan nagy erőkkel termeli a szén-dioxidot, hogy a felmelegedés jelenti a nagyobb veszélyt. Elég csak az idei, öt hőségriasztással terhelt nyár­ra gondolni, vagy az enyhe telekre. A hideg és a hó annyira rövid ideig jellemzi az időjárást, hogy ha nem figyelünk, még le is marad­hatunk a télről. Szóval ennyi év után most már nyugodtan vissza le­hetne fogni a szén-dioxid-kibocsátást. Azzal, hogy az em­ber földművelésbe fogott, kihatott a klímára Az elsikkasztott pizsama esete SZEKSZÁRD Nem is gondolná az ember, ha valaki egy rábízott csomagot nem ad át annak, aki­nek küldték, hanem használja az abban lévő tárgyakat, akkor sik­kasztást követ el. A 31 éves férfi vádlott 2015. feb­ruárjában Angliában dolgozott, és lány unokatestvérénél lakott. Mielőtt a férfi hazaindult volna, az unokatestvér arra kérte, hoz­zon el.Magyarországra az édes­anyjának egy csomagot. A cso­magban laptop, farmer nadrág, egy leopárdmintás pizsama és a hozzá tartozó mamusz, valamint egy kabát volt. Amikor a vádlott hazaérkezett, a 92.680 forint érté­kű csomagot nem adta át a sértett­nek, hanem - amint a sikkasztás tényállásában megfogalmazódik - a benne lévő holmival „sajátja­ként rendelkezett”. A nyomozás során a vádlott tol­nai lakóhelyén már csak a ma- muszt tudta lefoglalni a rendőr­ség. Ezzel az okozott kárból 680 forintnyi érték térült meg. A nőt­len, de élettársi kapcsolatban élő vádlott munkanélküli, egy kisko­rú gyermeke van. Rendszeres ha­vi jövedelme 22.800 forint, vagyo­na nincs. Büntetve azonban már volt. Lopásért közérdekű munká­ra, majd ugyanezért és hamis ma­gánokirat felhasználásáért hal­mazati büntetésül egy év, de két évre felfüggesztett fogházbünte­tésre ítélte a bíróság. Jelen ügyben bűnösnek mond­ta ki a Szekszárdi Járásbíróság ki­sebb értékre elkövetett sikkasztás vétségében, és ezért 160 óra, szak- képzettséget nem igénylő, fizikai munkakörben végrehajtandó kö­zérdekű munkára ítélte. Ha az el­ítélt az előírt munkát önhibájából nem végzi el, a közérdekű mun­kát, vagy annak hátralévő részét fogházbüntetésre kell átváltoztat­ni. Tartozik a sértettnek megfize­ti 92 ezer forintot, a NAV-nak pe­dig 1500 forint illetéket. Mivel az ítélet ellen az arra jogosultak fel­lebbezést nem terjesztettek elő, az jogerős, tájékoztatta lapunkat dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Tör­vényszék sajtószóvivője. 1.1. HIRDETÉS FM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 7100 Szekszárd, Palánk 19. DASzK r A 2016/2017 tanévben induló képzéseink: SZAKGIMNÁZIUM (érettségire felkészítő szakasz) 011. Mezőgazdasági ágazat (mezőgazdasági technikus szakirányra felkészítő) 012. Mezőgazdasági ágazat (állattenyésztő, állategészségügyi technikus szakirányra felkészítő) 013. Élelmiszeripari ágazat (élelmiszeripari technikus szakirányra felkészítő) 014. Rendészeti ágazat (belügyi rendészeti szakközépiskola) SZAKKÖZÉPISKOLA (3 éves szakképzési + 2 éves érettségi vizsgára felkészítő évfolyam) 015. Gazda 016. Húsipari termékgyártó 017. Pék ÉRETTSÉGI UTÁNI KÉPZÉSEK (nappali tagozat):- Mezőgazdasági technikus- Élelmiszeripari technikus- Állattenyésztő és állategészségügyi technikus Érdeklődni lehet: 74/311-277; www.daszk.hu elérhetőségeken. HIRDETÉS A BV-intezetben jártak szakmai programon a csapósok DASzK SZEKSZÁRD Január 12-én izgal­mas programon vettek részt az FM DASZK Csapó Dániel Közép­iskola belügyi rendészeti képzé­sében részt vevő végzős tanu­lók. Ekkor látogatott el az idén érettségiző osztály a Tolna Me­gyei Büntetés-végrehajtási Inté­zetbe. A közel kétórás szakmai programon a harminckét diák elméleti előadáson vett részt, és megismerhette a létesítményt a gyakorlatban is. Az osztályból sokan rendészeti pályára ké­szülnek, ezért volt fontos, hogy a szakmát gyakorló személyek­től hallják, milyen kompetenci­ák szükségesek a büntetés-vég­rehajtásban a színvonalas mun­kavégzéséhez. „Számunkra na­gyon fontos volt látni, hogy az emberségre és a toleranciára nagy hangsúlyt fektetnek. Pon­tos képet kaptunk arról, amit az elméleti órákon részben már tanultunk. Különösen érdekes volt meghallgatni a rabok min­dennapi időbeosztását, látni a büntetés végrehajtására szolgá­ló helyiségeket. Ez a látogatás is megerősített abban, hogy a bel­ügyi pályát válasszam” - nyilat­kozták a diákok a programot kö­vetően. A Tolna Megyei Büntetés-vég­rehajtási Intézettel az FM DASZK Csapó Dániel Középisko­la évek óta jó szakmai munkát folytat bűnmegelőzési és pálya- orientációs célú intézetlátogatá­sok végrehajtásával összefüg­gésben. Ezen szakmai tevékeny­ségre tett koronát a 2015-ben in­dított közös pályázati tevékeny­ség, melynek további folytatását tűzték ki célul. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom