Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-12 / 9. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 12., KEDD Újévi koncertet adtak a fúvósok DOMBÓVÁR Újévi koncertet adott szombaton a Dombóvári Ifjúsá­gi Fúvószenekar és a Tücsökze­nekara a Tinódi Házban. Só't, a nagy érdeklődés okán másnap megismételték a hangversenyt. Ráadásul jubileumi volt a kon­cert, hiszen Kiszler András kar­nagy vezényletével tizedik alka­lommal kezdték a zenészek ily’ módon az esztendőt. A közönség klasszikus és kor­társ szerzők műveit egyaránt hallhatta a hétvégi koncerteken, és a fúvósok mellett a Dombóvá­ri Belvárosi Általános és AMI Alapfokú Művészeti Iskolájá­nak táncosai is közreműködtek a műsorban, valamint Katona Viktória, aki xilofonon játszott. A koncerten adták át az elmúlt év zenekari zenészeinek járó dí­jakat is. A Tücsökzenekarból, 2015-höz hasonlóan, idén is Sal- lai Domokos Barna kapta az el­ismerést, míg a Dombóvári Ifjú­sági Fúvószenekar tagjai közül Ambrus Sára Kata. A vándor- serleg átadása hagyománynak számít a zenekarok életében, és a tagok minden alkalommal tit­kos szavazással döntik el, hogy az adott évben kié legyen a díj. A fúvósokat és a közönséget Szabó Loránd polgármester is köszöntötte a koncerten. Többek között azt is bejelentette, hogy az önkormányzat profi divatter­vezőt kér fel az ifjúsági fúvósze­nekar formaruhájának megter­vezésére, majd a munka jóváha­gyását követően támogatást ad az öltözék elkészítéséhez. A rendezvényen jelen volt Po- tápi Árpád János, a térség or­szággyűlési képviselője, Fe­hérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, Kaszás Zol­tán tankerületi igazgató, illetve a koncert fő támogatója, Gerber István is. H. E. Sallai Domokos veszi át a díját A törvény előírásainak betartatása néha nehéz a kiskapuk miatt Megéri hozzájuk fordulni „Terhes vagy? Ki vagy rúgva!" Ez a mondat nem a kora kö­zépkorban, hanem 2015. év végén hangzott el egy mun­kahelyen. A szót tett követ­te, és a gyermekét váró fiatal hölgy néhány órán belül az ut­cán találta magát. Hogyan tör­ténhetett meg mindez, amikor a Munka törvénykönyve fel­mondási tilalmakat fogalmaz meg? Nos, vannak kiskapuk. Ilyenkor segíthet az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Venter Marianna marianna.venter@mediaworks.hu TOLNA MEGYE A hatályos Mun­ka törvénykönyve értelmében a munkáltató valóban nem szün­tetheti meg a várandós mun­kavállaló munkaviszonyát ren­des felmondással, de csak ab­ban az esetben áll fenn ez a vé­delem, ha a munkáltatói felmon­dás átadása előtt a munkaválla­ló orvosi igazolással bizonyítja a terhesség tényét - tudjuk meg a hatóság Tolna megyei referensé­től. Nagy különbség van azon­ban az okirattal történő bizonyí­tás, tehát az orvosi igazolás be­mutatása és a munkáltató tudo­másszerzése között. Közismert tény, hogy a várandósság kezde­ti szakaszában vannak olyan tü­netek, amelyek gyanút ébreszt­hetnek a munkahelyi felettes­ben, tehát sok esetben a gyerme­ket tervező hölgy még el sem ju­tott az orvosáig, és már azt meg­előzően szóbeszéd tárgya lesz a „vélt” várandósság a munkahe­lyén. Ha a munkáltató gyorsab­ban lép, mint az orvos, és nem ad időt az alkalmazottnak ar­ra, hogy az orvosi igazolást be­mutassa, akkor látszólag jogsze­rűen megszüntetheti a munka- viszonyt rendes felmondással, természetesen valamilyen telje­sen más jellegű indokra hivat­kozással. Az Egyenlő Bánásmód Ható­sághoz Tolna megyében is for­dultak olyan munkavállalók, akiknek a munkaviszonyát nem rendes felmondással, hanem a próbaidő alatt azonnali hatály- lyal szüntette meg a munkálta­tó, holott arra semmilyen éssze­rű magyarázat nem volt. A pró­baidő alatt a munkavállalók ki­szolgáltatott helyzetben van­nak a tekintetben, hogy a mun­káltatónak indokolnia sem kell az azonnali hatályú munkavi­szony-megszüntetést. A körül­ményekből azonban sokszor megállapítható, hogy nem a munkateljesítménnyel volt elé­gedetlen a felettes, és a munka­feladatok mennyisége, a céghez beérkező megrendelések inten­zitása sem csökkent. A próba­idő alatt a várandós hölgyekkel szemben tanúsított munkáltatói intézkedések egy része sajnos a gyermekvállalással és közve­tett módon a munkáltatói anya­gi érdekekkel áll okozati össze­függésben. A hatóság megyei referense beszámol arról is, hogy többszö­ri, ismétlődően megkötött ha­tározott idejű munkaszerződé­sekkel foglalkoztatott hölgyek is fordultak az Egyenlő Bánás­mód Hatósághoz ugyanilyen pa­nasszal. Mivel tudná indokol­ni egy munkáltató azt, ha már ötödik alkalommal köt ó hóna­pos munkaszerződést ugyanaz­zal a munkavállalóval, és a kö­zel másfél éves folyamatos fog­lalkoztatás során, tudomást sze­rezve az alkalmazottja váran­dósságáról, nem köt vele újabb, határozott idejű munkaszerző­dést? Mindez annak ellenére is gyakori, hogy a gyermeket váró hölgyek kifejezetten vállalnák a még legalább néhány hónapig tartó foglalkoztatást. Különösen súlyos egziszten­ciális hátrány éri azokat a rend­szerint fiatal hölgyeket, akiknek a munkaviszonyukkal együtt­éppen akkor szűnik meg a biz­tosítási jogviszonyuk, amikor a legnagyobb szükség volna rá. Az orvosi vizsgálatok, majd a szülés miatti kórházi ellátás ide­jén az egészségügyi szolgáltatá­sokra való jogosultság kiemelke­dően fontos. Úgyszintén nem kö­zömbös, hogy a biztosítási jogvi­szony milyen időtartamban áll fenn, hiszen a gyedre való jo­gosultság és annak összege is függ a munkaviszony időtarta­mától, valamint az elért munka­bér, mint járulékalap összegétől. Az Egyenlő Bánásmód Ható­ság a Munka törvénykönyve ál­tal is tilalmazott rendeltetés- ellenes joggyakorlásnak, tehát joggal való visszaélésnek tekin­ti azokat az eseteket, amikor a munkáltató a terhesség, gyer­mekvállalás miatt szünteti meg a munkavállaló munkaviszo­nyát. Erre és a hasonló diszkri­minatív esetekre speciális jog­szabály is van, az egyenlő bá­násmódról szóló törvény, amely alapján eljárás indítható a jog­sértést megvalósító munkálta­tóval szemben, még akkor is, ha a munkaviszony megszüntetése látszólag megfelel a Munka tör­vénykönyve rendelkezéseinek. Az eljárások során azt kell vizs­gálni, hogy fennáll-e az okoza­ti összefüggés a sérelmet szen­vedett volt munkavállaló váran­dóssága, illetve egészségi álla­pota, esetleges keresőképtelen­sége, valamint a munkaviszo­nyának a megszüntetése között. A legtöbb ügy munkával kapcsolatos Tolna megyében az elmúlt évek­ben több száz ügyfél fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz, és jelentős részük a foglalkozta­tása, a munkára való jelentkezé­se, vagy a munkaviszonya meg­szüntetése során érezte úgy, hogy hátrányos megkülönböztetés éri. Több tucat eljárás indult Tolna me­gyei ügyfelek ügyében, és ezek so­rán több esetben kötöttek a fe­lek egymással olyan egyezséget, amely kompenzálta a volt mun­kavállaló sérelmét. A hatóság el­járása az ügyfelek számára telje­sen költségmentes, ezért a nehéz helyzetbe került panaszosok anya­gi kockázatot nem vállalnak. Itt találhatják meg a hatóságot Az Egyenlő Bánásmód Hatóság­hoz Szekszárdon, a Béla király tér 6. szám alatti Tolna Megyei Csa­lád, Esélyteremtési és Önkéntes Házban minden hónap 1. és 2. szerdai napján délelőtt, a Szek­szárdi Járási Hivatal Foglalkozta­tási Osztályánál, a Találka tér 4. szám alatti Munkaügyi Központ második emeletén pedig minden hónap 3. szerdai napján délelőtt tart ügyfélfogadást. Minden hó­nap utolsó hetében egy-egy járá­si székhelyen - január hónapban a Paksi Munkaügyi Központban -, is felkereshető a hatóság refe­rense. További információ: www. egyenlobanasmod.hu. Nagyon sűrű, eseményekkel teli évet zárt 2015-ben a szekszárdi katolikus plébánia Keresztelőtől az esküvőn át a temetésig SZEKSZÁRD Minden évben, így az idén is elkészítette a szekszár­di katolikus plébánia az éves be­számolóját. Bacsmai László plé­bános elmondta, nagyon sűrű, eseményekkel teli évet zártak. Tavaly januártól Szálka is társ­plébániaként Szekszárdhoz tar­tozik. Januárban tartották meg az egyházközségi farsangi bált, majd az ökumenikus imahe­tet. Februárban, Gyertyaszente­lő Boldogasszony ünnepén volt a gyermekmegáldás, március­ban a nagyböjti lelkigyakorlatot Binszki József bajai plébános tar­totta. Májusban volt az elsőáldo­zás, majd a csíksómlyói zarán­doklat, júniusban a Remetei Egy­házközségi napon 250-en vettek részt. Június 20-án papszentelés volt Pécsen, ahol a püspök pap­pá szentelte Szekszárd szülöttét, Battonyai Jánost. A hónap végén volt a Kórházkápolna búcsúja Bí­ró László püspök vezetésével, jú­lius 25-én pedig a Szent Anna bú­csú a Remetén, Cseh Péter atya vezetésével. Augusztusban áthe­lyezés miatt elkerült Görcsönybe Porpáczy Attila káplán, a helyé­re jött Vida Zsolt káplán, Lápos- sy Péter diakónus pedig gyakor­lati évét tölti Szekszárdon. Szep­temberben a máriagyűdi csalá­dok búcsúján vettek részt a hí­vek egy busszal. Októberben két helyen is volt zarándoklat May­er Mihály püspök vezetésével Mátraverebély-Szentkúton és A Béla téri templomot Udvardy György megyés püspök áldotta meg Máriagyűdön, a felújított kegy­hely megáldásán. Novemberben a Béla téri templomot és a felújí­tott plébániát Udvardy György megyéspüspök áldotta meg. Ta­valy 105 keresztelés volt Szek­szárdon, ebből 59 fiú és 56 lány. Az első gyónók száma 37 volt, az elsőáldozóké 31, 6 fő bérmálko­zott, és 35 pár egyházi esküvőn fogadott egymásnak örök hűsé­get. Egyházi temetésben 120-an részesültek, és 34-en a betegek kenetében. Hittanra a katolikus óvodában 75-en, a városi óvo­dákban 100-an, a katolikus is­kolában 165-en, a város összes többi iskolájában 400-an járnak. Csoportos jegyes oktatáson ta­valy 24 pár vett részt. M. I. Beruházások A belvárosi templom restaurá­lási munkái befejeződtek, a 6 év alatt összesen 70 millió fo­rintot költöttek rá. Befejeződött a plébánia felújítása is. Az ösz- szes kiadás 100 milllió forint volt. amelyből 50 milliót támo­gatásból és 20 milliót püspök- ségi kölcsönből biztosítottak, valamint 12,6 millió volt a pá­lyázati támogatás, 18 millió fo­rintot pedig a plébánia saját erőből teremtett elő. Az Újváro­si templomban elkészült a kül­ső megvilágítás. A Remete ká­polnában idén a szabadtéri pa­dok helyeit javították ki. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom