Tolnai Népújság, 2016. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

2016-01-06 / 4. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2016. JANUÁR 6., SZERDA HÍREK A Rubik-kockát idézi az alkotás DOMBÓVÁR Felújították a ko­rábban a dombóvári cégek emblémáit őrző emlékművet Újdombóváron, amely így Ru­bik Ernő 1974-es világhírű ta­lálmányát, a Rubik-kockát idézi. A Saguly Károly téren el­helyezett alkotás festése már befejeződött, az eredeti emb­lémákat pedig később fogják felhelyezni a Rubik-kocka ol­dalaira. ‘ H. E. Autója ajtajával meglökte a biciklist FADD Segítségnyújtás elmu­lasztása miatt vádemelést ja­vasol a rendőrség egy 58 éves faddi nő ellen. A gyanúsított tavaly június 19-én 9 óra kö­rüli időben leparkolt egy fad­di üzlet mellett a személygép­kocsijával, amelynek azon­ban úgy nyitotta ki az ajtaját, hogy azzal érintőlegesen meg­lökött egy kerékpárral közleke­dő másik nőt. A sértett elesett és könnyű sérüléseket szen­vedett. A gyanúsított az ese­tet követően a helyszínről el­távozott és csak később tért vissza. A rendőrség a napok­ban lezárta, a nyomozást, az ügy iratait az illetékes járási ügyészségnek átadta, közölte lapunkkal a rendőrség. 1.1. Sikeres volt az első szirénapróba TOLNA MEOYE Rendben lezaj­lott hétfőn az év első sziréna­próbája. Boros Brigitta, a Tol­na Megyei Katasztrófavédel­mi igazgatóság szóvivője el­mondta, hogy Pincehelyen 11 órakor tartották a MoLaRi rendszer próbáját. Ezt ered­ményesen tették, ugyanis a 9 telepített szirénából az ed­digiekhez hasonlóan, most is valamennyi működésbe lé­pett. A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetébe telepí­tett, Tolna megyében találha­tó 146 szirénából 141 szólalt meg hétfőn 13 órakor, így a próba közel 97 százalékos si­kerrel zárult. H. E. A lakásépítés áfája 27-ről öt százalékra csökkent, a kor­mány a lakáspiac élénkülését és az otthonteremtés esélyének javulását várja. A megkérdezett Tolna megyei piaci szereplők egyelőre óvatosan derűlátók. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Az Országgyűlés még december közepén 27 száza­lékról öt százalékra csökkentette az új építésű lakóingatlanok for­galmi adóját a 2016-2019 közöt­ti négy évre. Az áfacsökkentés­sel és a december 16-án bejelen­tett új csokprogrammal a három- gyermekes családoknak új la­kás vásárlásakor 10 millióra nő­het a támogatása, plusz kedvez­ményes, háromszázalékos hitelt nyújthatnak mellé, újabb 10 mil­lió forintot, 25 évre. A csökkentett áfakulcs 2016 el­ső napjától az olyan lakásokra vo­natkozik, amelyek hasznos alap­területe nem haladja meg a 150 négyzetmétert, továbbá az olyan családi házakra is, amelyek hasznos alapterülete legfeljebb 300 négyzetméter. Az áfaszabá­lyok értelmében újnak tekinthe­tők azok a már elkészült ingatla­nok is, amelyek használatbavé­tele még nem történt meg, vagy a használatbavétel és az értéke­sítés között még nem telt el két év. A törvény emellett kimondja, hogy a legfeljebb 300 négyzetmé­ter hasznos alapterületű új csalá­di ház építésekor építési engedély helyett elegendő lesz az építési hatóságnak tett bejelentés, vagy­is illetéket és igazgatási szolgálta­tási díjat sem kell fizetni.- 2009-től komoly visszaesés volt az ágazatban, így van hová fejlődni - mondta el lapunknak Varga Lajos, a bölcskei székhelyű Unikorn-Épker Kft. ügyvezetője. - Bízom benne, hogy az intézke­dések tényleg élénkülést hoznak a szektornak. Várhatóan ösztön­zést jelent majd azoknak a nem hivatásosoknak is, akik eddig csak gondolkodtak azon, hogy új lakóépület építésébe kezdje­nek. Hogy az intézkedések kifu­tása mennyire fogja teljesíteni a várakozásokat, azt még egyelő­re nehéz megjósolni - őrült nagy építkezési kedvet még nem látok. Eddig jellemzően - az EU-s pro­jektek miatt - az ipari és középü­letek finanszírozása élvezett el­sőbbséget. Az intézkedéscsomag a bizonytalan magánépítkezőket billentheti át a küszöbön.- Érezhető egyfajta megtisztu- lási folyamat. Bár az iparági vál­lalkozások követeléseik húsz szá­zalékához most sem jutnak hoz­zá időben, valamennyit segíthet a lánctartozásokon is az áfacsök­kentés - mondta Varga Lajos.- Szekszárdon az elmúlt évek­ben csekély volt a lakásépítési kedv. 2014-ben kettő, míg tavaly mindössze egyetlen társasház építését kezdték el - nyilatkoz­ta Horváth Péter, az SZ+C Stúdió Kft. kereskedelmi igazgatója. - Ez gyakorlatilag a nullával egyenlő. Azt nem árt tisztázni, hogy az épí­tőanyagok áfatartalma marad 27 százalék. A 22 százalékos külön­bözet nem azt jelenti, hogy eny- nyivel olcsóbbak lesznek a laká­sok. Becsléseim szerint 2016-ban öt-nyolc százalékos árcsökkenés lehet az új építésű lakások árá­ban. Arra is kíváncsi leszek, hogy kereslet oldalon mit eredményez­nek majd a szociális intézkedé­sek! A tavaly bevezetett új csők „izgalmasabb” történet, hiszen használt lakásokra, felújításra is igénybe lehet venni. Úgy gondo­lom, ez szélesebb körnek elérhe­tő, mint a 10 pluszlO millió. Ösz- szességében ha ezektől a pozitív intézkedésektől - melyekre nem volt példa az elmúlt évtizedekben - nem lesz élénkülés, akkor sem­mitől. Magánszemélyként is üd­vözlöm a jogszabályt, az építések felpörgését és az ágazat fehéredé­sét várom tőle. Máshol bejött a csökkentés Franciaországban 5,5 százalék, Romániában 5 százalék a nem luxus lakások építésének az áfá­ja. A lakásépítés, illetve új építé­sű lakás vásárlása olyan mérté­kű kiadást jelent a családoknak, amelyek ellensúlyozásához spe­ciális eszközökre van szükség. Több uniós tagállam is alkalmaz kedvezményes áfát a szociális­ként besorolt lakásépítésekkel kapcsolatban. Európa más or­szágaiban a szociális jelzőt a la­kásügyben nem a hazai értelem­ben használták, Romániában például a szociális lakásépítés­be tartozhat egy 120 négyzet- méternél nem nagyobb lakás is. A szociális lakás kategóriájával a luxus lakások kizárása a cél. Ebbe a szociális kategóriába tar­tozik a lakosság széles rétege. Kérdés, ki örül a végén Ki lesz a haszonélvezője annak, hogy az állam lemond 22 szá­zalék adóról? A vásárló vagy az építtető? A magánépítkezök visz- szaigényelhetik - a bemutatott számlák alapján - a 27 száza­lék és 5 százalék közötti áfatar­talmat 5 millió forintig a követ­kező négy évben. Egy 20 milliós ház építésénél például a 27 szá­zalékos áfa 5 millió 400 ezer fo­rintot tesz ki, míg 5 százalékos kulccsal a forgalmiadó-költség csak 1 millió forint. A 4 millió 400 ezer forintos áfakülönböze- tet az építő magánszemély visz- szaígényelheti támogatásként. A számlák összegyűjtése egyér­telműen fehéríti az ágazatot, az 5 milliós határt pedig éppen a „számiagyárak beindulása" el­len határozzák meg. Csúszik már a hó! SZEKSZÁRD A téli szünet utáni első tanítási napra időzatette a termé­szet a havazást. A szekszárdi Nyúldomb már hétfőn délután benépe­sült, de kedden délelőtt is voltak olyan osztályok, csoportok, akik kijöt­tek egy kis szánkózásra. A mesterséges halom nem túl magas, nem is meredek, de ilyenkor népszerű hely a városi gyerekek számára. B. K. A múltunk megőrzése is fontos, de ez ne legyen gátja a jövőnek Ötven telek Dunaszentgyörgyön DUNASZENTGYORGY Jelentős lépés­re kerülhet sor annak az ötven építési teleknek a sorsát illetően, amit az önkormányzat a paksi atomerőmű új blokkjainak építé­se kapcsán kíván értékesíteni. A település 14 millió forintot nyert előzetes örökségvédelmi kuta­tásra a lövőnk Energiája Térség- fejlesztési Alapítvány pályáza­tán. Hencze Sándor polgármes­ter tájékoztatása szerint 24 mil­lió forintba kerül a közterületek, azaz a leendő utak területének megkutatása. A hiányzó összeget önerőből fedezik. Mint mondta, előzőleg távvezetéket, majd bio- etanol vezetéket fektettek a te­rületen, de nem találtak a múze­um szakemberei semmit. - Ha most sem bukkannak rá semmi­re, kezdeményezzük, hogy szün­tessék meg a kutatásra kijelölt te­rület státuszt - mondta Hencze Sándor. Hozzátette, két utca már épült az érintett területen, illetve az említett két beavatkozás, de fontos leletekre nem bukkantak.- Tudjuk, hogy a múltunk meg­őrzésére kell áldozni, de nem sze­retnénk, ha ez gátja lenne a jövő­nek - fogalmazott. Elmondta, hogy az örökségvédelmi kutatás ára négyzetméterenként 4500 fo­rint, miután négy és fél hektárról van szó ez több százmillió forint­ra rúgna, amit az önkormányzat nem tud vállalni, de azt sem sze­retnék, ha ez a teher a leendő tu­lajdonosok vállát nyomná. - Azt szeretnénk, hogy ezek szabadon értékesíthető telkek legyenek - fűzte hozzá. Azt is elmondta, jó esélyt látnak arra, hogy értékesí­teni tudják ezeket a házhelyeket az erőműépítés során. A faluveze­tő szerint más irányban a telepü­lés nem tud terjeszkedni. Hencze Sándor arról is beszá­molt, hogy a Jövőnk Energiá­ja Térségfejlesztési Alapítvány­nál még két pályázatuk nyert tá­mogatást. Az egyik egy fejlesz­tési stratégia elkészítése, ami­hez egymillió forintot nyertek. A másik napkollektor telepítése az iskola konyhájára. A 3,5 mil­lió forintos beruházáshoz 3 mil­lió támogatást nyújt az alapít­vány. Vida T. Hencze Sándor polgármester I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom