Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-01 / 281. szám

2| MEGYEI KÖRKÉP 2015. DECEMBER 1., KEDD Nyílt tenderen választja ki partnereit a Roszatom az új paksi blokkok építésekor Számítanak magyar munkaerőre mex Százmilliárd eurós megrendelés Az orosz állami atomóriás vezér­igazgató-helyettese, Kirill Koma­rov azt mondta, hogy az aláírt szerződéseiket figyelembe véve a Roszatom a következő 10 évre több mint 100 milliárd dollár ér­tékű portfolióval rendelkezik, ami harmincnégy blokk építését jelenti különböző országokban.- Ha a teljes életciklust és az összes megrendelést figyelem­be vesszük, a rendelésállomány 300 milliárd dollár, és azon dol­gozunk nap mint nap. hogy ez a szám még magasabb legyen - fűzte hozzá Komarov. Arról is tájékoztatott, hogy körülbe­lül tíz napja írtak alá Egyiptom­mal szerződést egy négyblokkos atomerőmű építéséről. A meg­rendelő nem hirdetett tendert, de egyéves előkészítés után ke­rült sor a szerződések megkö­tésére. Elismerést kapott Pónya József is Az orosz atomenergetikai ipar 70 éves jubileumi emlékérmét vehette át Pónya József, a pak­si atomerőmű korábbi vezérigaz­gatója az Atomex Europe 2015 megnyitóján, Budapesten, ahol a Roszatom beszállítói és partne­rei adnak egymásnak randevút. Kitüntették még a Központi Fizi­kai Kutató Intézet volt igazgató­ját, Gadó Jánost és a Budapesti Műszaki Egyetem professzorát, Szatmáry Zoltánt is. A kétnapos találkozó - amelyen 300 résztve­vő van jelen Közép- és Nyugat Eu­rópából - plenáris ülésén, illet­ve kerekasztal-beszélgetésein a nemzetközi együttműködés lehe­tőségeiről, a Roszatom beszerzé­si rendszeréről és az európai be­szállítók finanszírozásával kap­csolatos kérdésekről esik szó. Az építőiparban, gépészeti és villamos szerelési munkákban, berendezések gyártásában és szerelésében vehetnek részt elsősorban a magyar beszállí­tók a Paks II. beruházás során. A magyar cégeket már az elő­készítésbe is bevonták. Vida Tünde vtunde67@gmail.com PAKS-BUDAPEST Beszállítói és part­nerei részvételével tart kétnapos konferenciát Budapesten a Rosza­tom orosz atomenergetikai kon­szern. Az Atomex Europe 2015 konferencia és kiállítás megnyi­tóján Kirill Komarov, a Rosza­tom vezérigazgató-helyettese azt mondta, beszállítói hálózatuk fo­lyamatosan bővül. Később, sajtó- tájékoztatón további részleteket is elárult: azt mondta, minden be­szállítót pályázat útján választa­nak ki a tendereztetés szabálya­it betartva. A reaktort, a speciá­lis alkatrészeket Oroszországban fogják előállítani, de az összes to­vábbi berendezésre, építési mun­kákra nyílt pályázatot hirdetnek. A magyarok lehetséges részvéte­léről azt mondta, mivel fizikailag közel vannak, bizonyos feladatok­nál nagyon jó eséllyel indulnak, hiszen például az építési mun­kákra munkaerőt toborozni az adott országban érdemes. A két- blokkos projektek építési csúcs- időszakában 4-5 ezer embernek közvetlenül munkát ad az atom­erőmű-építés, de egy-egy munka­hely a tapasztalatok szerint 4-5 újabbat generál. Kirill Komarov hangsúlyozta, hogy már az előké­születekbe is vontak be magyar vállalkozásokat. Dr. Aszódi Attila, a paksi atom­erőmű kapacitás fenntartásáért felelős kormánybiztos azt emel­te ki, hogy a magyar beszállítói hányadra szerződésben foglaltak teljesítéséhez komoly felkészülés­re van szükség, hiszen az atom­erőmű speciális terület, ahol szi­gorú nukleáris biztonsági, minő­ségügyi és egyéb elvárásokat kell teljesíteni. Ugyanakkor - húzta alá - Magyarországon jelentős atomenergetikai tudás halmozó­dott fel az elmúlt több mint har­minc évben, amire lehet építe­ni. A kormánybiztos hozzátette, hogy az építőipar mellett a gépé­szeti és villamos szerelésben jut­hatnak szerephez a magyar cé­gek, de vannak olyan vállalko­zások, amelyek alkalmasak be­rendezések gyártására és szállí­tására. Az Európai Bizottság által kez­deményezett eljárások kapcsán dr. Aszódi Attila kifejtette, hogy elejétől fogva együttműködnek a szervezettel, és továbbra is így tesznek, meggyőződésük, hogy állami támogatás nélkül megva­lósítható a projekt. A tender mellőzésével kap­csolatban Kirill Komarov is el­mondta véleményét. - Egy cseh­országi példától eltekintve a vi­lágon senki nem hirdet pályáza­tot atomerőmű-építésre - hang­súlyozta. Szerinte pályázati úton lehetetlen kiválasztani egy atomerőmű építőit, mert olyan nagy és szerteágazó a felmerülő kérdések száma. Lehetetlen egy formális pályázatban tárgyalni a technológia, a finanszírozás, a szakemberellátás, a kiégett üzemanyag és a radioaktív hul­ladék elhelyezésének kérdését. Emlékeztetett rá, hogy Európá­ban napjainkban öt atomérőmű- vi blokk épül, ezek közül kettő francia, három pedig orosz tech­nológiájú, de egy esetben sem hirdettek tendert a szállító kivá­lasztására. - Ezeknél a projek­teknél a legfontosabb az, hogy minden ország számára minél nagyobb előnyökkel járjon nem­csak a villamosenergia-terme- lésben, hanem az adófizetés, a munkahelyteremtés, a beszállí­tók bevonása terén is - mutatott rá a vezérigazgató-helyettes. Melléképület, korom, autó égett hétvégén TOLNA MEGYE Több tűzeset is történt a hétvégén megyénk­ben. Boros Brigitta, a Tol­na Megyei Katasztrófavédel­mi Igazgatóság szóvivője el­mondta, hogy pénteken haj­nalban Dunaföldváron egy családi ház melléképületének tetőszerkezete kapott lángra. A tüzet a dunaföldvári önkén­tes, valamint a dunaújvárosi és solti hivatásos tűzoltók fé­kezték meg. Gyors beavatko­zásuknak köszönhetően a lán­gok a lakó rész tetőszerkezeté­re nem terjedtek át. Vasárnap délelőtt Szekszár- don, a Baranya völgybe riasz­tották a tűzoltókat, mivel egy vegyes tüzelésű kazán kémé­nyében lerakodott korom égett. A tűz magától elaludt, személyi sérülés nem történt. A ház fűté­se más módon is megoldott, így a lakók maradhattak otthonuk­ban. A kémény egyébként ren­delkezett érvényes felülvizsgá­lattal. Az ilyenkor szokásos el­járásrend szerint a szekszárdi hivatásos tűzoltók értesítették a kéményseprő-ipari szolgálta­tót, valamint káreseti helyszíni szemlét végeztek - tette hozzá a szóvivő. Szintén vasárnap a megyei kórház területén egy személy­autó motortere gyulladt ki. A szekszárdi hivatásos tűzoltók rövid időn belül a helyszínre értek és megfékezték a lángo­kat, így azok nem terjedtek to­vább, és személyi sérülés sem történt. H. E. ________________________________________________________________________________________________________________________________________________HIRDETÉS Az önkormányzati vezetők többsége súlyos problémának tartja a klímaváltozást, de nincs elég információja a felkészüléshez Ingyenes képzéssorozat indul Tízből hét településvezető szerint az éghajlatváltozás súlyos problémát jelent Magyarországon. A lakosság fele konkrét intézkedéseket vár az önkormányzattól, ám a vezetők többségének korlátozott információ áll a rendelkezésére - derül ki az Energiaklub által vezetett Klímaválasz projekt kutatásából. A projekt keretében januárban induló ingyenes képzéssorozat abban segíti a településvezetőket, hogy konkrét intézkedéseket tudjanak kidolgozni a felkészülés érdekében. A klímaváltozás már érzékelhető A megkérdezett településvezetők 70%-a szerint a saját településén is érzékelhető problémát okoznak a klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló forró nyarak, aszályok, a hőmérséklet-ingadozások, és az egyre hevesebbé váló viharok. Az önkormányzatok 2014-ben átlagosan 12 millió forintot fordítottak a környezeti károk enyhítésére, annak ellenére, hogy a tavalyi év ebből a szempontból meglehetősen eseménytelen volt. Ez az arány viszont akár a tízszeresére is nőhet egy-egy váratlan, extrém esemény bekövetkezésekor. A lakosság fél az éghajlatváltozás hatásaitól A magyar lakosság több mint 80%-a aggódik a klímaváltozás miatt és a mindennapjaiban érzékeli a hatásait. A klímaváltozás hatásaival szemben a magyarok több mint 70%-a érzi védtelennek magát, s úgy véli, hogy nem kap elég segítséget ahhoz, hogy védekezni tudjon ezek ellen. Tízből nyolcán attól tartanak, hogy az éghajlatváltozás egészségügyi problémákat okoz családjuk számára, illetve hogy kár keletkezik termésükben, lakóingatlanukban. A kutatás szerint a lakosság fele konkrét intézkedéseket vár települése vezetőitől, ugyanakkor maga is bekapcsolódna helyi kezdeményezésekbe: tízből nyolcán részt vennének olyan programokban, amelyek révén a település jobban felkészülhet a környezet várható változásaira. A klíma stratégia segíti a felkészülést Az Energiaklub felmérése szerint az önkormányzatoknak egyelőre kis százaléka rendelkezik klímastratégiával, de a válaszadók 40%-a már gondolkodik az elkészítésén. Fenntartható energia akciótervvel a válaszadók 17%-a rendelkezik. Érdemes azonban a településeknek stratégiai szinten tervezni, hiszen a 2014-2020-ig tartó időszak uniós programjaiban a települések jelentős forrásokat hívhatnak majd le, települési klímastratégiák és fenntartható energia akciótervek készítésére is. Ingyenes tréning a helyi szintű alkalmazkodás elősegítésére A Klímaválasz projekt keretében jövő januárban induló 6 napos ingyenes képzéssorozat során a résztvevők konkrét települési problémák megoldására összpontosítanak, s Mennyire súlyosan érinti a klímaváltozás az alábbi területeket az Ön településén? nem súlyos $$ ||| mm nagyon súlyos Mennyi információ áii rendelkezésükre, hogy településük fel tudjon készülni a klímaváltozás hatásaira? Önkormányzati vezetők informáltsága és a települések érintettsége a klímaváltozás kapcsán már működő, jó kezdeményezéseket is meglátogatnak. A program 7 turnusában különböző helyszíneken, helyi problémákra fókuszálva összesen 140 önkormányzati és szakterületi vezető, valamint helyi civil szervezet képviselője vehet részt. „A gyakorlatorientált tréningek végére a résztvevők konkrét intézkedéseket tudnak kidolgozni településük számára a környezeti változásokra való felkészülés érdekében. A képzést legsikeresebben teljesítők a tervek szerint norvégjai tanulmányúton tekinthetnek meg sikeres települési projekteket - mondta Pej Zsófia, a projekt vezetője. A tréningekre december 15-ig lehet jelentkezni a www.klimavalasz.hu/trening_regisztracio oldalon, ahol minden információt megtalálnak az érdeklődők. Az önkormányzati felmérés 202 véletlenszerűen felhívott önkormányzati vezető (elsősorban polgármester) körében zajlott. A lakossági adatfelvétel 1600fő megkérdezésével valósult meg, országos, reprezentatív, telefonos mintavétellel. A Klímaválasz projekt izlandi, lichtensteini és norvég támogatásból valósul meg ( www.eeagrants.org ; http://eea.rec.org/ ). A mesék szárnyán repültek a diákok BONYHÁD „Népek meséi - repü­lés a mesék szárnyán" címmel rendeztek mesemondó ver­senyt a bonyhádi Solymár Im­re Városi Könyvtár gyermek- könyvtárában. Két kategóri­ában tizenkilenc fiatal mér­te össze tudását a remek han­gulatú eseményen. Az I-es kor­csoport versenyzői 3-4. osztá­lyosok voltak, a Il-esben 5-6. osztályos diákok meséltek. A gyerekek Mórágyról, Kakasd- ról, Szekszárdról és a bonyhá­di Vörösmarty iskolából érkez­tek. Bármely népcsoport mesé­jével lehetett nevezni. Az I. korcsoportban a kakas- di Sebestyén Zalán végzett az első helyen, a második a mór- ágyi Bagyom Zsófia lett, a har­madik pedig a Szekszárdról ér­kezett Görcsös Ákos. AII. kor­csoportban az ítészek a szek­szárdi Kövesdi Marcell pro­dukcióját tartották a legjobb­nak. A képzeletbeli dobogó má­sodik fokára Varga Kincső áll­hatott fel Kakasdról, a harma­dik díjat a Vörösmarty iskolás Fábián Dorottya érdemelte ki. A mórágyi Berta Attila is szé­pen szerepelt, neki különdíj járt ezen a megmérettetésen. A verseny jutalmazását az NKA támogatta. A zsűri tagjai Tihanyi Ig- nácné és Nagy Ervinné peda­gógusok voltak, tájékoztatta lapunkat Matisz Nóra, a Soly­már Imre Városi Könyvtár munkatársa. B. K. A kisebbek legjobbjai: Görcsös Ákos, Sebestyén Zalán és Bagyom Zsófia 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom