Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-01 / 281. szám

0 BELFÖLD-KÜLFÖLD 2015. DECEMBER 1., KEDD HÍREK Orbán: Irán nagy korszak előtt áll TEHERÁN Új korszak kezdődik Magyarország és Irán kapcso­lataiban - mondta Orbán Vik­tor miniszterelnök Teheránban, ahol katonai tiszteletadással fogadták. Tárgyalt Esak Dzsa- hangiri iráni első alelnökkel, a két ország miniszterei pedig több megállapodást is aláírtak a kettős adóztatás elkerülésé­ről és a befektetések ösztönzé­séről. Orbán örömét fejezte ki, hogy Irán, átvészelve a szankci­ós időszakot, visszatér a világ- gazdaság és a világpolitika vér­keringésébe. MW Kgfb: 14 óráig lehet felmondani alkusznál BUDAPEST Akinek az év végével jár le a kötelező gépjármű fele­lősségbiztosítása (kgfb), annak ma legkésőbb 14 óráig a na­gyobb alkuszcégek még elfogad­ják a felmondást. Új biztosító­val az év utolsó napjáig is lehet szerződni. MTI Távozik az OEP főigazgatója BUDAPEST November 30-ai ha­tállyal megszűnt Sélleiné Már­ki Mária, az OEP főigazgatójá­nak megbízatása. Az Orbán Vik­tor kormányfő által aláírt határo­zat szerint közös megegyezéssel távozott. Szolgálati jogviszonyá­nak megszüntetését az Emmi minisztere javasolta. MTI/MW 270 tonna adományt gyűjtöttek MAGYARORSZÁG Mintegy 40 ezer családnak nyújthat segítséget karácsonykor a Magyar Élelmi­szerbank Egyesület: a hétvégén 270 tonna tartós élelmiszert gyűjtöttek össze, 75 tonnával többet, mint tavaly - közölte az akciót támogató CIB Bank. MW Karácsonyfa a Kossuth téren A törökországi migránsokat nem kötelező szétosztani BRÜSSZEL/BUDAPEST „A megálla­podással sikerül megállítani a migráció hullámait” - hangoz­tatta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a brüsszeli EU- török csúcstalálkozó után. Va­sárnap elfogadták az uniós és a török vezetők a közös akcióter­vet, amely felgyorsíthatja An­kara uniós csatlakozását is. Tö­rökország erőfeszítéseket tesz az Európába irányuló illegális migráció megfékezése érdeké­ben (illegális úton nem enged migránsokat az unió területére, és visszafogadja az onnan visz- szaküldötteket), az EU pedig 3 milliárd euróval támogatja a Szí­riái menekültek törökországi el­látását, oktatását stb. (Magyar- ország 18 millió euróval). „A zárónyilatkozatnak nem ré­sze az, hogy az EU országai kö­zött kötelezően szét lehetne osz­tani a migránsokat” - közölte Or­bán Viktor. A kormányfő szerint a magyar szempontokat sikerült érvényesíteni, a nyilatkozat vilá­gos garanciát ad Magyarország­nak, hogy senkit sem kell kötele­ző jelleggel befogadnia. „A kötelező kvóta veszélye to­vábbra is fennáll, Brüsszel to­vábbra is erőlteti az eddig érke­zett bevándorlók kötelező szét­osztását az EU-n belül” - hangoz­tatta tegnap a parlamentben a Fi­desz frakcióvezetője. Rogán An­tal hangsúlyozta, több mint egy­millió ember áramlott be Euró­pába, és ha a Juncker-képletet al­kalmazzák, akkor ez 15 ezer em­ber és családtagjai betelepítését jelenti Magyarországra. Közölte: december 14-ig a kormány meg fogja támadni a kötelező kvótát az Európai Bíróságon. MW 28-ból 9 tagállam A megállapodásól függetlenül némely EU-tagállam ugyanúgy fenntartja a szolidaritásra hivat­kozva azt, hogy azok az orszá­gok, amelyek a .menekülthely­zet megoldásában nem együtt­működők, kevesebb uniós pénz­ből részesüljenek" - ezt nyilat­kozta például a szocdem oszt­rák kancellár a Kuriernak. Wer­ner Faymann közölte, 28 tagál­lamból 9 csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, hogy együt­tesen 400 ezer fős menekült­kontingenst vegyenek át a tö­rököktől. • • DONTENEI A FÖLD Globális klímavédelmi egyez­ményt szeretnének megalkotni a tegnap kezdődött párizsi csúcs- találkozón csaknem 200 ország részvételével. Éber Sándor sandor.eber@mediaworks.hu PÁRIZS „A Föld jövője dől el a pá­rizsi klímacsúcson” - jelentet­te ki Francois Hollandé a Párizs környéki Le Bourget-ban zajló, az ENSZ 21. klímakonferenciá­ját megnyitó beszédében. A fran­cia államfő arra kérte a megje­lent mintegy 150 állam- és kor­mányfőt, hogy ne okozzanak csa­lódást a rendezvény jelentette „ha­talmas remények” után. Arra szó­lított fel Angela Merkel kancel­lárhoz hasonlóan, hogy a készü­lő globális klímavédelmi egyez­mény „egyetemes és kötelező ér­vényű legyen”. Az Egyesült Álla­mok részéről John Kerry külügy­miniszter a konferencia előtt már jelezte, hazája nem szeretne jogi­lag kötelező érvényű megállapo­dást aláírni. „A világ első számú gazdaságaként és az üvegházha­tású gázok második legnagyobb kibocsátójaként az Egyesült Álla­mok elismeri, szerepe volt a globá­lis felmelegedésben, és kész csele­kedni ellene” - jelentette ki Ba­rack Obama. Az amerikai elnök felelősségteljes döntésre szólítot­ta fel a világ vezetőit. Az orosz el­nök egyetért azzal, hogy a 21.szá­zad legnagyobb fenyegetése a glo­bális felmelegedés. „Oroszország eddig is vezető szerepet vállalt az energiafelhasználás visszaszorí­tásában” - mondta Vlagyimir Pu- tyin. Szerinte 1991 és 2012 között 40 milliárd tonnával kevesebb szén-dioxidot engedtek a légkör­be. „Remélem, együttesen képe­sek leszünk olyan megegyezés­re jutni, ami a kiotói egyezmény helyébe léphet” - tette hozzá. Hszi Csin-ping kínai elnök arra fi­gyelmeztetett, teljesíteni kell a fej­lődő országok pénzügyi támoga­tására vállalt ígéreteket. Hollandé szerint egy jó és nagy megállapodás három feltételen múlik. 1. Hiteles feladatokat kell felvázolni ahhoz, hogy a légkör Két fok melegedés a felső határ felmelegedése 2, sőt 1,5 fok alatt tartható legyen. 2. Szolidáris vá­laszt kell adni az éghajlati kihívás­ra. 3. Egyetlen állam sem vonhatja ki magát a kötelezettségvállalásai alól, még akkor sem, ha a fejlődési igényeiket is figyelembe vesszük. Áder: Megkérdezik majd unokáink... „Ha az emberiség nem változtat felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei le­hetnek, mint az aszályok, árvi­zek, elsivatagosodás, pusztító ter­mészeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk” - hang­súlyozta Áder János. Az államfő visszatérő álmáról beszélt, amely szerint a még meg nem született unokája kéri majd számon rajta 25 év múlva, hogy a világ miért nem akadályozta meg a klímavál­tozás azon negatív hatásait, ame­lyek akkorra már közvetlenül veszélyeztethetik a civilizációt. Főhajtás Az államfők plenáris ülése egy­perces megemlékezéssel kez­dődött a párizsi merényletek 130 áldozatára. Vasárnap több állam- és kormányfő felkereste a támadások valamely helyszí­nét. Barack Obama a Bataclan koncertterem előtt hajtott főt, hasonlóan Michelle Bachelet chilei elnökhöz és Abe Sindzo japán miniszterelnökhöz. Miért nem vonta le időben az emberiség a következtetéseket, amelyek bizonyították: a klíma- változásnak súlyos következmé­nyei is lesznek, és miért nem ho­nosította meg a klímabarát tech­nológiákat, miért nem hallotta meg a világ vallási vezetőinek intéseit, amelyek a jövő generáció iránti fele­lősségre figyelmez­tettek. A 21. klímakonferencián 195 or­szágvesz részt. 150 ország állam­vagy kormányfője van jelen. A részt vevő 40 ezer ember közül 3 ezer új­ságíró. A helyszínt 2800 rendőr és katona biztosítja rendkívül szigorú intézkedések közepette. A decem­ber 11-ig tartó találkozó célja, hogy most először globális klímavédelmi egyezményt írjanak alá, hogy a Föld légkörének felmelegedését 2 Cel­sius-fokban maximálják az iparo­sodás előtti mértékhez képest. A Föld 1850 óta 0,8 Celsius- fokot melegedett Az orszá­gok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csök­kentésére tett önkéntes fel­ajánlásokkal párhuzamosan a megállapodás általános és kö­telező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre. A KSH a szegénységről, egyenlőtlenségről - Hiába dolgoznak többen, ha sokan csak közmunkások A magyarok bő harmada nélkülözésben él MAGYARORSZÁG Az emberek csak­nem 35 százaléka él anyagi nél­külözésben, ami alacsonyabb, mint a tavalyi arány, hiszen ak­kor tízből négy ember tartozott ebbe a kategóriába - közölte a KSH. Ennyien nem jutnak hoz­zá az anyagi javak legfontosabb kilenc tétele közül háromhoz: a legnagyobb probléma a váratlan kiadások fedezete, de a lakosság több mint fele nem tud egy hét­re nyaralni menni, és mindig só­kan vannak, akiknek az asztalá­ra nem juthat kétnaponta hús. Súlyos anyagi nélkülözésben tízből ketten élnek, ám ez is több mint 4 százalékpontos csökke­nés egy év alatt. A 2009 óta folya­matosan és drasztikusan romló szegénységi és egyenlőtlenségi adatok után nem nehéz javulást felmutatni. Egy év alatt 360 ezer fővel csökkent a társadalmi kire­kesztés vagy szegénység kocká­zatának kitettek száma, így már „csak” 2 740 000 emberről van szó, ez a teljes népesség 28,2 szá­zaléka. Az EU lakosságának 24,4 szá­zaléka élt társadalmi kirekesztés­ben vagy szegénységben - azaz Magyarország rontja az átlagot -, ők azok, akik keveset dolgoznak, nehezen jutnak hozzá az anyagi javakhoz, vagy a jövedelmük je­lentősen elmarad az átlagtól. A magyar lakosság 15 száza­lékának a jövedelme nem éri el a középérték 60 százalékát, és Menthetetlen mélyszegények Ki elégedett? Az emberek 28 százaléka na­gyon elégedett az életével, míg 5,2 százalék volt nagyon elége­detlen. Idén a felnőtt lakosság elégedettsége 0-tól 10-ig terjedő skálán 6,1-es átlagértéket adott ki, ami lényegében nem változott a két évvel korábbihoz képest. Az élettel való elégedettség a fiatal felnőttek körében a legma­gasabb, ami a 45-54 éves kor­csoportig - az életkor előreha­ladtával - jelentősen csökken. A16-24 év közötti magyar fiata­lok 44 százaléka számolt be ar­ról 2015-ben, hogy nagyon elé­gedett az életével. ebben évek óta nincs változás. A KSH szerint a tavalyi 10 száza­lékról az idei évre 7,1-re csökkent a „munkaszegények” aránya, de ebben kulcsszerepet játszik, hogy segély helyett közmunkára küldik az embereket - ami csep­pet sem javít az anyagi helyzetü­kön. A hivatal mégis úgy kalku­lál, hogy egy év alatt 166 ezren „kikerültek a legreménytelenebb helyzetben lévő rétegből”, ahol így már csak 293 ezren vannak. Őket egyszerre érinti a nélkülö­zés, keveset dolgoznak, és rend­kívül alacsony a jövedelmük. Erősen kétséges, hogy ilyen sok ember kikerült volna a mélysze­génységből. Inkább arról lehet szó, hogy a közmunkások már nem számítanak az alacsony munkaintenzitásúak közé, pedig semmivel sincsenek jobb anyagi helyzetben, mint amikor koráb­ban segélyt kaptak. (Hasonló fo­lyamatokat láthatunk a foglal­koztatási statisztikákban: a mun­kanélküliség évtizedes mélypon­ton áll, 6,4 százalékon, közmun­kaprogramok nélkül azonban 10 százalék feletti lenne a ráta.) A felső és alsó jövedelmi ötödök hányadosa sem mutat javulást az utóbbi években. A 2000-es évek második felében csökkentek a jö­vedelmi egyenlőtlenségek, 2009 után azonban jelentős növeke­dést láthattunk. Az egyenlőtlen­ség növekedése csak tavaly állt meg. Hornyák József t

Next

/
Oldalképek
Tartalom