Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)
2015-12-04 / 284. szám
0 GAZDASÁG 2015. DECEMBER 4., PENTEK A BUX index alakulása (pont) Nyertesek Részvény Utolso at (Ft) Változás (%) Millió Ft MTELEKOM 412 1.98 1122 MÓL 13700 U1 1219 ANY 1000 0,7 13 APPENINN 208 0,48 15 EMASZ 23340 0,47 0 RICHTER 5425 0,46 2592 FORRÁS: BÉT Vesztesek Részvény Utolso ar fFt) Változás (%) Millió Ft SYNERGON 27-18,18 3 OTP 6050-1,75 2536 PANNERGY 380-1,3 11 CIGPANNONIA 150-0,66 2 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2015. december 3.) Datum Ujetsz. I ar(Ft) MALMI BÚZA 2016. március 51300 MALMI BÚZA index 2016. március 51300 TAKARMÁNYBÚZA 2016 március 48100 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. március 47500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. május 48500 TAKARMÁNYKUKORICA 2016. július 50500 TAKARMANYKUKORICA index 2016. március 47500 TAKARMÁNYKUKORICA ixte( 2016. május 48500 TAKARMÁNYKUKORICA ildex 2016. július 47500 t au admáwAdoa IHKHnlilnlT IHitrH 2016. március 47500 OLAJNAPRAFORGO 2016. március 126500 OLAJ NAPRAFORGÓ htot 2016 március 126500 REPCE 2016 március 115500 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2015. december 3.) □ €/Ft 310,13-1,87 Ft □ S/Ft 293,66-0,21 Ft □ CHF/Ft 286,89 0,55Ft Valutaárfolyamok (forint/euró, 2015. december 3.) Budapest Bank 300,92 319,54 CIB Bank 297,78 322,60 Citibank 297,41 323,02 Erste Bank 301,53 318,91 FHB Bank 301,20 319,20 K&H Bank 301,96 319,36 MKB Bank 300,20 319,40 OTP Bank 303,87 321,38 Raiffeisen Bank 300,51 319,09 Vannak vevők, akik már saját magukat licitálják túl Most indul a földpóker Minden eddiginél nagyobb játszmák alakulhatnak ki a földárveréseken azok után, hogy a kedvezményes MFB-hi- tel már elővásárlási jog esetén is igénybe vehető. Ezzel az utolsó pillanatban el lehet happol- ni a földet a nyertes elől. Mediaworks-összeállítás kozpontiszerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Az elővásárlási jog gyakorlásával megvásárolt földrészlet vételárának megfizetésére is felhasználható a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott, kedvezményes feltételekkel elérhető földhitel - jelent meg a Magyar Közlönyben. Eredetileg úgy szólt a szabály, hogy az MFB által nyújtott hitelt a földliciten nyertes gazdák kaphatják meg, csak a föld megvételéhez. De a módosítással mindazok megkaphatják a hitelt, akik az elővásárlási jogukkal élnek, és akár nem is voltak jelen a földárverésen. Mindez azért is fontos, mert a földárveréseken nyertes személyek a sikeres licittel még nem szereznek tulajdonjogot. A napokban már a földművelésügyi tárca (FM) is figyelmeztetett: a tulajdonjog keletkezése annak közhiteles ingatlan-nyilvántartási átvezetésétől, bejegyzésétől függ. A földforgalmi törvény értelmében ezt a bejegyzést a termőföldek eladásánál megelőzi egy 60 napos kötelező szerződés-közzétételi időszak. Ezalatt bármely elővásárlásra jogosult személy gyakorolhatja az elővásárlási jogát, és az eladó - a konkrét esetben a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) - az elővásárlásra a legelső helyen jogosulttal köti meg végül az adásvételi szerződést. Elővásárlási joga van például annak, aki az eladott terület szomszédságában gazdálkodik, azon a területen haszonbérlő, fiatal gazdának minősül, esetleg bizonyítottan a legalább egy éve működő állattartó telepéhez kell a föld. A hitelprogram kiterjesztését egyesek megneszelhették: több olyan árverés is volt, amelynek során az egyetlen érdeklődő nem kikiáltási áron vitte el a földet, hanem saját magára licitálva annál magasabb összeget ígért. Ezzel a tőkeerősebb, pénzesebb vevők feltehetőleg azt szerették volduplázzák meg. Az alig több mint két hete indult árverések után ugyanis az eredeti keretet máris túligényelték az érdeklődők. Máhr András, a MOSZ főtitkár* helyettese: „A kormány arra hivatkozva adja el a földeket, hogy azt külföldiek ne szerezhessék meg, erre azonban Máhr András nem jó válasz a privatizáció, ezért a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetsége nem ért egyet azzal, hogy az állami földeket eladják, amire egyébként senki nem is kötelezte az államot. Ha viszont már van kedvezményes földhitel, akkor helyesnek tartjuk, hogy az minél szélesebb körben elérhető legyen. Ezért bár az eredeti programot nem tudjuk támogatni, a mostani módosítást jónak tartjuk.” na elérni, hogy a kifüggesztés utáni 60 nap alatt lehetőleg minél kevesebben tudják elvinni előlük a kiszemelt területet. Ez - a kötelező önrész miatt - ugyanis még MFB-hitellel is nehezebb lehet, ha a főid magasabb áron kel el. Az árak felfelé srófolásával az állam beszedhető privatizációs bevétele is várhatóan növekedni fog. Az állami földek megvásárlásához biztosított fejlesztési banki hitelkeret megemelésére egyébként a Miniszterelnökséget vezető miniszter kérte Matolcsy György jegybankelnököt. Lázár János azt kezdeményezte, hogy a 150 milliárd forintos hitelkeretet Az állam is beszáll a spekulánsok ellen Egy 2011 augusztusában elfogadott jogszabály szerint az államot képviselő földalapkezelő „a spekulációs földvásárlást megelőzendő”, illetve más közérdek miatt szintén elővásárlási jogot nyer a termőföldre. Ezzel jogilag még az a valószínűtlen helyzet is előállhat, hogy ha az árverésre bocsátott területet az árverésen elvivő személy „spekulánsnak” tűnne, az állam (mintegy meggondolva magát) 60 napon belül visszaveszi a földterületet. Megduplázódott a szántók értéke hét év alatt - Lehet, hogy az árak stagnálására kell számítani Az új földforgalmi törvény a tavalyi bevezetése óta erőteljesen korlátozza a földvásárlást mint alternatív befektetésitermék-lehetőséget, de a műveléssel és a támogatási rendszer igénybevételével továbbra is kedvező hozamok érhetők el - áll az FHB által tegnap közzétett idei termőföidindexben, amely összecseng a napokban közölt KSH-adatokkal. Emiatt a mutató jelentős emelkedést produkált tavaly: 2014-re 305,5-re növekedett az egy évvel korábbi, 268,3-as szintről - áll a jelentésben. Ezzel az FHB termőföldindex-növekedése az elmúlt 13 év második legmagasabb szintjét érte el, de a 2013-as rekordértéket nem sikerült meghaladni tavaly. Az FHB kimutatásában a földterületek nominális értelemben 13,9 százalékkal drágultak, ez némileg elmarad a statisztikai hivatal által mért, a napokban közzétett 2014-es növekedéstől, amely 15 százalék volt. Szakértők szerint a tavalyi áremelkedést fűthette a 2014. május 1-jén életbe lépő, számos megkötést tartalmazó földforgalmi törvény is. Többen ugyanis még ezen határidő előtt, a tavalyi év első hónapjaiban igyekeztek földet vásárolni. Az FHB adatai ezt a jelenséget is alátámasztják, mivel a jelentésből kiderül: az árak növekedése év közben lassult. Míg 2014 második negyedévében még több mint 8 százalékkal emelkedtek az átlagos termőföldárak, addig a harmadik és a negyedik negyedév már jóval mérsékeltebb, 3,4 és 2 százalékos drágulást hozott. Könnyen lehetséges, hogy ez a trend tovább folytatódik, és 2015- ben már nem drágul tovább a föld. FHB termőföldindex értékei 100 * 100 százalék) 330 Bár az idei első negyedévre még nincsenek teljes körű adatok, de az új földforgalmi törvény korlátozó intézkedései miatt a földpiacon inkább stagnálásra kell számítani - vélik az FHB szakértői. A jelentés szerint a hazai mezőgazdaságban legjelentősebbnek száMűvelési ágak szerint i áralakulás (2007 - 100 százalék) mító szántóföld művelési ágban is érdemben nőtt 2014-ben a földek ára. Ez az árnövekedés ráadásul minden régióban megfigyelhető, jóllehet a földek minősége, az infrastruktúra és más tényezők miatt az egyes országrészekben jelentős különbségek vannak a földárak között. Az átlagos szántó ára tavaly meghaladta az egymillió forintot hektáronként. A föld azért is bizonyult az elmúlt években kiváló befektetésnek, mert a szántók ára 2007 óta folyamatosan növekszik, a 2007 és 2014 között eltelt hét évben pedig megduplázódott az értékük. Majdnem ugyanilyen jó befektetés volt az elmúlt években szőlőt venni. A kormányfő veje is újra pályázhat a közbeszerzéseken - Ligeti: a politikus családtagja jobb eséllyel indulhat A „rokonok világát” idézi vagy európai unikum? MAGYARORSZÁG Kormányzati körökben nagy vívmánynak számított az a közbeszerzési törvény (állami vezetők, közjogi méltóságok családtagjait távol tartotta a közbeszerzésektől), amelyet visz- szamenőleges hatállyal módosított a parlament. A „hozzátartozó”, „közeli hozzátartozó” kifejezést „közös háztartásban élő” kifejezésre cserélték a NAV átalakításáról szóló törvényjavaslatban, így tehát indulhatnak a közbeszerzésen az állami vezetők családtagjai is, kivéve, és ez a lényeg, ha egy háztartásban élnek. Gulyás Gergely, a törvényalkotási bizottság alelnöke kijelentette, a korábbi szabályozás alkotmányellenes volt. Emlékeztetett: EU-pá- lyázati pénzekből megvalósuló projektekben még alvállalkozóként sem vehetett volna részt olyan cég, amelyben a nem közeli hozzátartozó rész- tulajdonnal rendelkezik. Hozzátette: a testvér házastársának egyszázalékos tulajdonrésze alkotmányosan nem zárhat ki senkit az EU-pályázatokból. „A Transparency International Magyarország nem lát alkotmányossági kérdést Gulyás Gergellyel ellentétben - magyarázta Ligeti Miklós jogi igazgató lapunknak. - A törvényhozás szabadon dönthet arról, a közpénzekért folyó versenybe kiket enged be és kiket zár ki. Ez item alapjogi kérdés, nem tulajdonjogról van szó, és a vállalkozás szabadságát sem érinti az, hogy olyan feltételeket ír elő a törvény, amit bárki azonos eséllyel tud teljesíteni. Felmerül ugyanis, hogy a politikusok családtagjai nem azonos, hanem jobb eséllyel indulnak.” „A Fidesz megdöntötte a sunyi törvényalkotás világrekordját” - utalt Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője arra, hogy a NAV átalakításáról szóló törvényjavaslatba került bele a módosítás. Az új törvény szerinte azt jelenti, hogy „ha Orbán Viktor miniszterelnök nem él együtt a vejével, Ti- borcz Istvánnal, akkor ő továbbra is vígan pályázhat közpénzekre.” Lukács Zoltán, az MSZP alelnöke így reagált: a kabinet befejezte a „lopásalapú kormányzás felépítését”. Kifejtette, a folyamat azzal kezdődött, hogy korábban a parlament úgy döntött, a közbeszerzések során nem a legolcsóbb ajánlatot kell elfogadni. „Hazánkban a politika képtelen az önmegtartóztatásra - mondta lapunknak Ligeti Miklós. Kifejtette, eredeti tőkefelhalmozásról azért nem lehet beszélni, mert nem saját tehetségből, innovatív módon való gazdagodásról van szó. „A kormány a törvényhozói hatalmára támaszkodva átrendezi a piaci viszonyokat. Meglévő jövedelmeket elvon a tulajdonosoktól, és azokat más személyeknek átadja - tette hozzá. - Ez történik a takarékoknál, a dohánykereskedelemben, hasonló zajlik a termőföldek körül, és ez történt korábban a játékkaszinók ügyében is.” „Ezt elnéztem: véletlenül kettőt lapoztam a DK közös parlamenti szavazási forgatókönyvében, és a magyar-kazah egyezmény kihirdetése helyett akaratlanul erre a törvényre mondtunk igent... Arra a törvényre, amelynek egyébként egyetlen sorával sem értünk egyet” - magyarázkodott Varjú László, a DK parlamenti képviselője, aki elnézést is kért ezért. Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tegnap a Kormánylnfón kijelentette: „Minden idők legszigorúbb közbeszerzési törvényét alkották meg, még Európában sincs ilyen.” Csejk Miklós Ligeti Miklós Gulyás Gergely Alkotmányos aggályokra hivatkozva korrigáltak...
