Tolnai Népújság, 2015. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

2015-12-29 / 303. szám

2015. DECEMBER 29., KEDD A dolgok azután gyorsultak fel, miután elkészültek a városi rendezvényeknek helyet adó vízi színpad tervei Nemzetközi hajóstársaságok­kal tárgyalt a város turiszti­kai referense annak lehetősé­géről, hogy a jövőben Pakson is kikössenek a nagy szálloda­hajók. Erre legkorábban 2018- ban kerülhet sor, habár az is meglehet, hogy más módon kapcsolódnak majd be a vízi tu­rizmusba. Vida Tünde vtunde67@gmail.com Paks kiállítóként vett részt a 20. nemzetközi hajózási konferen­cián. A bemutatkozás célja az volt, hogy a nagy szállodahajók egyik jövőbeni állomása legyen a város. Régi álom, hogy a folya­mi szállodahajók kikössenek, hi­szen a Dunán hetente-kétheten- te megjelenő hajókon alkalman­ként 150-200 külföldi turista uta­zik. Czink Dóra turisztikai refe­rens azt mondta, hogy a Magyar Türizmus Zrt.-nél Hegyi Zsuzsá­val vette fel a kapcsolatot, hogy a lehetőségeket felmérjék, az előké­születeket megtegyék. A dolgok azután gyorsultak fel, miután el­készültek a városi rendezvények­nek helyet adó vízi színpad tervei, ezek szerint ugyanis a gesztenye- sornál veszteglő állóhajót úgy fog­ják átépíteni, hogy az kikötőként funkcionálhat majd. Hozzáfogtak egy tanulmányi út szervezéséhez, amelyen a szál­lodahajók üzemeltetőit látták vol­na vendégül Pakson, hogy meg­mutassák a város által kínált le­hetőségeket, és tárgyaljanak a to­vábbiakról. Ennek az előkészü­letei zajlottak, amikor adódott a hajóskonferencián való rész­vétel, amihez a Magyar Turiz­mus Zrt. a szakmai mellett anya­gi segítség is nyújtott: támogat­ta Paks megjelenését a találko­zón, ahol természetesen ott vol­tak azok a Duna-menti városok - Kalocsa, Baja, Mohács ame­lyek régóta megállóhelyei a nagy folyami hajóknak. Czink Dóra ar­ról számolt be, hogy a szállodaha­jók száma folyamatosan nő, egy­re több turistát hoznak, a kikötők pedig egyre telítettebbek. Paks új színfoltot jelenthet, de önmagá­ban nem tud olyat nyújtani, ami érdekli ezt az utazóközönséget, ezért a terv az, hogy térségi cso­magot állítanak majd össze. Erre legkorábban 2018-ban kerülhet sor, mert 2017-ig már megvan­nak a szerződések. A város tu­risztikai referense azonban fel­hívta a figyelmet arra, hogy sok a buktató, ezért nagyon körülte­kintően végzik a munkát. Van­nak olyan városok, ahol megáll­nak ugyan ezek a hajók, de sem­milyen szolgáltatást nem vesz­nek igénybe az utasok, csak fel- szállnak az autóbuszokra, és el­utaznak a fakultatív programok­ra. Paks ezeket a csapdákat sze­retné az elődöktől tanulva elke­rülni, tehát csak olyan szerződés jöhet szóba, amely rögzíti, hogy helyi szolgáltatásokat is igénybe kell venni. Ám adódik a kérdés, hogy vannak-e, lesznek-e olya­nok, akik 150-200 embert tud­nak fogadni, mindig azonos, ma­gas szintű ellátást, programot tudnak biztosítani. Nem könnyű a turisták fogára való kínálattal előrukkolni, hiszen mire Paks- ra érnek, már láttak mindenfé­le folklór- és gasztronómiai prog­ramot. Az atomerőmű nem vonz­za őket, miként a kulturális prog­ramok sem. 2018-ban várható­an megkezdődik az atomerőmű­építés, így meglehet, hogy nem is lesz vállalkozói érdeklődés. Czink Dóra szerint mégis fontos, hogy felmérjék a lehetőségeket, hiszen például Kalocsán három utazásszervező cég él ebből 10- 15 embernek munkát adva, ide­genvezetőket alkalmazva. Paks számára is vállalkozásfejlesztő, gazdaságélénkítő hatása lehet. Bár - mint a turisztikai referens rámutatott - lehet, hogy inkább, mint kishajókikötő jut nagyobb szerephez a jövőben Paks, nem pedig a nagy szállodahajók állo­máshelyeként. Idős nyugat-európai utazók jönnek A Magyar Turizmus Zrt. adatai szerint a szállodahajókon jel­lemzően a 70 év feletti francia, német, angol, amerikai turis­ták utaznak, de újabban megje­lent az 50-es korosztály is. 30- 40 százalékuk mozgáskorláto­zott, így az akadálymentes köz­lekedés lehetőségét is biztosíta ni kell. A turisták a hajón töltik az éjszakát, így 2-5 órás prog­ramokat keresnek a part men­tén. Miután sok a visszatérő ven­dég, a hajózási társaságok igye­keznek folyamatosan bővíteni a palettát. A tapasztalatok szerint a helyi sajátosságokra - példá­ul a gasztronómiai különlegessé­gekre. a kézmüvestermékekre - fogékonyak, és szeretik az aktív kikapcsolódást. Magasak az el­várásaik: mindig azonos színvo­nalú, négycsillagos szolgáltatást várnak el. Czink Dóra turisztikai referens Bébibumm Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu MEGYEI KORKÉP A fősodrú hazai média az elmúlt hetekben azon csámcsogott, hogy az állam 10 millió forintos vissza nem térítendő támo­gatást ad azoknak a pároknak, akik tíz éven belül három gyermeket vállalnak. A csők kiterjesztéseként további 10 millió fo­rintot is kaphatnak a családok 25 éves futamidőre, amelynek ka­mata nem lehet magasabb három százaléknál. Mindezt igen szigo­rú feltételrendszerhez kötnék: büntetlen előélet, legalább 2 év folya­matos munkaviszony, hitelképesség. Az év végéhez közeledve azt is megtudtuk, hogy a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyit keressenek, mint a férfiak, hanem az, hogy beteljesítsék a női prin­cípiumot, ami egyenlő a szülés­sel. Az alaptörvény XV. cikké­nek 3. bekezdésében ez szere­pel: a nők és a férfiak egyenjo­gúak. Ez alapján az egyenjogú­ság alatt azt lehet érteni, hogy a nőknek és férfiaknak azonos karrierlehetőséget kell biztosí­tani, azonos körülmények között, és ebben a fizetés is benne van. Azzal is tisztában vagyunk, hogy Magyarországon - sok más or­szághoz hasonlóan - a cégek többsége ezt nem tartja tiszteletben. A magyar középosztály garantáltan a vesztes oldalra kerül a lé­péssel, mert semmilyen módon nem képes három gyereket nevel­ni, még akkor sem, ha mindkét szülő foglalkoztatott. Vagyis ma­radnak a felső középosztálybeli már két gyerekkel rendelkező há­zaspárok, és ők nincsenek annyian, hogy megoldják a demográ­fiai problémákat. Megoldási javaslatok? Olyan adórendszer, hogy megérje határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztatni, kis­mamáknak részmunkaidő. (...) Ja, hogy ezek a politikai kommunikációban nem hangoznak olyan jól mint a 10 meg 20 millió? A magyar közép- osztály nem képes három gyereket nevelni Kezdeményezik a várossá nyilvánítást FADD A nagyközség várossá nyil­vánítását kezdeményezi a faddi önkormányzat - erősítette meg la­punknak Fülöp János. Fadd pol­gármestere elmondta: a nagyköz­ség 4300 lakosú, és közel ezer üdü­lőingatlan is hozzá tartozik. Fadd az évek során az infrastruktúra, a közszolgáltatások terén elért egy olyan fejlődési szintet, amely a te­lepülés vezetése szerint időszerű­vé teszi a várossá nyilvánítás kez­deményezését. Ami egyébként vá­lasztási ígéret is volt. Fülöp János jelezte: megítélé­sük szerint a városi cím elsősor­ban a kedvezőbb állami finan­szírozás, a fejlesztési forrásokhoz való eredményesebb hozzáférés szempontjából lehet előnyös a tele­pülés számára. Emlékeztetett ar­ra, hogy Fadd lakossága az elmúlt tíz év során csupán mintegy két­száz fővel csökkent, a település la­kosságmegtartó illetve -vonzó ké­pességére változatlanul nagy gon­dot fordítanak, tekintettel a pak­si atomerőmű tervezett bővítésére is. A középületeket rendbe tették, egy új egészségügyi központ fel­építéséhez már megvásárolták a telket, több nyertes pályázat meg­valósítása kezdődhet meg jövőre. Tavaly adták át az új faddi óvodát, a már évekkel korábban tervezett bölcsődeépítési elképzelések pe­dig a várossá nyilvánítás kapcsán új lendületet kaptak. A - városok számára kötelező feladatként elő­írt - bölcsőde olyan plusz szolgál­tatás lehetne, amely nem csak a faddiak, hanem a környező tele­pülések fiatal családjainak hely­zetét is javíthatná. A polgármester elmondása sze­rint Fadd megfelel a várossá nyil­vánítás feltételeinek, a körzetköz­ponti szerepet kivéve. Ez abból adódik, hogy Fadd három város­hoz is - Tolna, Szekszárd, Paks - igen közel fekszik. Ezzel együtt kezdeményezik a várossá nyil­vánítást. Valószínűleg nem lesz könnyű dolguk, különösen, hogy Magyarországon két éve nem tör­tént ilyen hivatalos aktus. Janu­ár végéig mindenesetre benyújt­ják a pályázatukat. A köztársasá­gi elnök 2016. július végéig hozza meg döntését. S. K. • NYVÜNK1 «■sä» keresse akiádónkbáN'­Tolnai Népújság Q j jjf88^ sáfár Érdeklődni szerkesztőségünkben Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. vagy 06 74/511-503-as telefonszámon! *Csak a Tolnai Népújság előfizetőinek. Haschab lámpák SZEKSZÁRDTasnádi Róbert szekszárdi bútorrestaurátor december 23- án a Belvárosi Kávéházban állította ki dió-, tölgy- és cseresznyefából készül Haschab lámpáit. A kiállító elmondta, míg tíz éve erősebb vona­lat képviseltek a restaurált bútorok, addig manapság folyamatosan új tárgyakon töri a fejét, és főként letisztult, egyszerűbb formavilágú, át­gondolt lakáskiegészítőket készít. B. L. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom